Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-161

4i0 A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921. évi márczius hó 7-én, hétfőn. lást és helyrehozhatatlan károkat okozhat már előre az alkotmányjogi kérdéseknek is. Ennek tulaj donitom, hogy az igazságügyi bizottság még a harmadik szövegezésében is, tehát abban a szövegezésben, melyet most tárgyalunk, csak nagynehezen engedte keresztül ezt a törvényjavaslatot, amennyiben az egyes szakaszok j óformán egy-egy szótöbbséggel csúsztak át, mert mindenki súlyos aggodalmakkal volt eltelve a szavazás alkalmával. En ugy tudom, hogy a törvényjavaslat, amikor eredetileg elkészült, csak egyévi időtartamra volt tervezve. Nagy meglepetéssel láttam, hogy amikor Tomcsányi igazságügyminister ur terjesztette azt elő, akkor már nem szerepelt ilyen határidő a törvényjavaslat hatályára vonatkozólag. Előre kijelentem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával módositóinditványt fogok tenni arra nézve, hogy mikor szűnjék meg ennek a törvénynek a hatálya. Feltűnő, hogy a törvényjavaslat fokozott büntetőjogi védelmet biztosit a magyar állam és a magyar nemzet jó hirneve, hitele vagy egyéb fontos érdeke ellen ' elkövetett cselekményekkel szemben s kiváltságban részesiti a fegyveres erő minden elképzelhető intézményét, de nem terjeszti ki a fokozottabb védelmet a Nemzetgyűlésre. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Már pedig a Nemzetgyűlés tekintélye van olyan fontos, mint a hadsereg tekintélye. Rassay Károly : Nem is akarják megvédeni ! Szilágyi Lajos : Az ideiglenes államfő a Nemzetgyűlés s hatalmából kifolyólag gyakorolja az államfői jogokat. A nemzeti hadsereg a Nemzetgyűlés által hozott törvényeken alapul s ha a Nemzetgyűlés tekintélyét csorbítja valaki, akkor szerintem, csorba esik az államfői tekintélyen is és csorba esik a hadsereg tekintésén s általában mindazoknak tekintélyén, a kik a /Nemzetgyűlés által hozott törvények alapján intézkednek, működnek. Rassay Károly : Mi van Károlyi főispánnal ? Szilágyi Lajos : Különösen fontosnak tartom a tekintélyek megvédését most, amikor az államfő nem vehet részt a törvényhozásban, amikor a törvényhozás egy faktorból áll, egyedül és kizárólag a Nemzetgyűlésből. (Ugy van!) Orbók Attila : Amelyet folyton támadnak. Rassay Károly : Es nem védenek I Orbók Attila: És nem védenek! (Ugy -van!) Szilágyi Lajos ; Remélem, hogy a törvényjavaslatnak nincsen semminemű, a Nemzetgyűlés ellen irányuló tendenciája és ezen törvény szigorát nem az azt megszavazó képviselők ellen fogják első alkalommal kihasználni ; annyi azonban bizonyos, hogy a legközelebbi nemzetgyűlési vagy közönséges képviselői választásokon e törvény segítségével igenis a központi hatalom erősen irányithatja a választást. (Ugy van ! Ugy van ! bálfelől.J Sándor Pál : Maguk látják a veszélyt, mégis meg fogják szavazni ! Orbók Attila : Módositva S Szilágyi Lajos : A törvényjavaslat az állam és a társadalom törvényes rendjéről beszél. (Egy hang a baloldalon : Nem oly fekete az ördög !) Ï. Nemzetgyűlés ! Hogy mit értünk az állam és a társadalom törvényes rendje alatt, erről sokat lehetne vitatkozni. Elég, ha az államfői hatalmat vizsgáljuk és már akkor is zűrzavar van és egymástól eltérő felfogások tömegét látjuk. Egyesek pl. azt mondják : Magyarország királyság, de király nincs. Mások azt mondják, hogy Magyarország királyság, királya van, de az távol van. Ismét mások szerint Magyarország királyság, de királya nincs, mert kormányzója van. Mindebből megállapíthat ó, hogy a törvényt már abban az egy esetben is (Zaj.) szerfelett nehéz lesz majd alkalmazni. Túri Béla : Az erőszakos felforgatásra vonatkozik ! Balla Aladár ; De mi az erőszakos ? Sándor Pál : Ez a törvény az erőszakos felforgatás. Szilágyi Lajos : Mindenesetre meg kell állapítani mi a jogrend. Nem titok előttünk, hiszen Sréter honvédelmi minister ur annak idején itt a Ház nyílt ülésén kijelentette, hogy akkor Magyarországon jogrend nem volt. Ma, reméljük, már jogrend van, vagy ha még nincs, a felé haladunk. De igenis az a baj, hogy jogrend nem volt és azért volt olyan izolált a külpolitikai helyzetünk és ezért nem tudtunk a béketárgyalások alatt és a béketárgyalások után valamilyen eredményt, a békefeltételeknek valamilyen enyhítését elérni. En a jogrend hiányának tudom be azt is, hogy Magyarország határai pontosan ott állapíttattak meg, ahol azok vannak, ahol azokat a békeszerződéshez csatolt kérvény mutatja. A jogrend hiányának tudom be azt is. hogy az ipar és kereRkedelem pang, hogy vállalati kockázatokba nem mer senki belebocsátkozni, hogy a termelő munka nem indult még meg mindenütt . . . Sándor Pál : A központokat fentartják ! Szilágyi Lajos : ... és hogy a megélhetés oly nehéz. En szerintem tehát nem ez a törvényjavaslat fontos és sürgős, hanem sokkal fontosabb és sürgősebb volna a jogrend helyreállítása. A jogrendet kell helyreállítani, még pedig nem fél rendszabályokkal, hanem egész intézkedésekkel. Amig jogrend nincs, addig nem bizhatunk abban, hogy a külföld jóindulata felénk fordul, addig nem remélhetjük sem a politika, sem a gazdasági érintkezésnek felvételét s nem remélhetj ük a forgalom megkezdését. És etekintetben szerintem a béke ratifikálása sem volt olyan nagy jelentőségű. Én már a zárt ülésen, de az egyik párt értekezleten is felhívtam a ministerelnök UT figyelmét arra, hogy a béke ratifikálásánál is sokkal sürgősebb és fontosabb volna a jogrend helyreállítása. Ha a jogrend meglesz, akkor kész leszek azt mindenféle törvénnyel, a legszigorúbb intézkedéssel megvédeni, amig azonban az tökéletesen biztosítva nincs, addig nincs arról mit beszélni, hogy a jogrendet megvédjük.