Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. 71 annak, "hogy a közgazdasági élet vérkeringése is helyreálljon. Már pedig én csak olyan közgazda­sági politikát tarthatok helyesnek, amelyben az egyéni és közérdek párhuzamosan halad, mert ez a kettő párhuzamos érdek. Ismételten hangoztat­ják azt is, hogy a pénzből öt százaléknál többet veszek el. Hát ez ki van zárva, t. Nemzetgyűlés. Ha a magyar pénzügyminister azt mondotta, hogy öt százalékot vesz el, akkor nem lehet szó sem négy, sem hat percentről, hanem csak ötről. (Általános helyeslés.) Nagy szerencsétlenségnek tartom, hogy a kormányok szavában nem hisznek, amire némi jogalapot szolgáltatott az, hogy a pénz kicserélésével kapcsolatban sok hitegetés hangzott el. En a leghatározottabban kijelentem, hogy állom szavamat és a Nemzetgyűlés oltalma alá helyezem azt, amit mondtam. (Általános he­lyeslés.) Ennélfogva mindenki meg lehet nyugodva, hogyha takarékba teszi pénzét, a pénzkicserélés előtt nem fog vagyonváltságot fizetni, megmene­kül az 5%-os kicserélési jutaléktól is, amelybe a nyomtatási költségek kerülnek. Újból és nyoma­tékosan kijelentem tehát, — és állom ezt a szava­mat — hogy a kicserélési idő első periódusában mindenki csak 5%-ot fog fizetni. Ha azonban ezen a perióduson tál leszünk, akkor azok, akik szen­vedélyes gyűjtők, az első időszakban büntetés­képen 15%-ot, a második időszakban ismét 15%-ot 3 a harmadikban 20%-ot, majd 30%-ot fognak fizetni, végül azok, akik december 31-ikéig nem tesznek eleget a kicserélési rendeletnek, téli ma­gányukban kályhaellenzőnek használhatják fel bankjegyüket. (Általános derültség.) Bátor voltam ezt kijelenteni azért, mert sze­rintem nagy érdeke a magyar közéletnek, de külö­nösen nekem, aki ezt a nehéz reformot keresztül akarom hajtani és ezt nemcsak a betevőknek, de a pénzintézeteknek is figyelmébe ajánlom, mert nekik is érdekük, hogy emeljék a bankkamatlábat és beszippantsák a pénzt, mondom, mindenkinek érdeke, hogy pénzét a takarékpénztárakban és bankokban helyezze el, mert mihelyt a Nemzet­gyűlés a vagyonváltságról szóló törvényt meg­szavazta, meg fog jelenni egy rendeletem, amely rövid határidő alatt beparancsolja az állampénz­tárba a zárolt összegeket és egyúttal elfogadás végett a zárolt külföldi értékpapírokat és valutá­kat is, minélfogva érdeke a bankoknak, hogy mennél több pénzt bevonjanak, viszont érdeke a közönségnek, hogy mennél több pénzt a bankok­ban helyezzen el. Ezek alapján azt hiszem, t. barátom meg­győződhetett róla, hogy mint pénzügyminister Hitelesítették : Szent-Imrey Ákos s. h. naplőbiráló-b megtettem kötelességemet s ezért kérem ugy őt, mint a Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomá­sul venni szíveskedjenek. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gömbös Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Ki aka­rom jelenteni, mint annak idején is megtettem, hogy meg vagyok győződve arról, hogy semmiféle indiszkréció sem a pénzügyminister ur, sem pedig a hivatalnoki kar részéről el nem követettett. Én tisztán csak azért interpelláltam, mert megbíz­ható keresztény oldalról ilyen jelentéseket kaptam, amelyeket kötelességemnek tartottam a pénzügy­minister ur tudomására hozni abból a célból, hogy az állam érdekében esetleg szükséges intéz­kedéseket visszamenőleg is megtehesse annál is inkább, mert tudtam, hogy a t. pénzügyminister urat is az az intenció vezette, hogy mennél több pénzt bocsásson az állam rendelkezésére. örömmel hallok arról a statisztikáról is, amely szerint a betétek és a pénzkivételek egymással körülbelül arányban voltak, meg vagyok róla győ­ződve, hogy az igen t. minister ur ezt ellenőrizte és ezen az alapon adta nekem a választ, ugy hogy azok, akik viszont nálam interpelláltak, szintén meg lehetnek nyugodva. Valamennyien tudjuk az igen tisztelt pénz­ügyminister úrról, hogy teljes odaadással a ma­gyar faj érdekét kivánja szolgálni, s mert meg va­gyok róla győződve, hogy olyan intézkedéseket tett, amelyek megfelelnek a követelményeknek, interpellációmra adott válaszát a magam részéről tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni? Hegedüs Loránt pénzügyminister : Nem ! Elnök: : Akkor következik a határozathoza­tal. Felteszem a kérdést : Méltóztatik-e a t. Nem­zetgyűlés tudomásul venni a pénzügyminister ur­nák G-ömbös Gyula képviselő ur interpellációjára adott válaszát ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt az ülést bezár­nám, be kell jelentenem, hogy a gyorsirói jegyze­tekből utólag megállapítottam, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur első felszólalása rendjén az én elnökletem alatt azt a kijelentést használta, hogy »a Nemzetgyűlés elnöke magáévá tette ezt a rá­galmat.« Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok a képviselő urat utólag rendreutasitani. (Helyes­lés.) Az ülést bezárom. (Felkiáltások : Éljen az elnök !) (Az ülés végződött d. u. 2 óra 20 perckor.) Sziráki Pál s. #. ígi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom