Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

116 A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. leverő a valóság. A valóság t. i. az, hogy hovatovább már nem lesz magyar iskola, ahol magyarul lehet tanítani, hovatovább nem lesz már a Felvidéken magyar ember, mert bántják, elüldözik és elkergetik őket. A háború előtt, de meg a háború alatt is elnyomóinknak sikerült belevésni a nemzetek, a szövetséges népek tudatába azt a gonosz gondolatot, hogy mi évszázadokon keresztül elnyomói voltunk a nemzeti kisebbségnek ebben az országban. Tudjuk, — ezt nem kell nekem igazolnom — hogy ez a beállitás vakmerő hazugság volt. Ellenkezőleg, ugy áll a dolog, hogy sehol olyan lojálisán nem bántak a nemzetiségi kisebbségekkel, mint amilyen lojálisán a magyar nemzet bánt a nemzetiségi kisebbségekkel ebben az országban. (Egy hang jobbfelől: Saját rovására !) Teljesen igaza van közbeszóló t. képviselőtársamnak, saját rovására, mert ma látjuk a háború eredményét és ma tanuljuk meg, miképen kell nekünk ezután nemzetiségi politikát csinálni, hogy miképen nőttek a mi fejünkre azok, akiket mi, mint kígyókat hosszú esztendőkön keresztül szivünkön dédelgettünk és melengettünk. Ezek legvakmerőbb ellenségeink lettek, pedig le kell szögeznem azt a tényt, hogy a magyar nemzet ezer esztendőn keresztül nem követett el annyi bántást, annyi atrocitást a nemzeti kisebbségekkel szemben Magyarországon, (Ugy van!) mint amennyit két esztendő leforgása alatt a megszállók a magyar nemzettel, a mi magyar testvéreinkkel az országban elkövettek. (Ugy van! Taps a középen.) Mindez Benes mindenható külügy min isternek politikáját igazolja a eseh-szlovák állami életben, aki nem ismer mást a Felvidéken, a cseh-szlovák államban, mint nemzeti, faji soviniszta politikát és ezt minden áron és minden körülmények között érvényesíteni akarja. Mózer Ernő : De csak akarja, mert nem sikerül ! Birtha József : Azt mondta egyik legutóbbi beszédében, hogy (olvassa) : »Érvényesíteni fogjuk ezt az akaratunkat Magyarországgal szemben is és kényszeríteni tudjuk Magyarországot arra, hogy a trianoni békeszerződés összes pontjait betartsa.« Ugy látszik, neki erre módja és hatalma is van, mert azt mondotta, hogy mindaddig nem is lehetséges a barátságos és békés közeledés a magyar nemzettel, mig csak a trianoni békeszerződésnek minden pontját be nem tartotta és meg nem valósította a magyar nemzet. Ugy látszik, hogy Benes szerint a magyar nemzet már minden követelésnek eleget tett, mert a békés és barátságos kiegyezésnek útját egyengetik onnan átról. Mózer Ernő: Már kezdenek szűkölni! Birtha József: Ugy látszik, hogy kezdi a cseh-szlovák nép, illetőleg annak vezetője, Benes, megérteni a magyar népnek törekvését és feléví március hó 19-én, szombaton. jajdulását. Nem tudom, hogy mi van az ujabban megindult tárgyalással és minő következményei lesznek ennek Magyarországra nézve. Adja az Isten, hogy legalább annyi következménye és annyi eredménye legyen ennek, hogy megszűnik a felvidéki magyarság üldözése, hogy a mi iskoláinkban ismét felzendülhet az édes magyar nyelv és magyarul taníthatunk iskoláinkban. De azt hiszem, hogy ez egyhamar még nem fog bekövetkezni. Addig nekünk mégis appellálnunk kell a meg nem tévesztett józan közvéleményre, appellálnunk kell jogunkra és igazságunkra, appellálnunk kell a gyűlölet által meg nem tévesztett lelkekre és azokra, akiknek hatalom van a kezeikben és akik tudnak szimpatizálni a magyar nemzettel. Én ezekhez intézem szavaimat ebből az alkalomból... Benkő Gábor : Azok is haragusznak ránk a Habsburg-politika miatt ! Birtha József : ... és kérem az igen t. külügyminister urat, legyen szives tudomásul venni a felvidéki protestáns egyháznak nagyszámú sérelmét és ha módjában van, igyekezzék ezeket a sérelmeket lehetőleg némileg enyhíteni. A következő interpellációt vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy a csehek a felvidéki luteránus (evangélikus) egyháznak autonómiáját a gyülekezetek megkérdezése nélkül hatalmi szóval felfüggesztették ? Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy a csehek a felvidéki református egyháznak autonómiáját semmibe sem veszik, erőszakosan beleavatkoznak egyházi és iskolai ügyeikbe, egyik sérelmet a másik után követik el? Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy a csehek a felvidéki protestáns iskolákat megszüntetik, a tanárokat, tanítókat elüldözik, a magyar nyelv tanítását az iskolákban nem engedik vagy korlátozzák? Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy a csehek a felvidéki protestáns lelkészek, tanárok, tanítók közül magyarságukért sokakat állandóan üldöznek, börtönben tartanak és sokakat állomáshelyükről elüldöznek? Ha van mindezekről tudomása a külügyminister urnák, hajlandó-e ezen sérelmek ügyében azonnal közbenjárni és orvoslást kérni a cseh kormánynál? Van-e módja és lehetősége annak, hogy a külügyminister ur a békeszerződés biztosította nemzetiségi kisebbségi jogait megvédje a protestánsoknak ?« (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Kováts J. István (szólásra jelentkezik). Elnök: Milyen címen kivan szólni a képviselő ur? Kováts J. István : Személyes megtámadtatás címén.