Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 481 De, t. Nemzetgyűlés, ezekben a törekvések­ben csakis akkor haladhatunk előre, ezekhez csakis akkor ragaszkodhatunk, ha a másik oldalról is hasonló törekvésekkel találkozunk, (ügy van! ügy van!) és ezekben a törekvé­sekben csakis addig mehetünk el, ameddig a másik fél magatartása ezt lehetővé teszi. Amig a szerb kormány tűri, hogy saját közegei az általa megszállott területen mindenféle gyanús elemek összecsőditésével nyilvános aknamunkát folytassanak Magyarország ellen és a rendes magyar közigazgatás működését erőhatalommal megakadályozzák: addig, t. Nemzetgyűlés, a kiengesztelődésre és kibékülésre való törekvésünk, igen szűk határok közé kell hogy szoruljanak, és addig azoknak a kitágítása sem rajtunk áll. T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy ezek­ben a Berki Gyula képviselő ür által hozzám intézett kérdésekre nagyjában válaszoltam. Kérem válaszomnak tudomásul vételét. (Zajos helyeslés.) Elnök: Az interpelláció képviselő urat illeti a szó. Berki Gyula: T. Nemzetgyűlés! A külügy­minister urnák interpellációmra adott válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Egy kéréssel tol­dom meg ezt a nyilatkozatomat, és ez az, hogy méltóztassék a baranyai kérdés iránt a jövőben is a legnagyobb érdeklődést tanúsítani, és aho­gyan beszédemben is kifejtettem, ne méltóztas­sék ezt a kérdést továbbra sem lokális ügynek tekinteni, hanem amennyire ez az ügy meg­érdemli, a legmesszebbmenő érdeklődést és támo­gatást, méltóztassék azt ugy kezelni. Elnök : Következik a határozathozatal Fel­teszem a kérdést : Tudomásul veszi-e a Nemzet­gyűlés a külügyminister urnák Berki G-yula képivselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen!) A válasz tudomásul vétetett. A külügyminister ur kivan szólani. Gratz Gusztáv külügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Karafiáth Jenő képviselő ur a magyar államot illető köztartozásoknak cseh-szlovák ható­ságok által történt jogtalan behajtása tárgyá­ban intézett hozzám interpellációt, amire vagyok bátor a következőket válaszolni: Egy hozzám érkezett panasz folytán tényleg van tudomásom arról, hogy a cseh-szlovák pénz­ügyi hatóságok még a magyar pénzügyi ható­ságok által régebben kivetett hátralékos köz­tartozásokat az esetben, ha az adózó jelenleg a cseh-szlovák közigazgatás alatt álló területen lakik, illetve ott vagyonnal bir, a cseh-szlovák állam javára erőszakkal is behajtják. Az érde­kelt fél állítása szerint a cseh-szlovák adóhivatal olyan adókat is követel, amelyek annak idején a magyar pénzügyi hatóságnak már kifizettet­tek. Továbbá a cseh-szlovák hatóságok által igényelt köztartozások is gyakran olyan ingatlan után terhelik a cseh-szlovák állam területén lakó tulajdonost, amely ingatlan jelenleg is magyar közigazgatás alatt álló területen fekszik. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTI Ha, t. Nemzetgyűlés, a cseh-szlovák pénz­ügyi hatóságok tényleg olyan adók újból való lerovását követelik, amelyek már a magyar pénzügyi hatóságoknak még annak idején ki­fizettettek, ez az eljárás teljesen jogosulatlan és önkényes. Sérelmes továbbá eljárás is, hogy a cseh-szlovák hatóságok olyan köz­terheket hajtanak be, amelyek a megszállás előtti időből származnak és igy jogosan a ma­gyar államot illetik. Utalnom kell azonban arra, hogy a cseh-szlovák közigazgatás alatt álló területen jelenleg még a magyar adótörvények állanak érvényben, amelyek alapján személyes adóknál az adókivetés szempontjából az adó­köteles lakóhelye a mérvadó. Ha tehát valaki, aki bár magyar állampolgárnak vallja magát, cseh-szlovák területen lakik, az ottani pénzügyi hatóságok a fennálló törvények alapján az illető­nek egész jövedelmét és vagyonát, azt is, amely a magyar állam területéről származik, illetve amely a magyar állam területén fekszik, viszo* nossági szerződés hiányában jövedelmi adó és vagyonadó alá vonhatják, amint viszont a m. kir. pénzügyi hatóságok is ilyen szerződés hiányában, a kiadott rendelet értelmében, a magyar területen lakó személyeket, tekintet nélkül állampolgárságukra, megróják jövedelmi és vagyonadóval összes belföldi és külföldi jöve­delmük és vagyonuk után. Az ilymódon sok esetben előálló kétszeres megadóztatást csak ugy lehet elkerülni, ha az illető külállamokkal erre vonatkozó egyezmé* nyéket kötünk. A cseh-szlovák állammal leg* közelebb kilátásba vett gazdasági tárgyalások során tervbe van véve különböző pénzügyi kér­dések ós ezek közt az adókérdések rendezése, illetve, egy erre vonatkozó egyezmény megkötése is. A cseh-szlovák kormány a maga részéről erre szinte már késznek nyilatkozott. Ez alka* lommal nyomatékosan oda fogok hatni, hogy egyrészt a magyar kincstár, másrészt az érdekélt magyar állampolgárok érdekei hathatósan meg* óvassanak és a kétszeres megadóztatás lehetősége kiküszöböltessék. Egyébként addig is, amig az egyes kül* államokkal ilynemű megállapodások létesíthetők lesznek, a pénzügyminister ur az 1920. évi XXIII. te. 40 §-ában nyert felhatalmazás alap­ján kijelentette, hogy abban az esetben, ha vala­mely állam, amelyhez a trianoni békeszerződés értelmében a magyar szent korona országaiból területet csatoltak, a maga részéről a saját adóz­tatási jogkörében de facto nem adóztatja meg azokat a jövedelmeket, amelyek a békeszerződés­ben körülhatárolt Magyarország területéről foly­nak és azokat a vagyonokat, amelyek Magyar­ország területén vannak, ugy a magyar állam sem fogja a maga részéről jövedelemadó vagy vagyonadó alá vonni magyarországi adóalanyok­nak azt az illető állam területéről folyó jöve­delmét, illetve az ott lévő vagyonát. Ettől eltekintve, t. Nemzetgyűlés, amennyi­éi

Next

/
Oldalképek
Tartalom