Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-158
A Nemzetgyűlés lőS. ülése 1.921. lakásügyekben eljárni egyedül a lakáshivatal hivatott, akár nemzetgyűlési képviselőről van szó és akárkiről van szó. Nem lehet tehát külön bírósági hatáskörét ez alkalomból a főudvarnagyi bíróságnak megállapítani. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Továbbá nagyon furcsának találom azt, hogy akkor, amikor annak idején megvolt a nemzeti célja és értelme ennek a törvénynek, akkor a végén egy közönséges lakásügyben akarják ezen intézmény utján a kérdést elintézni. Én Friedrich István t. képviselőtársammal nem vagyok egy pártálláson. Meskó Zoltán : Még lehet ! Bródy Ernő: De ez nem akadályoz meg abban, hogy az igazság és jog érdekében felszólaljak akkor is, ha akárkiről is van szó. Nem tudom, milyen alapon, milyen jogcímen, hogyan lehetett egyáltalában a főudvarnagyi bíróságnak ebben a dologban intézkedni és egyáltalában hogyan kerülhetett hozzá ez az ügy, amelyet a lakáshivatal birói személyzete már annak idején elintézett, (Ugy van! a balés a szélsobalóldalon.) En kötelességemnek tartottam, hogy ezt a kérdést szóvá tegyem, felemlítsem és a magam részéről is kérjem a t. előadó urat, hogy talán lehetne visszatérni a dolog előzményeire is, mert kevés az, amit méltóztatik mondani a mentelmi bizottság jelentésében, hogy »Végre a főudvarnagyi bíróság Ítélkezett ebben a dologban« ; hanem méltóztassék megemlíteni, hogy ennek előzményeképen a rendes lakáshivatal is ítélkezett, még pedig ugy, hogy a szerződés értelmében nem lehetett felmondani Friedrich Istvánnak és miután a lakbérleti bíróság ezt így kimondotta, csak azután jött a főudvarnagyi bíróság, amely viszont nem tudom milyen jogalapon, ezzel teljesen ellentétes határozatot hozott a maga részéről. E pótlással a mentelmi bizottság jelentését elfogadom. Elnök: Kivan az előadó ur szólni, esetleg felvilágosítást adni? Legeza Pál előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém előadni, hogy a ministertanács egyik rendelete értelmében, amely a főudvarnagyi bíróságot visszaállította, igenis van joga az udvarnagyi bíróságnak mint egyes bírónak ilyen lakbérleti ügyben határozatot hozni. Rassay Károly: Milyen alapon? Legeza Pál előadó : Egy ministertanácsi határozat felhatalmazza. Rassay Károly: Ez jogforrás! Legeza Pál előadó: Lakáshivatali hatáskörrel felruházta. Rassay Károly: Talán ministeri rendeletet méltóztatik mondani? Legeza Pál előadó : Igen, kormányrendeletet. Rassay Károly : Mert ministertanácsi határozat: ez olyan szokatlan! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. évi márczius 3-án, csütörtöhön. 369 Legeza Pál előadó : Csak ezt voltam bátor előadni. Elnök : Ereky Károly képviselő ur kivan szólni. Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halijaid Halljuk!) Amikor ezt a kérdést a mentelmi bizottságban tárgyaltuk, az volt a célunk, hogy lehetőleg minden súrlódó felületet kikapcsoljunk és elégtételt adjunk Friedrich Istvánnak. Ez volt a mentelmi bizottság célja, hogy megállapítsa azt a tényt, hogy tényleg fenforog a mentelmi jog megsértése és a kormány, illetőleg a Nemzetgyűlés utasítására az igazságügyminister ur adjon elégtételt Friedrich Istvánnak. Azért nem kevertük-kavartuk ezt a dolgot, (Helyeslés) mert nincs értelme, hogy ha képviselő mentelmi joga megsértetett és azért teljes elégtételt kap, hogy a dolgot tovább kavarjuk. (Ugy van ! Ugy van !) Természetesen azonban, minden nemzetgyűlési képviselő urnák joga van a dolgot továbbra is birálat tárgyává tenni, az elől nem zárkózunk el és Bródy képviselőtársam is, természetesen a jogával élt akkor, amikor kutatta, hogy mi rejtőzik tovább ennek a dolognak a háta mögött. De Bródy Ernő képviselőtársamnak az udvarnagyi bíróságra vonatkozó megjegyzéseit ki kell korrigálnom, (ügy van! balfelöl) t. i. főudvarnagyi bíróság egy vívmány volt, — amint képviselőtársam is elismerte — hogy Magyarországon is legyen főudvarnagyi bíróság. A főudvarnagyi bíróság egy vívmány volt, amint ezt t. képviselőtársam is elismerte, mert hiszen közóhaj volt az, hogy Magyarországon legyen főudvarnagyi bíróság. Most azt akarja a képviselő ur bebizonyítani, hogy a főudvarnagyi bíróságra nincs szükség. Én nem voltam elkészülve arra, hogy ez a kérdés majd szóbakerül, de ugy, csaknem emlékezetből is felsorolhatnám azt, ami a főudvarnagyi bíróság dolga. Először is az összes királyi javak kezelése az állag szempontjából. Mondom, fájdalom, nem készültem erre a kérdésre és így nem tudom precíze felsorolni azt a 10—15-féle munkakört, amely van, de megemlítem, hogy óriási királyi javak és hitbizományi birtokok kezelése tartozik a főudvarnagyi bíróság hatásköre alá, amely bíróságnak 160.000 budgetje van. Méltóztassék elképzelni, ha az a sok 10.000 hold föld, azonkívül azok az óriási nagy ingatlanok, házak és épületek nem egy ilyen állami szervnek volnának a kezelésében, hanem valami csődtömeggondnoknak, hogy micsoda nehéz milliókba kerülne az az ügyvéd, aki a tömegnek az élén állana. En megnéztem a költségvetést abból az alkalomból, mikor a pénzügyminister ur a takarékosságra hivatkozott és az első takarékoskodási tétele az volt, hogy a költségvetésbe beállított, ezt a 200.000 koronát akarta megtakarítani. Azonban kijelentem, hogy ha ezt a 200.000 koronát megtakarítjuk és ezen bíróság 47
