Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-175

s A Nemzetgyűlés 175. ülése 1921. évi április hó 19-én, kedden. tani. (Élénk helyeslés.) Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy sok mindenféle intézkedés áll fenn, amely a munkásosztállyal szemben ma már méltánytalan. (Ugy van!) A kormány minden tekintetben enybiteni fog ezeken és el van tökélve arra, hogy a munkásosztállyal az érintkezést felvéve, vele ezeket a dolgokat megbeszélje és lehetőleg olyan rendezést teremtsen, amely a munkásosztályt is megnyugtatja. (Élénk helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a kérdéssel, a demokrácia kérdésével, összefügg három törvényjavaslat, amellyel a kormány alkalmas időben fog foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Ezek vonatkoznak a választói jog-, a főrendiház- és a közigazgatás reformjára. Rassay Károly: Alkalmas időben! Gr. Bethlen István ministerelnök: Az 1920. évi I. te. kötelezően előírja a kormánynak azt, hogy a választói jogra vonatkozólag reformot terjesszen elő. Rassay Károly: Nem egészen ezt irja elő! Gr. Bethlen István ministerelnök : A jelenlegi kormány vállalja ezt a kötelezettséget és ezen kötelezettségnek meg fog felelni. A Főrendiház reformja szükségessé vált, mert hiszen a Főrendiház mai összeállításában . . . Rassay Károly: Nem létezik! Gr. Bethlen István ministerelnök . .. nem volna képes meggyőződésünk szerint a Nemzetgyűléssel, illetőleg a jelenlegi demokratikus parlamenttel együttműködni. (Ugy van! jobbfelöl.) Szükség van tehát a főrendiház reformjára már azért is, mert a Nemzetgyűlés önmagát nem mint egy állandó szervet iktatta be törvénybe, hanem mint egy átmeneti szervet, amely helyet ad az Országgyűlésnek akkor, amikor erre mód van és amikor erre a helyzet megérett. A kormány tehát a főrendiházi reformjavaslatot is elő fogja terjeszteni. Ebben a tekintetben a közvélemény annyira megérett, annyira egységes úgyszólván a felfogás, hogy nem hiszem, hogy ebben a tekintetben nagyobb akadályokkal kellene küzdenünk. A harmadik javaslat, amelyre utaltam, a közigazgatási javaslat. Milosevics János : Ez legyen az első, nem a harmadik ! Gr. Bethlen István ministerelnök: A közigazgatási reformot két okból sürgetik. Az egyik ok az, hogy bizonyos aggályok támadtak abban a tekintetben, hogy vájjon a közigazgatás rendelkezésére áll-e a kormányzatnak a földreform végrehajtására. Drozdy Győző: Elsikkasztja! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nézetem szerint ez az aggály még nem volna elegendő ok, mert hiszen a belügyministernek kötelessége, hogy a törvénykönyvünkbe beiktatott törvényt közegeivel végrehajtassa. Ez a kormány és benne a belügyminister minden garanciát megad abban a tekintetben, hogy a törvénykönyvben lévő földbirtokreformtörvényt a közigazgatási hatóságokkal végre fogja hajtatni. (Altalános helyeslés és taps.) A másik ok, amiért a közigazgatási reformot sürgetik, az, hogy a törvényhatósági bizottságok, s a községi és városi képviselőtestületek összeállítása a mai demokratikus iránynak nem egészen felel meg. (Ellenmondások balfelöl. Felkiáltások a jobboldalon : Egyáltalában nem !) A kormány a maga részéről honorálja ezt a felfogást, szükségesnek tartja a törvényhatósági bizottságok és egyéb ^testületek összeállításának megváltoztatását; (Élénk helyeslés.) szükségesnek tartja, hogy abban azok a demokratikus rétegek, amelyek a választói jog révén a parlamentben is képviseletet nyernek, szintén képviseletet kapjanak. (Altalános helyeslés.) Ebben a tekintetben tehát el van szánva a kormány elmenni addig a pontig, ameddig a nemzet érdekében az abszolúte szükséges. Szükségesnek tartja a kormány azt is, hogy a törvényhatósági bizottságok összeállítása révén lehetővé tegye a törvényhatóságok összeműködését a jelenlegi kormányzati iránnyal, amely nemcsak ennek a kormánynak irányzata, hanem nézetem szerint magáé a nemzeté is. (Igaz ! Ugy van !) Óva intek azonban ezen a téren minden túlzástól. A demagógiát a megyegyülésekbe beereszteni nem fogjuk, (Taps a baloldalon és a középen.) mert a megyegyüléseknek, törvényhatóságaink ősi tradícióit, ősi nemzeti alapjait meg akarjuk őrizni és nem akarjuk érinteni. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen. Mozgás jobbfelöl,) Rassay Károly: Nemzeti dinasztia mellett nincs rá szükség ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A második feladat társadalmi bajaink gyógyítása. Társadalmi bajaink — amint kifejtettem — középosztályunk bukásából származtak. A magyar középosztály elvesztette vezetőszerepét gazdasági téren. Ezt a vezetőszerepet számára vissza kell szereznünk. (Helyeslés és taps.) Ez az igazi konstruktív politika, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) mert minden baj, ami kulturális és szellemi téren mutatkozik, tulajdonképen gazdasági gyökerekből táplálkozik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) T. Nemzetgyűlés! Én ellene vagyok mindenféle lármás antiszemitizmusnak. (Általános helyeslés.) A jogrendet minden körülmények között fenn fogjuk tartani. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Ha volnának hatóságok, amelyek túllépik saját hatáskörüket, azokat vissza fogjuk szorítani arra a hatáskörre, amelyet a törvény^ számukra megállapít. (Altalános helyeslés.) Es ezt a kérdést nem kivánjuk még a jogegyenlőség megbolygatásával sem érinteni. A jogegyenlőség olyan alapja, olyan biztositéka a nemzet életének, amelyet bántani, amelyet érinteni nem szabad. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Zaj balfelöl.)