Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 481 De, t. Nemzetgyűlés, ezekben a törekvésekben csakis akkor haladhatunk előre, ezekhez csakis akkor ragaszkodhatunk, ha a másik oldalról is hasonló törekvésekkel találkozunk, (ügy van! ügy van!) és ezekben a törekvésekben csakis addig mehetünk el, ameddig a másik fél magatartása ezt lehetővé teszi. Amig a szerb kormány tűri, hogy saját közegei az általa megszállott területen mindenféle gyanús elemek összecsőditésével nyilvános aknamunkát folytassanak Magyarország ellen és a rendes magyar közigazgatás működését erőhatalommal megakadályozzák: addig, t. Nemzetgyűlés, a kiengesztelődésre és kibékülésre való törekvésünk, igen szűk határok közé kell hogy szoruljanak, és addig azoknak a kitágítása sem rajtunk áll. T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy ezekben a Berki Gyula képviselő ür által hozzám intézett kérdésekre nagyjában válaszoltam. Kérem válaszomnak tudomásul vételét. (Zajos helyeslés.) Elnök: Az interpelláció képviselő urat illeti a szó. Berki Gyula: T. Nemzetgyűlés! A külügyminister urnák interpellációmra adott válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Egy kéréssel toldom meg ezt a nyilatkozatomat, és ez az, hogy méltóztassék a baranyai kérdés iránt a jövőben is a legnagyobb érdeklődést tanúsítani, és ahogyan beszédemben is kifejtettem, ne méltóztassék ezt a kérdést továbbra sem lokális ügynek tekinteni, hanem amennyire ez az ügy megérdemli, a legmesszebbmenő érdeklődést és támogatást, méltóztassék azt ugy kezelni. Elnök : Következik a határozathozatal Felteszem a kérdést : Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a külügyminister urnák Berki G-yula képivselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen!) A válasz tudomásul vétetett. A külügyminister ur kivan szólani. Gratz Gusztáv külügyminister: T. Nemzetgyűlés! Karafiáth Jenő képviselő ur a magyar államot illető köztartozásoknak cseh-szlovák hatóságok által történt jogtalan behajtása tárgyában intézett hozzám interpellációt, amire vagyok bátor a következőket válaszolni: Egy hozzám érkezett panasz folytán tényleg van tudomásom arról, hogy a cseh-szlovák pénzügyi hatóságok még a magyar pénzügyi hatóságok által régebben kivetett hátralékos köztartozásokat az esetben, ha az adózó jelenleg a cseh-szlovák közigazgatás alatt álló területen lakik, illetve ott vagyonnal bir, a cseh-szlovák állam javára erőszakkal is behajtják. Az érdekelt fél állítása szerint a cseh-szlovák adóhivatal olyan adókat is követel, amelyek annak idején a magyar pénzügyi hatóságnak már kifizettettek. Továbbá a cseh-szlovák hatóságok által igényelt köztartozások is gyakran olyan ingatlan után terhelik a cseh-szlovák állam területén lakó tulajdonost, amely ingatlan jelenleg is magyar közigazgatás alatt álló területen fekszik. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTI Ha, t. Nemzetgyűlés, a cseh-szlovák pénzügyi hatóságok tényleg olyan adók újból való lerovását követelik, amelyek már a magyar pénzügyi hatóságoknak még annak idején kifizettettek, ez az eljárás teljesen jogosulatlan és önkényes. Sérelmes továbbá eljárás is, hogy a cseh-szlovák hatóságok olyan közterheket hajtanak be, amelyek a megszállás előtti időből származnak és igy jogosan a magyar államot illetik. Utalnom kell azonban arra, hogy a cseh-szlovák közigazgatás alatt álló területen jelenleg még a magyar adótörvények állanak érvényben, amelyek alapján személyes adóknál az adókivetés szempontjából az adóköteles lakóhelye a mérvadó. Ha tehát valaki, aki bár magyar állampolgárnak vallja magát, cseh-szlovák területen lakik, az ottani pénzügyi hatóságok a fennálló törvények alapján az illetőnek egész jövedelmét és vagyonát, azt is, amely a magyar állam területéről származik, illetve amely a magyar állam területén fekszik, viszo* nossági szerződés hiányában jövedelmi adó és vagyonadó alá vonhatják, amint viszont a m. kir. pénzügyi hatóságok is ilyen szerződés hiányában, a kiadott rendelet értelmében, a magyar területen lakó személyeket, tekintet nélkül állampolgárságukra, megróják jövedelmi és vagyonadóval összes belföldi és külföldi jövedelmük és vagyonuk után. Az ilymódon sok esetben előálló kétszeres megadóztatást csak ugy lehet elkerülni, ha az illető külállamokkal erre vonatkozó egyezmé* nyéket kötünk. A cseh-szlovák állammal leg* közelebb kilátásba vett gazdasági tárgyalások során tervbe van véve különböző pénzügyi kérdések ós ezek közt az adókérdések rendezése, illetve, egy erre vonatkozó egyezmény megkötése is. A cseh-szlovák kormány a maga részéről erre szinte már késznek nyilatkozott. Ez alka* lommal nyomatékosan oda fogok hatni, hogy egyrészt a magyar kincstár, másrészt az érdekélt magyar állampolgárok érdekei hathatósan meg* óvassanak és a kétszeres megadóztatás lehetősége kiküszöböltessék. Egyébként addig is, amig az egyes kül* államokkal ilynemű megállapodások létesíthetők lesznek, a pénzügyminister ur az 1920. évi XXIII. te. 40 §-ában nyert felhatalmazás alapján kijelentette, hogy abban az esetben, ha valamely állam, amelyhez a trianoni békeszerződés értelmében a magyar szent korona országaiból területet csatoltak, a maga részéről a saját adóztatási jogkörében de facto nem adóztatja meg azokat a jövedelmeket, amelyek a békeszerződésben körülhatárolt Magyarország területéről folynak és azokat a vagyonokat, amelyek Magyarország területén vannak, ugy a magyar állam sem fogja a maga részéről jövedelemadó vagy vagyonadó alá vonni magyarországi adóalanyoknak azt az illető állam területéről folyó jövedelmét, illetve az ott lévő vagyonát. Ettől eltekintve, t. Nemzetgyűlés, amennyiéi