Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-159

376 A Nemzetgyűlés 159. ülése 1921. tanti vallomásokból állapította meg. Nincs jogunk tovább menni. Mihelyt törvényes hatóság törvényes eljárás folytán, törvényes intézkedések alapján ezt bejelenti a Nemzetgyűlésnek, a Nemzetgyűlésnek ki kell adnia az illető képviselőt. Én egészen bizonyos vagyok abban, hogy Sziráki képviselő ur ebből az ügyből tisztán fog kikerülni. . . Berki Gyula: Én nem, mert az ellenjelöltje állítja a tanukat ! (Mozgás,) Somogyi István : ... de nekünk nem lehet ugy elintézni a kérdést, és nem lehet ugy dolgoznunk, hogy az ország közvéleményében azt a hitet keltsük, hogy a Nemzetgyűlés és a mentelmi bizottság azért van, hogy kipaklizza és kiparirozza a törvényes bíróságokat. (Zaj. Elénk ellenmondások és mozgás a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Abban az esetben, ha illetékes hatóság előtt, törvényes keretek között folytatták le a képviselő ur ellen az eljárást, a mentelmi bizottság nem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy nem adja ki. Ebből a szempontból kell az egész kérdést elbírálni. Magának a képviselő urnák is ez az érdeke és nagyon rossz szolgálatot tesznek a képviselő urnák azok az urak, akik azt mondják, hogy ne adjuk ki, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a középen.) mert ha nem adjuk ki, akkor a képviselő ur azzal a váddal terhelten marad — ha egy ember akad is, de egy ember bizonyosan akad, aki ezt mondja — hogy bebújt a képviselői palást alá és nem engedte, hogy az ügy a bíróság előtt tisztáztassék. (Mozgás a jobb és a szélsőbáloldalon.) Ez a szörnyűséges vád, hogy akadt magyar ember, aki a területi integritás ellen beszélt. Neki sem teszünk jó szolgálatot. Én nem félek attól, hogy Sziráki képviselő urat ebben a bűncselekményben el fogják marasztalni ; én dajkamesének tartom azt, hagy 1921. év márciusában 1920. évi feljelentések alapján még a gyűlölet beszél, Drozdy képviselő urnák csak azt felelem erre, hogy a törvényes bíróságot nem lehet azzal vádolni, hogy bárki emberfiát pártállás szerint fog megítélni és pártállás szerint fogja azt az ügyet elbírálni. A bíróság meg fogja mondani az igazat és sokkal magasabb lesz előttünk Sziráki képviselőtársunk akkor, ha egy felmentő, tisztázó Ítélettel a zsebében fog megjelenni, mintha mi megfogjuk őt és nem engedjük oda, hogy a bíróság előtt bebizonyíthassa, hogy az, amivel őt vádolják, nem felel meg a tényeknek és hogy az aljas rágalom. Tisztelettel hozzájárulok az előadói javaslathoz. (Helyeslés balfélől.) Elnök: Zeőke Antal képviselő ur jelentkezett szólásra. A szó őt megilleti. Zeőke Antal : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Somogyi t. képviselőtársam beszédének bevezető részében épen az ellenkezőjét mondta annak, amit most utoljára mondott. Most azt mondta, hogy ne csináljunk párt kérdést belőle, hanem hagyjuk a bíróságra, hogy tisztázza az ügyet, viszont akkor, amikor leült Bródy képviselőtársam, szemrehányást tesz neki, hogy hogy meri egy zsidó képviselő évi marczius hó 4-én, pénteken. védeni az ő kisgazda képviselőtársát. (Zaj és ellenmondások balfélől. Felkiáltások : Ezt nem mondta !) Bródy Ernő: De gondolta! Zeőke Antal: Ezt a kérdést így állította be a képviselő ur. Az igazság igazság marad, akár zsidó mondja, akár nem és eddig még senkinek eszébe nem jutott az, hogy kisgazda vagy keresztényszocialista, vagy nem tudom én micsoda képviselő az, akiről szó volt, és egészen természetesnek találtuk mi, akik ezen a nézeten vagyunk, azt is, ha olyan képviselő szólal fel az ügy mellett, aki más párthoz tartozik, (ügy van! jőbbfelől.) Épen azért én is azt kérem, hogy ezt ne tegyük pártkérdéssé, mert akkor a mentelmi jog tényleg nagyon illuzóriussá fog válni, ha ezt pártszempontból nézzük. Azt mondja Somogyi t. képviselőtársam, hogy ne gyakoroljunk bíráskodást . . . Somogyi István : Nem is lehet ! Zeőke Antal : Ha mi ezt mondjuk, akkor egyáltalán nem volna értelme annak, hogy bizottságra bizzuk az ügyet és nem volna értelme annak, hogy az a bizottság itt jelentést tegyen, mert ha mi nem gyakorolunk előzetes biráskodást, előzetes rostálást, ha nem nézzük ezt meg politikiai szempontból, ( Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor a mi szerepünk megszűnik, akkor nincs szükség arra, hogy a Háznak erről jelentést tegyenek és a Háznak akkor nemis volna joga ahhoz, hogy hozzászóljon, hanem csak tudomásul kellene ezt venni. (Ugy van ! a szélsőbáloldalon.) Ha megnézem ezt a jelentést, olyan kitételeket látok benne, amelyeket ha igy kiragadunk, anélkül, hogy a mondatot olvassuk, — sőt tovább megyek, nemcsak a mondatot olvasom el, hanem az egész beszédet — akkor talán azt mondanám, hogy: fel kell akasztani. Ha pedig elolvasom a beszédet, vagy azzal az emberrel beszélek, aki ezt a beszédet mondotta és a tanukat meghallgatom, akkor azt mondom, hogy : ez egy derék becsületes magyar ember. Taszler Béla : A bíróságnak kötelessége ezeket megállapítani. Zeőke Antal : Én annak idején, amikor a választások megtörténtek, épen azért, mert már akkor beszéltek erről a feljelentésről, vettem magamnak azt a fáradtságot, — és épen ezért érzem magamat jogosítva arra, hogy itt felszólaljak •— elmentem és érdeklődtem, hogy hogy áll ez a dolog. Meggyőződtem arról, — és ezt a meggyőződésemet kötelességem itt előa* ni a t. Nemzetgyűlés előtt — hogy ezeket a kitételeket ő nem használta, hogy ezek el vannak ferdítve és hogy épen azokról a dolgokról, amelyek itt úgyszólván vessző nélkül vannak idetéve, pl. a területi integritásról, Sziráki képviselőtársam nem is beszélt. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ilyen formában, igy ezt a mondatot összekapcsolva, hogy : az urak csinálták a háborút, a területi integritás csak uri hóbort — nem mondotta. Épen azért, mert tudom, hogy ő ezt nem mondotta, s például ahelyett, hogy : »az urak felelősek az elvesztett