Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

406 A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921 hogy a túloldali kisgazda képviselőtársaim türik-e azt. hogy egy képviselő után nyomozhassanak, mert hiszen ott, ahol három képviselő jelenik meg, ki van zárva, hogy a lázitásnak olyan minősége legyen elkövetve, amely büntetendő cselekményt képez. Mégis megtörténik, hogy az embereket üldözik, kihallgatásokkal zaklatják stb. Azért tehát, igen t. Nemzetgyűlés és igen t. igazságügyminister ur! — itt tényleg rendet kell csinálni az országban és nem csak azokkal szemben, akik nem tudom én miféle politikai szempontokból fel akarják fordítani az országot, hanem azokkal szemben is, akik akár öntudatosan, akár öntudatlanul, de ezt az országot romlásba viszik és az embereket eljárásukkal elkeserítik. Szabó Balázs; Hát jó lesz erre az a törvény! Balla Aladár : Mond meg ezt a kerületedben ! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Tehát én a részletes tárgyalások során javaslatot fogok tenni,» hogy mondjuk ki és biztosítsuk a törvényben, hogy a törvény miért jött létre. A törvény fő célja, hogy Magyarországon a kommunista és bolsevista tanok terjedését teljes egészükben megakadályozza. Mondjuk ki ezt ; de mondjuk ki azt is, — ahogyan az imént emiitettem, — hogy azok, akik az állami és társadalmi rendet ugy akarják megbolygatni, hogy akár elejtett szavakkal a nép között elégedetlenséget szitának, akár a Nemzetgyűlés által hozott törvényeket, vagy a ministeri rendeleteket nem hajtják végre és azoknak ellenszegülnek, azok mind idetartozzanak ebbe a törvénybe. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Drozdy Győző: Meg kell büntetni azt a közigazgatási közeget, aki fütyül a törvényre. Rassay Károly: El kell csapni! (Zaj.) Kerekes Mihály: En meg vagyok győződve arról, — és ez szilárd meggyőződésem, — hogy nem a tőrvény szigora biztosítja — mint az előadó ur mondta — a társadalmi rendet. Ha mi ezt akarjuk, akkor a törvény szigorával karöltve kell járnia a lelki kibékülésnek is. Ha ezt meg fogjuk tudni csinálni, akkor a Lenin-féle spiclibanda nem fog talajra találni Magyarországon. De lelkileg kell kibékülni. S ne higyje magáról senki azt, hogy ő külön született a világra, hogy neki külön kell élnie, különálló élete van és egyedül ő hivatott az országot, a nemzetet boldogítani. Ezt ne higyje senki magáról. Ne történjék meg az, hogy ha valamikor egy szociáldemokratával szóba állok, az baj és megszólnak érte, de ha gróf Andrássy Gyula tárgyal velük, az nem baj. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Higyje el már egyszer Magyarországon mindenki, hogy vagyok olyan jó magyar ember, mint a gróf ur, s ha ezt elhiszi, akkor lesz ez a nemzet boldog. (Felkiáltások a középen : Nehéz elhinni!) Meskó Zoltán: Én elismerem. (Zaj.) évi már ez. hó 5-én, szombaton. Kerekes Mihály: Csodálom, hogy Taszler, (xunda meg Windisch-Graetz urak nem akarják elhinni, azt, hogy én jó magyar ember vagyok. Haller István: Windisch-G-raetz Parisból integet, hogy nem ? Kerekes Mihály : Taszler meg Erangler nem akarják ezt elhinni. Hát miért nem hiszik el? Hal1er István : Miért emlegeti azt, aki nincs itt? (Zaj. Kerekes Mihály : Én nem bántani akarom őket. Higyjék el rólam, hogy vagyok olyan jó magyar ember, mint akármelyik. (Zaj.) Tessék megnézni, könyvek és okiratok szerint már Rákóczi alatt és 48-ban küzdöttek őseim. S ha arról van szó, hogy ezt a hazát meg kell védeni, akkor, — én ugyan vén ember vagyok — de ott leszek az első sorokban. Erről mindenki egész nyugodt lehet. (Zaj) Egy hang jobb felöl : Eddig még nem igen láttuk!) Haller István: Nem vitatta senki. Meskó Zoltán : De nem mész el diplomatának ! Berki Gyula : Az biztos, hogy Kerekes nem megy Svájcba. Kerekes Mihály : Nincs hozzá pénzem, nagy családom van. (Egy hang jobbfelöl; Vizitelni!) Meskó Zoltán : A Sacherbe se fog menni kártyázni ! Kerekes Mihály : Befejezem beszédemet. (Zaj.) A törvényjavaslatot nemcsak azért nem fogadom el, mert a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, hanem azért sem, mert rossz, mert olyan hibákat látok benne, amelyeket korrigálni kell. Nyíltabbnak, egyenesebbnek kell lennie a törvénynek, meg kell mondani ugy, hogy ennek az országnak minden polgára megértse, hogy mikor jön valaki összeütközésbe a törvénnyel. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Minthogy ezt a törvényjavaslatban nem látom ; minthogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetem ; minthogy továbbá azt látom, hogy a kormány az eddigi törvényeket sem hajtotta végre, pedig szeretném azoknak végrehajtását is biztosítani ; a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Ki kövekezik? Forgács Miklós jegyző: Prőhle Vilmos! Prőhle Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Bródy Ernő t. képviselő ur beszédében újra előtérbe lépett az a bizonyos magyar ijesztgetés, amely kezd általánossá lenni, hogy t. i. mi nem vagyunk kellő tekintettel arra, hogy milyen véleményen van rólunk a világsajtó, mit gondol rólunk magyarokról a művelt nyugat. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban mindenekelőtt megállapítani kívánom azt, hogy az a sajtóhadjárat, amely Magyarország ellen nem a keresztény és nemzeti irányzat hatalomra jutásakor, hanem már évtizedekkel azelőtt kezdődött, a maga eszközeiben és céljaiban egyáltalán nem függ attól, hogy itt nálunk milyen belső politikát csinálunk. Annak megvan a maga régóta kitü-