Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-173

160 A Nemzetgyűlés 173. ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. hirtelen lépéseket e tekintetben nem szabad tenni, nem szabad a nemzetnek e fokozatos előhaladását semmiféle váratlan fordulattal vagy váratlan eseménnyel megzavarni. Ez volt az, amit a királynak is megmagyaráztunk, amikor eléje tártuk az egész helyzetet, s e helyzetképből és egyes tényekből, amelyek történtek, s amelyeket eléje tártunk, a külső helyzet mérlegelése alatt elhatározta a távozását. Távozására döntő hatással a nagykövetek tanácsának állásfoglalása volt. A nagykövetek állásfoglalása megjelent a lapokban is, de bátor vagyok azt itt is felolvasni. (Olvassa.) >>A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges főhatalmakat arra kényszeritik, hogy a magyar kormánynak és a magyar népnek emlékezetébe idézzék az 1920 február 4-én tett nyilatkozatuk rendelkezéseit. Az ebben a nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek kötelességüknek tartják megismételni azt, hogy a Habsburgok visszahelyezése a békét alapjában renditené meg, tehát ezt a restaurációt a szövetségesek el nem ismerhetik, sem pedig meg nem tűrhetik. A szövetséges hatalmak tehát arra számitanak, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet komolyságával (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) és felismerve azokat a veszélyeket, amelyek a volt uralkodónak a magyar trónra való visszatérésével járnának, megtesz minden erélyes intézkedést arra, hogy meghiusitsa azt a kísérletet, amely azonnal a legvégzetesebb következményekkel járna Magyarországra.« (Zaj.) Fangler Béla : Görögország ! Meskó Zoltán : A nemzet maga kivánta és akarta a kérdést népszavazás utján elintézni. Fangler Béla : Mi is kívánjuk ! B. Szterényi József: Tapsoljanak, mert a külföld beavatkozik. Weiss Konrád : Mi lesz Péccsel és Baranyával ? Ez a kérdés. Nem ilyennel kell foglalkozni ! (Zaj.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : Ezt annak illusztrálására mondom el, hogy ennek a nyilatkozatnak az utolsó sorai voltak azok, amelyek a királyt arra birták rá, hogy magában azt az elhatározást érlelje meg, hogy az országot elhagyja, őfelsége tehát saját jószántából ment el, külső nyomás behatása alatt ugyan, (Egy hang jobbfelől : Somogyi mást mondott tegnap !) de kijelentem, hogy mi jogosulatlannak tartjuk a külső nyomást . . . (Élénk helyeslés és taps.) B. Szterényi József: Semmi külföldi beavatkozást el nem ismerünk. Ez ellen tiltakozunk ! Tűrni kell a megaláztatást, de ne tapsoljunk neki. Meskó Zoltán : Elintézi a magyar nemzet maga is ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... mert ez sem a békeszerződésnek, sem a népek szövetsége szabályainak meg nem felel és belügyeinkbe való beavatkozást jelent, mely ellen tiltakoztunk is az első perctől kezdve. (Elénk helyeslés és taps.) A kormánynak az első pillanattól kezdve elfoglalt álláspontja különben igazolja, hogy a kormány nem ezen akut befolyásolások alapján cselekedett, hanem egyszerűen annak a tényleges helyzetnek mérlegelése alapján, amelyben az ország van. (ügy van!) Ez azonban mindenesetre megmutatta a külföldnek is, a belföldnek is azt, hogy először ugy a magyar kormány is a maga elszántából cselekszik, mint a király is a maga elszántából cselekedett, s mutatja másrészt azt,— s ez a legnagyobb fontossága ennek az egész eseménynek — hogy ezt a teherpróbát is, amelytől talán sokan azt remélték és remélhették a külföldön, hogy ez majd Magyarországot meg fogja az ő konszolidációjában ingatni... Patacsi Dénes : Számítottak is rá ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... hogy széjjel fogja választani a magyart a magyartól, hogy éket fog a magyarság közé verni, hogy ezt a teherpóbát is kiállotta Magyarország és kiállották mindazok a tényezők, akik Magyarországért felelősek, és kiállotta az egész közvélemény teljes nyugalommal, teljes határozottsággal, nem változtatva semmit . . . Hornyánszky Zoltán : Erről lehet csevegni ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... nem változtatva semmit a jogi helyzeten, nem változtatva semmit a felfogásokon, hanem egyszerűen a tényekkel számolva cselekedett ugy, ahogy ezt a helyzet és a tények megkivánták, s ebből mindenki a maga részéről levonta a helyes konzekvenciákat. Azért is játszódott le ez egész esemény ugy, hogy nyugodtabban, komolyabban és helyesebben nem játszódhatott volna le. (Mozgás.) Én a magam részéről ebben a tekintetben köszönettel is tartozom a Nemzetgyűlésnek, köszönettel abban a z irányban, hogy dacára annak, hogy a lelkeket itt izgalom korbácsolta fel, dacára a meglepetésnek, amely a Nemzetgyűlést érte, dacára az ellentétes érzületeknek, amelyek a Nemzetgyűlésnek különböző tagjait egymással szembeállítják : a Nemzetgyűlés módot adott nekem arra és annyi bizalommal volt a kormány iránt, hogy .a kormány cselekvését lehetővé tette azzal, hogy nem vitte a kérdések részleteit idő előtt nyilvánosság elé. Ezért a kormány nevében köszönetet kell mondanom a Ház összes tagjainak, akármilyen nézeten és akármilyen érzelmekkel is legyenek különben. Mert ez könnyitette meg a mi munkánkat. Egyúttal megmutatta a külföldnek azt, hogy az ország a konszolidációnak egy olyan fokát érte el, amelyben azon az utón, amelyen nyugodtan haladhat előre, nem fogja megingatni semmi, és minden tényező minden pillanatban meg fogja találni azt a megoldást, amely a leghelyesebb. A király maga is megtalálta ezt a megoldást. S ezzel szemben kénytelen vagyok itt most egy, habár csak hirként megjelent dologról röviden említést tenni, arról, hogy a kiutazásra nézve az osztrák kormány vállalta annak a kötelezettségét, hogy ez minden zavar nélkül meg fog történni. . . Ugron Gábor : Nem teljesítette !