Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-148

28 A Nemzetgyűlés-148. ülése 1921. pök ur annakidején annyira pártatlanul és oly megértéssel viseltetett az ő tót anyanyelvű hívei­vel szemben, hogy egyesek hajlandók voltak a püspököt még pánszláv velleitásokkal is meg­vádolni. A püspök ur elment az engedékenység leg­szélső határáig, de természetesen odáig már nem mehetett, ahol már a katholikus egyház érde­keit találta volna magával szemben, ahol a magyar- és németajkú hivek érdekeivel ke­rült volna ellentétbe. Ekkor azonban meg­indult ellene a legnagyobb hajsza. A cikkek egész áradata zúdult reá. Yalami Medveczky nevű ferencrendi szerzetesből világivá vedlett pap nem átallotta saját neve alatt Fischer-­Colbrie püspök ellen a szlovenszkói lapokban a leggyalázatosabb cikkeket irni. (Hallatlan!) Ez az akció azonban reakciót szült, mert a püspök ezzel szemben mindenütt bizalomnyil­vánitással találkozott. Kassa közönsége tünte­tett mellette, az egyházmegye, a lelkészek, a tót hivek mindannyian biztosították bizalmukról, sőt az egyházmegye lelkészsége hódoló föliratot intézett a püspökhöz és kérve-kérte, hogy tart­son ki és maradjon meg továbbra is az egyház­megye élén. Ezt a feliratot az ottani 260 lelkész közül 214 irta alá. E 214 lelkész közül a jelenleg idegen közigazgatás alatt álló területen 142 lakik. Azért hoztam ezt fel, hogy bebizonyítsam, hogy ma is a legteljesebb bizalom nyilvánul meg a kassai püspök működése iránt és mégis kilá­tásba helyezik neki, hogy ő is a többiekkel ha­sonló elbánásban fog részesülni. Komplikálja ezt a kérdést még az is, hogy a kassai egyház­megyéhez magyar közigazgatás alatt álló terü­leten működő plébániák is tartoznak, és komp­likálja a kérdést még az is, hogy az egyház­megye ingatlanaínak öthatod része magyar te­rületen van. Az eperjesi valamint a munkácsi görög katholikus püspökségek hasonló veszélyben forog­nak. Ez azért rendkívül fontos, mert mindany­nyian tudjuk, hogy a rutének már alig várják, hogy a Millerand-féle kísérőlevél értelmében szabadon nyilatkozhassanak hovátartozandósá­guk tekintetében. Tény az, hogy a rutén-kérdés ma még nincs elintézve. Ha azonban az egyház vezetőit elmozdítanák állásuktól, akkor ez a tény magának a rutén kérdés megoldásának pre­judikálna. Birlha József; 42 görög katholikus papot üldöztek el a csehek. Karafiáth Jenő : E két egyházmegye élén álló püspököknek tudvalevőleg ma is a herceg­prímás a metropolitája, tehát a hercegprímás előzetes megkérdezése feltétlenül szükséges. Szük­séges ez annyival is inkább,mert néhány plébánia magyar területen fekszik. Es feltétlenül szüksé­ges a szentszéknek e püspökségek betöltése dolgában a magyar kormánnyal előzetesen érint­kezésbe lépni! (Ugy.mn!) Az izgalom, amely évi február hó 19-én, szombaton. ennek nyomán keletkezett, mintha még jobban fokozódnék azáltal, hogy ugy látjuk, mintha a szentszék meg akarná változtatni az ország területén az eddigi ősrégi hierarchikus beren­dezkedést. Mintha azt látnánk, hogy az idegen közigazgatás alatt lévő egyházmegyéket időnap' előtt ki akarná venni az esztergomi, az egri és a kalocsai érsek jurisdikciója alól. Ugy látjuk, hogy a politika fölébe kere­kedik az egyház érdekeinek, (Felkiáltások a baloldalon : Sajnos !) pedig erre semmi szükség nincs. Talán elég, ha a boroszlói egyházmegye dolgát említem meg. Itt tehát arról van szó, hogy az az ezeréves egység forog veszélyben, melyet nagy királyunk, Szent István alapított. Ebbe az ezeréves egységbe az apostoli szentszék helyezte el annak idején ezt az egyházmegyei berendezkedést és most az előtt a veszély előtt állunk, hogy az integer Magyarországnak a trianoni úgynevezett békeszerződés által szét­darabolt térképét az egyházi hatalom is megrög­zíti és a mi egységünk mai átmenetileg szétdara­bolt állapotát a szentszék felesleges túlbuzgóság­gal szankcionálni fogja (Hihetetlen rövidlátás !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Felvetem ez alka­lommal azt a kérdést, hogy vájjon érdemes-e a politikát annyira az egyházi érdekek fölé helyezni akkor, amikor voltaképen egy és negyedmillió olyan tót anyanyelvű hívőről van szó, akik maguk sem kívánják ezt a változtatást és ezekkel a hivőkkel szemben áll közel hat mil­liónyi római katholikus fajmagyar és egy és negyedmillió német anyanyelvű római katholikus hivő, akiknek elkeseredése emiatt úgyszólván a végletekig fokozódik. Fájóan kell megemlítenem, tisztelt Nemzet­gyűlés, hogy főleg a Szlovenszkó . . . Birtha József : Felvidék ! Karafiáth Jenő : ... a felvidéki (szlovenszkói) cseh nyelvű lapokban jelennek meg nyugtalanító hirek, amelyek szerint uj cseh érsekség felállí­tása van készülőben ós a rozsnyói egyházmegye megszüntetését tervezik. Ugyancsak fájó szívvel kell megemlítenem, hogy hire jár, miszerint Románia a Szentszékkel kötendő konkordátum keretében óhajtja rendezni ezeket a kérdéseket, még pedig akként, hogy két ősrégi egyházmegye, a csanádi ós a nagyváradi szuprimáltatik, valamenyi latin egyházmegye a bukaresti érsek hatásköre alá kerül. A katho­likus papság egyetemi kiképeztetése pedig Buka­restben centralizáltatik. Birtha József : Ezek tudják, mit kell csinálni S Karafiáth Jenő : Mind e szomorú tényekkel kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy néhány kérdést intézzek a külügyminister úrhoz. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : 1. A nyitrai és beszterczebányai püspökség újból történt betöltésével kapcsolatban a) tett-e a magyar kir. kormány és ha igen, milyen intézkedéseket, hogy gróf Batthyány Vil»

Next

/
Oldalképek
Tartalom