Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. Bernolák Nándor előadd : T. Nemzetgyűlés 1 A magam részéről a szakaszt abban a szövegezésben fogadom el, amint azt az igazságügyminister ur előterjesztette. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt röviden megokoljam, megokolva egyúttal azt is, bogy miéit nem járulhatok hozzá sem Hornyánszky, sem Héjj képviselő urak propozicióihoz. Ennek az államnak szüksége van arra, hogy az állam rendjét a veszedelmes izgatásokkal szemben megóvjuk, a katonai fegyelmet minden lazítással szemben minél erőteljesebb védelemben részesítsük ; miután pedig a hatóságnak, még pedig a katonai hatóságnak törvényes rendelkezései ellen való izgatás a hadsereg fegyelmének megbontását, a katonai tekintély teljes leromlását vonhatná maga után, ennélfogva azt a propozici ót elfogadni nem lehet. De nincsen is rá ok, hogy ilyen kérdés itt felvettessék. Én tudom, hogy e tekintetben tévesen állították be sok t. képviselőtársam előtt ennek a törvénynek a szö-n vegét és nagyon szeretném, hogyha az illetők most nincsenek is itt jelen, mégis később talán a naplóból értesüljenek arról, hogy ez a rendelkezés nem azt jelenti, hogy a törvényes emberek rendelkezéseiről van itt szó, mint ahogy azt egyesek előtt beállítani próbálták, hanem a katonaság, a csendőrség, a rendőrség törvényes intézkedéseiről, ez pedig abban formában szerepel most az uj szövegben, amelyet az igazságügyminister ur előterjesztett, — hogy e rendelkezés- nek ugy alaki, mint tartalmi szempontból törvényesnek kell lennie, tehát nemcsak törvényes hatáskörben kiadottnak, hanem egyúttal a tartalom szempontjából is teljes mértékben törvényesnek ! Igaz, hogy itt felvetette Drozdy t. képviselőtársunk, hogy ez konfliktushoz vezethet a katonaság és bíróság között, mert a bíróság abba a helyzetbe jut, hogy ő fogja megállapítani, vájjon konkrét esetben törvényes vot-e a rendelkezés, vagy nem. T. képviselőtársam azonban megfeledkezik arról, hogy a bíróságnak az a joga, hogy a rendeletek törvényességét megvizsgálja, eddig is megvolt, ez a joga megvolt az 1869 : IV. te. ismert 19. §-a alapján, itt tehát a törvény semmiféle nóvumot semmiféle tekintetben nem tartalmaz. Ami pedig Hornyánszky képviselő ur propozicióját illeti, ahhoz azért nem járulhatok hozzá, mert az a túlzott szigor oda vezetne, hogy a legenyhébb, méltánylást érdemlő esetekben, amikor a bíróság is szükségesnek látná a 92. § alkalmazását, a bíró kénytelen volna vérző szívvel egy félévi börtönt megállapítani. Ez indokolatlan kegyetlenség volna, amire a magyar állam tekintélyének semmi szüksége nincs. Azért javaslom, hogy méltóztassék elfogadni a javaslatot abban a szövegben, amelyet az igazságügyminister ur előterjesztett. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vrtát berekesztem. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a 6. § változatlan elfogadását szembeállítom az NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. évi március hó 14-én, hétfőn. 617 összes indítványokkal. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesnek az összes indítványok. Ha nem méltóztatnak a szakaszt változatlanul elfogadni, akkor külön fogom feltenni a kérdést Tomcsányi Vilmos Pál minister ur indítványára és szembe fogom állítani Hornyánszky Zoltán és Héjj Imre képviselő urak indítványait, mint amelyek azzal ellentétben vannak. Ha a minister ur indítványa elfogadtatik, akkor ez a két indítvány elesik. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 6. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 6. §-t elfogadni Tomcsányi Vilmos Pál minister ur módosításává], szemben Hornyánszky Zoltán és Héjj Imre képviselő urak módositványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A 6. § tehát . . . (Felkiáltások : Nem 1) Én csak két nem szót hallottam. Kérem azokat, akik a minister ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. így a 6. § a minister ur módositványával fogadtatott el és Hornyánszky Zoltán és Héjj Imre képviselő urak indítványai mellőztettek. Következik a 7. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át). Elnök : A minister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A 7. §-hoz a következő módosítást vagyok bátor indítványozni (olvassa) : »Az első bekezdés szövege igy szólna : Aki olyan valótlan tényt állit vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, vagy hitelét sértse, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A második bekezdés első mondata pedig hagyassák el.« (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal, A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom a 7. § változatlan elfogadását a minister ur által tett módosítvánnyal. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik a módositvány, ha nem, akkor a szakasz a módositvánnyal fogadtatott el. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnake a 7. §-t változatlanul elfogadni, szemben a minister ur által tett módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kimondom határozat kép, hogy a 7. § a minister ur módosításával fogadtatott el. Következik a 8. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 8. §-át). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A 8. §-hoz a következő módosítást inditványozom (olvassa) : »Aki a magyar állam, vagy magyar nem78