Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

94 A Nemzetgyűlés 169. ülése 1Ú21. Ami már most azt a kérdést illeti, bogy a találkozásra irányuló kezdeményező lépések csen, vagy magyar részről tétettek-e, erre a dolog természete szerint lehetetlen válaszolnom. Egész természetes ugyanis, hogy ezeket a tárgyalásokat hosszas előzetes puhatolózások, tapogatózások és tájékozódó lépések előzték meg annak megállapítására, hogy a kölcsönösen fennálló felfogások és szándékok nyujtanak-e kilátást arra, hogy egy közvetlen eszmecsere a két kormány tagja között eredménnyel kecsegtessen. Ezekben a köteles előző tájékozódásokban egyszer a magyar, másszor a cseh kormány járt elől. S amikor azután január elején ezek az előzetes eszmecserék bizonyos fokig azt a bizalmat keltették ugy az egyik, mint a másik oldalról, hogy egy személyes találkozástól gyakorlati eredményeket várni lehetne, a személyes találkozás gondolata sem az egyik, sem a másik félnél nehézségekbe nem ütközött. Ami magukat a Bruckban lefolyt beszélgetéseket illeti, legyen szabad erről a t. Nemzetgyűlést a következőkben tájékoztatnom. (Heuljule! Halljuk!) A megbeszélt kérdéseket nagyjában két csoportra osztjuk : olyanokra, amelyek minden körülmények között rendezést igényeinek, egészen függetlenül attól, hogy a két állam között milyen politikai viszony áll fenn, és olyanokra, amelyek csak a cseh-szlovák állam és Magyarország közötti esetleges közeledés szempontjából bírnának döntő jelentőséggel. Az imént emiitett kérdések első csoportjába főleg a békeszerződés alkalmazása körül felmerült kérdések tartoznak. A békeszerződés, mint méltóztatnak tudni, egyes kérdéseket egyáltalában nyitva hagyott. Hogy csak egy példát említsek, a nyugdíjasokra vonatkozólag kimondotta ugyan, hogy azok a magyar kormánnyal szemben semmi követeléssel nem állhatnak elő, de nem mondotta meg azt, hogy a nyugdíjról ki tartozik gondoskodni. Vannak továbbá a békeszerződés intézkedései között igen nagy számmal olyanok is, különösen a pénzügyi kérdésekre vonatkozólag, ahol a békeszerződós a szükségessé vált rendezéseket nem fixirozta teljesen részletesen, hanem azokat külön egyezségekre bizta, amelyek az érdekelt államok között lesz megkötendők. Ismét vannak olyan kérdések is a békeszerződésben, amelyek ott különösen az érdekelt országok polgárainak szempontjából nem teljesen kielégítő rendezést találnak, amely rendezés kölcsönös egyezség utján esetleg a polgárok érdekeinek megfelelő módon módosítható. Hogy ezen kérdések köréből is csak egyet említsek, idetartozik az az igen rövid határidő, amely az egyik állam javára gyakorolt opció esetére a lakóhely áttételére van megállapítva, s amely terminus meghosszabbítása mindenesetre azon érdekelt polgároknak, akik az opciót egy más állam javára, mint amelynek a területén laknak, gyakorolni fogják, elsőrendűen fontos érdeke. évi március hó 19-én, szombaton. Mindezek a kérdések, ismétlem, feltétlen rendezést igényelnek, akár lehetséges bizonyos közeledés a két itt tekintetbe jövő ország között, akár nem. Természetes, hogy e rendezésnek módozatainál annak a körülménynek, hogy milyen általános viszonyban állanak egymással ezek az államok, befolyást kell gyakorolnia. Ezekre a kérdésekre nézve ugy a cseh, mint a magyar kormány azt a kötelező álláspontot fogadta el, hogy sokkal célszerűbb és ajánlatosabb, ha ezeknek a kérdéseknek a rendezését közvetlen eszmecsere utján kíséreljük meg, mintha a békeszerződés által kijelölt módozatokhoz folyamodva bevárjuk, amig különböző ententebizottságok, entente-fórumok veszik kezükbe ezeknek a kérdéseknek rendezését, ami egyfelől költségesebb és helyrehozhatatlan időveszteséggel is jár, másfelől azt a veszélgt is felidézi, hogy az egyes kérdések megoldásánál sokszor.a mi viszonyainkkal kevésbé tájékozott személyek fogják a döntő szót kimondani. Amikor ennek folytán elhatároztuk, hogy meg fogjuk kísérelni mindezeket a kérdéseket közvetlenül egymás között rendezni, abból indultunk ki, hogy ezt az egyszerűsített eljárást az entente-hatalmak is szívesen fogják látni, amely feltevésre az entente több előzetes, hasonló szellemben történt állásfoglalása alapján fel voltunk jogosítva. A békeszerződés értelmezéséből folyó kérdésekhez azután, t. Nemzetgyűlés, hozzáfüződik néhány olyan kérdés is, amely nem annyira a békeszerződésből magából, mint inkább a szerződés által teremtett uj állapotból folyik. Az uj cseh-szlovák állammal szemben ugyanis, amely a békeszerződésekben született meg, ugy nemzetközi jogi, mint gazdasági vonatkozásokban a mi viszonyunk semmi tekintetben nincs rendezve. A mindennapi élet követelményei azonban az ilyen rendezéseket feltétlenül megkövetelik, mert hiszen az élet nem áll meg és rendezés hiányában igen súlyos sérelmet szenvedhetnek rendkívül fontos állami, gazdasági ós egyéni érdekek is. Megállapodtunk ennélfogva abban, hogy négy különböző szakbizottságot létesítünk, amelyek haladék nélkül hozzá fognak látni azoknak az egyezményeknek előkészítéséhez, amelyek az említett kérdéseket szabályozni fogják. Az egyik bizottság, t. Nemzetgyűlés, a jogi és a kisebbség védelmére vonatkozó kérdésekkel fog foglalkozni. Ebbe a keretbe tartozik mindenekelőtt a hágai perjogi egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásba vétele a két állam között és ezzel kapcsolatban bizonyos, az egyezmény által külön megegyezésre utalt kérdések tekintetében való megállapodás előkészítése is. Ide tartoznak továbbá az állampolgársági kérdések, különös tekintettel az opcióra, s a közigazgatási illetékesség utolsó fokban való megállapításának módozataira, valamint a lakóhely áthelyezési [kötelesség időpontja dolgában szükséges már emiitett rendelkezések. Ide tartoznak a kisebbségi védelem tekintetében fel-