Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

596 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. azért szólalok fel, mert nem tartom a törvényjavaslatot ebben a formájában olyan szigorúnak, mely tág teret adna a bírónak, hogy igazán szivén viselve az állam és a társadalom érdekeit kemény kézzel belenyúlhasson. Tessék megadni ennek a módját, tessék tág latitüdöt adni a büntetési tételek tekintetében, sőt még azt mondanám, hogy azt sem kellene megszabni, hogy milyen büntetési nemben szabja ki a biró a büntetést. Legyen meg a birónak a büntetési tétel és a büntetési nem tekintetében is a szabadsága. Itt ván egy eklatáns példa, a botbüntetés példája, mely büntetést nem szabták ki, csak egyszer, mert nem volt rá szükség. Rassay Károly: Elég hiba, hogy van olyan törvény, melyet nem alkalmaznak! Hornyánszky Zoltán: Hát lehet felhozni a barbarizmus vádját, amikor arról van szó, hogy bizonyos destruktiv célokat akarunk leküzdeni, mert egy állam keményen akar belenyúlni s a veszély ellen védekezve olyan prevenciót akar, mely megmenti attól, hogy destruálható legyen, hogy odaszédüljön, ahová leszédült a magyar nemzeti társadalom, amelynek nem kellett a nemzeti trikolor. Patacsi Dénes: Ez a cél! Hornyánszky Zoltán: A szigorú büntetés nem eredményezhet barbarizmust. Ha olyan a társadalom, hogy szükség van kemény eszközökre, akkor kemény eszközökkel kell belenyúlnunk; ha olyan, hogy lágy eszközökre van szükség, akkor lágy eszközökkel kell megcsinálnunk a szükséges profilakszist, prevenciót. De megcsinálom, mert látom a múlt történelmi példáit, melyek követelik és sürgetik a kemény kezet, az erőt. Legyünk tehát erősek, ne játtszszunk a szavakkal. Ha erre a törvényjavaslatra szükség van — amint hogy véleményem szerint is szükség van, — akkor méltóztassanak a büntetési tételek utján keményen odahatni, hogy azok mint preventív eszközök elegendőek legyenek arra, hogy ne kövessenek el olyan bűncselekményeket, amelyek lezüllesztik a nemzetet. Patacsi Dénes: Kapja ki mindenki azt, amit megérdemel. Hornyánszky Zoltán: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Véleményem az, hogy ezt a bíróságra kell bizni és nem kell félni attól, hogy most itt kiszabható 5—10 évig terjedhető fegyház. Nem kell félni ettől, mert a bird tudni fogja és ha kell egy napot szab ki, ha pedig kell kiszabja az akasztófát. Szabja is ki, és ne féljen attól a törvényhozás, hogy törvényhozói utón nyúljanak bele a kérdésbe és ijesztő példát nyújtsanak a Nyugatnak arról, hogy itt műveletlen barbárság van. Legyen inkább az a vád, hogy barbárok vagyunk, de legyen az erkölcs becsületes, egészséges és akkor majd lesz olyan nemzet, amelyik ráhelyezkedik arra az álláspontra, hogy lágyítsa a büntetési tételeket. (Taps.) T. Nemzetgyűlés ! Azt mondják, hiba, hogy ez a java.slat nem konkretizál, nem mondja meg, hogy in konreto a boisevizmusnak ebben és ebben mutatkozó veszedelmére vonatkozik, nem mondja meg, hogy a boisevizmusnak ilyen és ilyen jellegére. De mélyen t. Nemzetgyűlés, a magyar igazságügy, az 1878-as törvénycikk megalkotása után, a Btk. 127. §-ánál is foglalkozik azzal, hogy mennyire nem lehet megszabni, mik azok az alkotmány ellen történő bűncselekmények. Persze, hogy nem lehet. Ahány eset, annyiféle. És a biróra van bizva a mérlegelés, hogy ott álljon szigorúan a mérleggel a kezében és tegye a mérleg egyik serpenyőjére a terhelő, másik serpenyőjére az enyhítő körülményeket és nézze meg, melyik irányba billen, hol vannak azok a körülmények, amelyek involválják a bűncselekmény meghatározását. Ha tehát konkretizálunk, épen abba a bajba eshetünk bele, ami ellen a törvényjavaslat akar bizonyos szolgálatot tenni. Mert ha a bolsevizmust meghatározom, és jön utána a mensevizmus, akkor azt már nem büntetheti a biró, mert meg van kötve a keze. Nem kötöm meg tehát Q, kezét ; általánosságban tartom. Epen ezért, ebben látom a törvényjavaslat célját és ezért tartom azt helyénvalónak, mert az én véleményem az, hogy a biró keze nem köthető meg. Mérlegelje szabadon a biró, hogy hol találja meg azokat a jelenségeket, amelyek megállapítják, hogy az állam és társadalom törvényes rendje ellen van-e irányítva a cselekmény. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Még csak egy kérdéssel akarok foglalkozni. Miért félnek a szabad királyválasztás elvét valló képviselő urak attól, hogy azok ellen irányul e törvényjavaslat ? Akkor a legitimisták ugyanezt mondhatják. Kerekes Mihály: Jobb félni, mint megijedni ! Hornyánszky Zoltán; Ez a törvényjavaslat megszabja azt, hogy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselekmény vagy kísérleti, előkészületi cselekmény büntetendő. Hol van itt a veszedelem. Ha a társadalomnak azt a törvényes rendjét veszem, amely ma fennáll, nem bánthatják ezen az alapon a legitimistákat, nem bánthatják a szabadválasztókat sem, tehát a félelem teljesen alaptalan és érthetetlen. Bárczy István : Majd meglátjuk ! Hornyánszky Zoltán: Azután meg miért beszélnek ellene? Talán szereplési viszketegségből? (Mozgás és ellenmondás a szêlsobalolàalon.) Nem akarom ezzel megvádolni azokat a képviselőtársaimat, akik a törvényjavaslatot ezért támadják. Hátra volna még talán a destrukció védelme? Ezt sem akarom feltételezni, mert a destrukciót, remélem, nem védi közöttünk senki. Hiszen nagyon sok képviselőtársam saját magán tapasztalta annak a destrukciónak kellemetlenségeit, akár a Markó-utcai, úgynevezett forradalmi törvényszéki fogházban, akár pedig akkor, amikor a gyűjtőfogházban ült.