Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

462 À Nemzetgyűlés 162. ütése 1921. Iklódy-Szabó János képviselő ur, a pénz­ügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Iklódy-Szabó János előadó : T Nemzetgyűlés ! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizott­ság jelentését az 1920—21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920 : IV. te. hatályának az 1921. évi május hó végéig való kiterjesztése tárgyában a pénzügyminister ur által beterjesztett 236. számú törvény­javaslatról. Egyúttal van szerencsém beterjeszteni az együttes pénzügyi és igazságügyi bizottságok jelentését a francia állampolgárokkal szemben fennálló, a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a francia köztársasággal 1921. évi január hó 31-én Parisban kötött egyezmény becikkelyezéséről és ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló 238. szá­mú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóz­tassék ezeket a jelentéseket kinyomatni, szétosz­tatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : A benyújtott jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik a határozathozatal Haller István képviselő ur... Huszár Károly : A házszabályokhoz kérek szót. T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 144. §-a alapján összeférhetlenségi bejelentést akarok önmagam ellen tenni. Kérem a Nemzetgyűlés szives engedelmét, hogy röviden megindokoljam a dolgot. Még ministerelnök koromban Zipper Leó, egy külföldi állampolgár megjelent nálam a lengyel követségnek az ajánlólevelével, melyben politikai tekintetben teljesen megbízhatónak mondották őt, azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy amennyiben ő itt Budapesten a Bachruch­féle ezüstnemügyárat meg fogja vásárolni, lesz-e része vagyon- és személybiztonságban, mert a "konkurrens vállalatok és más egyének részéről minden oldalról azzal fenyegetik, hogy a Dunába fogják dobni, mindenféle terrornak lesz kitéve, és ezért ő eljött hozzám, a legille­tékesebb tényezőhöz, hogy megkérdezze, vagyon­os személybiztonság van-e az országban, igen vagy nem. Én akkor azt válaszoltam neki, mint ministerelnök, hogy Magyarországon semmiféle ilyen terrorisztikus dolog nincs, és hogy mint külföldi állampolgár Magyarország védelmét él­vezheti személyét és vagyonát illetőleg. Hogy ebből az ügyből kifolyólag későbben különböző társaságok szövetkeztek-e vagy nem, hogy egy valóságos zsaroló hadjárat indult ellene és különféle fórumokon mindenféle üldö­zéseknek volt kitéve joggal-e vagy jogtalanul: az ebben a pillanatban énrám nem tartozik, sem a beszéd keretébe nem tartozik, az illetékes tényezők ezt meg fogják vizsgálni, az egész dolog nekem mellékes. Ami a Zipperre vonatkozó évi márcz. hó 10-én, csütörtökön, részt illeti, itt csak a képviselőre vonatkozó összeférhetlenség kérdésében kívánok a bizott­ságtól döntést, mert rendkívül nagy súlyt helye­zek arra, hogy ennek a parlamentnek egyetlen tagja se lehessen, akit bármiféle olyan dologgal vádolhassanak, ami a közéleti tisztességbe üt­közik, (Élénk helyeslés.) saját magam mindig féltékenyen vigyáztam arra, hogy mások ne kövessenek el ilyen hibát, ezért magamra nézve kétszeresen érzem ezt a kötelességet akkor, amikor az egyik budapesti lapban megjelent egy hir, hogy egy előkelő kijáró vitte döntésre a dolgot, és meg is nevezte, hogy a kijáró én vagyok . . . Berki Gyula : Melyik lapban ? Huszár Károly: Majd meg fogom nevezni tessék türelemmel lenni. Megjelent a hir, hogy itt a parlamentben ós a városházán interpellá­ció fog jönni. Én arra az álláspontra helyezkedem, hogy minden ilyen dologban, amely a tisztességre, becsületre és közéleti működésre vonatkozik, legjobb orvosszer az őszinte világosság és az egész dolog nyílt feltárása; (TJgy van! half elöl.) én tehát mint képviselő a magam részéről az egyedül illetékes fórum, az összeférhetlenségi zsűri elé akarok állani, állapítsa meg, hogy követtem-e el olyat, amit nekem, mint képviselő­nek nem lett volna szabad elkövetnem. Egyúttal azért, hogy a t. Ház és a közvélemény ennek az ügynek rejtelmeiről némiképen halvány sej­telmet kapjon, bátor vagyok a t. Háznak a következőket bejelenteni. (Halljuk!) Ugyanaz a lap a Virradat című fővárosi lap, amely engem megvádolt e kérdésben közben­járással, vagyis tisztességtelen, a törvényben tiltott dologgal, ugyanez a lap ezzel az üggyel kapcsolatban egy milliós zsarolást követett el. (Nagy mozgás. Halljuk! Halljuk!) Én, t. Ház, sohasem szoktam általános­ságban vádolni és mielőtt valaki ellen ilyen vádat emelek, előbb minden tekintetben meg­bizonyosodom arról, hogy a nekem bemondott és a nekem rendelkezésre bocsátott Írásbeli akták megfelelnek-e a valóságnak; (Helyeslés.) és az egész erkölcsi reputációmat teszem koc­kára azzal a kijelentéssel, hogy ha az, amit most mondani fogok, nem való, akkor nem vagyok méltó arra, hogy ennek a parlamentnek tagja legyek, és ha nem tudnám bebizonyítani állításaimat ott, ahol számolni kell, a bíróság előtt, akkor ennek az ügynek minden kon­zekvenciáját levonom magamra nézve és nem tartom magamat méltónak, hogy a magyar köz­életben szerepet játsszam. (Halljuk! Halljuk!) Az eset a következő : Zipper Leó megvette a Bachruch-fóle gyárat és akkor különböző konkurrens gyárak részéről és különb öző szer­vezetek részéről ezt kifogás tárgyává tették, joggal vagy nem joggal, ez már az illetékes tényezőkre tartozik. (Mozgás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom