Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-161

A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921. évi márczius hó 7-én, hétfőn. 447 nem birja betölteni hivatását és az illetékes tényezőknek gondoskodniuk kell arról, nem jött-e el az ideje, hogy azokhoz az alkotmányi eszközökhöz folyamodjanak, amejyek az immár tarthatatlanná vált állapot gyökeres orvoslását egyedül tennék lehetővé. Érdemes volna kikutatni, miért állott érdekében a Szózatnak az, hogy beálljon azok közé, akik a bűn napfényrehozatalát ellenzik és ahelyett, "hogy a kormányt számoltatná a Szózat a történtekért, miért áll neki érdekében az, hogy a főméltósága kormányzó ur kergesse széjjel a Nemzetgyűlést. Az, aki a Landau-ügy miatt a Nemzetgyűlésen kivánja elverni a port, nemcsak szörnyen igazságtalan, de szerfelett gyanússá is teszi magát. Visszatérve a másik nagy port felvert ügyre, a Heltai-ügyre, ebben a Prónay-vadászzászlóalj szerepe, amelyről ma már beszéltem, a legélesebb kritikát követeli. Kérdezem, hogy mi köze a Prónayvadászzászlóalj parancsnokának a Tisza-gyilkosság bunperéhez ? Kinek a parancsára avatkozik bele egy vadászzászlóalj egy bűnperbe ? Létezik-e egy jogállamban sal vus conduct us ? (Felkiáltások a szélsôbaloldalon : Mi interpelláltunk, de nem történt semmi !) Mi jogon adott ki ez a vadászzászlóalj határátlépési engedélyt és hogyan történt az, hogy a határrendőrhatóságok egy ilyen határátlépési engedélynek engedelmeskedtek.? Ha a Prónay vadászzászlóajlnak szabad volt kiszöktetni az országból Heltait, akkor mi jogon és mi címen üldözzük mi tovább a bűnös forradalmárokat ? (Zaj.) Hasonló katonai atrocitás volt, amikor 1920 szeptember 27-én reggel Popescu Dimitriu román ezredest, a budapesti román misszió vezetőjét a Metropol-szállóban . . . Elnök (csenget) : Kérem, a képviselő ur a köz érdekében levőnek tartja, hogy ezt itt elmondja? (Zaj és felkiáltások balfelől.' Zárt ülést kért !) Én csak a kérdést intézem a képviselő úrhoz. Szilágyi Lajos : Csak azért tartom indokoltnak, mert a 6. §-ban a katonaság intézményét, mint egészet óhajtja a kormány védelemben részesiteni. Túri Béla : De csak mint intézményt 1 Elnök : Kérem a képviselő urnák joga van ezt elmondani. Szilágyi Lajos : Én pedig bizonyítani kivánom azt, hogy olyan büntetőjogi védelmet megszavazni, amely ezekre az illegális szervekre is vonatkozik, veszélyes dolog. Bernolák Nándor előadó : Az illegális szervek semmiféle védelmet nem kapnak ! Túri Béla : Analfabéta jogász is tudja, hogy illegális szervekre nem vonatkozik a törvényjavaslat. Pető Sándor : Milyen pénzből tartják el azokat a tájékoztatókat és nyomozókat % (Zaj.) Ugron Gábor *. Ki fizeti azokat a katonatiszteket ? Héjj Imre: Konszolidációról beszél, de nem azt akarja, hanem az ellenkezőjét. Szilágyi Lajos : Hasonló eset volt október 13-án, amikor a királyhidai állomásán a francia főmegbizott futárját kutatták ki. Ezzel sem kívánok hosszasabban foglalkozni. (Felkiáltások jobb felől : Hála Istennek !) Az antimilitarizmus lelkes terjesztői szerintem . . . Héjj Imre : Az ilyen beszéd .. . Szilágyi Lajos : ... a katonai nyomozók és katonai tájékoztató t. tisztek intézménye, nemkülönben a vármegyei katonai parancsnokoknak hatalmi túlkapása. Azt látom, hogy nyomozóosztályokat állítanak fel mindenfelé. Katonai szervezetek, sőt ujabban polgári egyesületek is nyomoznak. Ezek a nyomozók — mint már mondottam — iskolázatlanok, sok esetben rovott multuak, erőszakosak. Elegendő a Heltai- és Landau-esetre hivatkoznom, vagy elegendő arra a mentelmi jogsérelemre is hivatkoznom, amelyet én jelentettem be, amely alkalommal az egész Ház egyhangúlag megállapította a mentelmi jogsértést. De kérdem, honnan rekrutalódnak ezek a katonai nyomozók ? A budapesti államrendőrség. a detekti veket általában két csoportból veszi : vagy a régi rendőrök közül, vagy pedig a polgári életből jelentkezők közül. A régi rendőröket rögtön beosztják egy idősebb detektív mellé és minden különösebb vizsga nélkül lesz belőlük detektív. A polgári életből jövőket azonban először egy három hónapos tanfolyamba osztják be, ahol a büntetőjogról, a büntető perrendtartásról, a nyomozásról, a nyomozás segédeszközeiről stb., stb. elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek s csak azután kerülnek egyes idősebb detektívek mellé. Az államrendőrség általában rovott multu egyént nem vesz fel detektivnek. Nem igy jár, el azonban a katonaság. Két konkrét esetet tudok. Berettyóújfaluban, Bihar vármegye ezidőszerinti székhelyén, a vármegyei nemzetvédelmi alosztálynak két nyomozója volt, akiknek egyszerű feljelentésére fosztottak meg embereket szabadságuktól. (Mozgás.) Mind a két katonai nyomozó a legsúlyosabban rovott multu volt. Az egyik, bizonyos Varga Gyula nevű detektív, nem kisebb bűnnel volt terhelve, mint azzal, hogy a cattarói matrózlázadásnak egyik főbünöse voit. (Zaj.) Egy másik katonai nyomozó pedig, bizonyos Jancsó Sándor, a románoknak volt a kémje ; később át is szökött Nagyváradra s jelenleg is Nagyváradon az ott levő román parancsnokságnál kém. (Zaj.) Ugron Gábor : Ezeknek a hatályosabb védelméről akarnak gondoskodni ! Balla Aladár: Ezek fogják megállapítani, hogy mikor kezdődik a lázadás ! Szilágyi Lajos: Ezek előtt a rovott multu nyomozók előtt természetesen a személyes szabadság nem volt szent. Általában mindenkit letartóztattak, akit akartak. Jogcím többnyire a kémkedés gyanúja volt, de igen gyakran előfordult a kormányzó megsértése vagy a nemzeti hadsereg megsértésének jogcíme. (Zaj.) Törvényekben és