Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

36é A Nemzetgyűlés 158. ülése 1921 mellőztetvén, a 32. § a minister ur módositványával fogadtatott el. Következik a 33. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 33. §). Elnök : A pénzügymínister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügymínister: T. Nemzetgyűlés! Javaslom, bogy: 1. a 33. § első bekezdésének harmadik sorában anélkül és űzött szavak közé, 2. az ötödik bekezdés második sorában levő anélkül és űzik szavak közé, 3. a hatodik bekezdés hatodik sorában levő eladásával és hetedik sorában foglalkozik szavak közé az »iparszerüleg« szó szúrandó be. (Helyeslés.) Elnök: Ereky Károly képviselő ur. Ereky Károly : A 33. §-ban ismét egy ujitás jön be, amely sem az alaptörvényben, sem az 1908 : XXVIII. törvénycikkben nincs benn. Méltóztassék ugyanis a második bekezdést elolvasni, itt az yan, hogy mellékbüntetésképen az engedély is elvonandó. Ismételten hangsúlyozom, hogy Magyarországon ma van 20.000 borkereskedő, vagy 10.000, szóval, meg van adva az a lehetőség, hogy minden második ember borkereskedő legyen. Most a javaslat szerint április 21-én, vagy amint a t. minister ur jelezte, valamely későbbre megállapítandó időpontban be kell jelenteni az igényüket azoknak, akik borkereskedéssel akarnak foglalkozni. Mármost megtörténhetik, hogy lesz például ezer borkereskedő az országban és a 33. § alapján ebből az ezerből is ötszázat ki fognak dobni mellékbüntetésképen, az engedélyüket meg fogják vonni azon a címen, mert az illető nem tud könyvelni. Somogyi István : Annyi baj legyen ! Ereky Károly: Valaki azt mondja, hogy annyi baj legyen. Ha Magyarországon szabadkereskedelem van és csak 5—600 borkereskedő vásárolhat bort, majd meg fogja látni a t. képviselő ur a nép válaszát arra, hogy annyi baj legyen ! Somogyi István : Én bortermelővidéken lakom, nem sertéshizlalóvidéken ! Ereky Károly: Erre a személyeskedésre a t. képviselő urnák abszolúte nem volt szüksége. (Ugy van! jobb felöl.) A legnagyobb tisztelettel, objektivitással hozzászóltam a törvényjavaslathoz. Somogyi István : Semmiféle személyeskedés nem volt benne! Ereky Károly : Hogy nem volt-e személyeskedés benne, hogy a t. képviselő ur sertéshizlalásról beszél akkor, amikor én a borkérdésről beszélek, ezt a t. Nemzetgyűlés elbírálására bizom. Ismétlem, azt a mellékbüntetést, hogy az engedély elvonható legyen, csak ez a törvényjavaslat hozza be. A régi törvényben ez nem volt benne, a régi törvény szerint lehetett büntetni elzárással, pénzbüntetéssel, de nem az italmérési engedély elvesztésével. Ez a nóvum ismét csak azt célozza, hogy minél kevesebb ember legyen évi márczius 3-án, csütörtökön. • borkereskedő és ezáltal a bankokrácia kezében legyen a borkereskedelem. Tisztelettel javaslom, hogy a 33. § harmadik bekezdése teljesen maradjon el. Ebben ugyanis a következő van (olvassa) : »Ugyanezekben az esetekben az iparhatóságnak az illető kihágást elkövető közvetítőktől, illetve bor- vagy sörnagykereskedőktől az iparigazolványt a pénzügyigazgatóság megkeresésére vissza kell vonnia.« T. Nemzetgyűlés, ez tulajdonképen beavatkozás a magánjogba is, mert a pénzügyigazgatóság csak oly jogot vehet el, amelyet a pénzügyigazgatóság adott. Hogy példával éljek, ha valaki hentes, mészáros, suszter, vagy kovács, nem volt arra eset, hogy igy elvették volna az iparjogát. (Ellenmondás). Igen, ha valaki rablógyilkosságot követett el, vagy más gaztettet, ugy megengedem, hogy büntetőjogilag lehetséges volt az elvétel, de hogy jövedéki kihágás miatt elvegyék az engedélyt, az iparigazolványt, mert nem jól vezeti a könyvet, — az lehetetlenség. Ernst Sándor -" Ha tisztességtelenül vezeti ! Ereky Károly : Kérem, nem arról van szó, hogy tisztességtelenül vezeti, hanem — méltóztassék megfigyelni — ha nem ugy vezeti, amint az előírásban van. Azért olvastam fel a paragrafust. Nem tisztességtelenül vezeti, hanem nem ugy, ahogy tőle követelik, és akkor mellékbüntetésként el lehet venni az iparigazolványát. Nem lehetséges az, hogy ez a pénzügyigazgatóságtól függjön, mert akkor oly hatalmat adunk neki, amellyel nem is tőle származó jogot konfiskál. Nem ő adja az engedélyt, hogy valaki borral nagyban kereskedjék, hanem tisztán és kizárólag tudomásul veszi az illetőnek a bejelentését. Megemlítem továbbá azt, hogy e szakaszban van az a nagyjelentőségű kikötés, hogy ha valaki, aki nem termelő, 40 liter bort vesz és azt eladja, akkor azonnal 10.000 K-val büntethető. Javaslom tehát, hogy az ötödik bekezdésből ezek a szavak: »Ha a szeszes italok nagyban való eladását vagy eladásának közvetítését engedély, illetve az 1. §-ban előirt előzetes bejelentés nélkül űzik« hagyassanak el. Nem vélném ugyanis helyesnek, ha valakit 10.000 koronára megbüntetnének azért, mert 25 liter bornál többet elad. Ez lehetetlen volna Magyarországon. Kérnék valami átmeneti intézkedést a pénzügymínister úrtól, mert sok ember van, aki nem bortermelő és 10—20 vagy akár 100 hektoliter bora van. Van passzionátus borgyüjtő, aki önmagának tartott a pincéjében pár száz hektoliter bort. (Derültség jobbfelöl.) A büntető rendelkezésekben ki kell mondani, hogy aki 40—50 liter bort elad, az ne legyen megbüntethető 10.000 koronára. (Felkiáltások jobbfelöl: Benne van, hogy »iparszerüleg h) Kérem, ezt én sehol sem látom. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Most adtam be a, módosítást!