Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
340 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 . évi márczius hó 2-án, szerdán. azon a helyen, amelyre a jogosítvány adatott, Az iparigazolvány feljogosítja őt iparűzésre. Akkor tehát, a mikor fel van jogositva az ipar üzésére és amikor a pénzügyministerium megadta neki a korlátlan italmérési jogot, lehetetlen, hogy a lakáshivatal elvegye tőle ezt a jogot és kitelepítse őt abból a helyiségből, amelyben neki nemcsak joga, hanem kötelessége is a maga iparjogositványával élni és azt gyakorolni. Én tehát nagyon helytelennek tartom ezt az álláspontot és szeretném, ha végre egyszer Magyarország a jogbiztonság országa felé haladna. Engedelmet kérek, ha az állam egyik kezével megad egy jogosítványt, azt a másik kezével nem veheti viasza. Itt összhangot kell behozni az egyes jogosítványok közé. Eberhardt Antal : Miért nem veheti vissza ? Rassay Károly : De a lakáshivatal nem ! Bródy Ernő : Nem a lakáshivatal veheti vissza és nem a sóhivatal, hanem az, aki adta. Á pénzügyministerium, adta a jogot, vegye el tőle akkor, ha nem szolgált reá, ha arra érdemetlen. Hiszen itt van előttünk a törvényjavaslat, amely az összes ipar jogosítványokat revidiálni fogja, itt lesz mód és alkalom arra, hogy elvegyeék a jogot azoktól, akik nem érdemlik meg. Ebben az esetben Mándi Mór duplán és triplán megérdemelte a jogot, mert a harctéren volt s az uj javaslat szerint is annak, aki legalább 12 hétig volt a fronton, elsőbbség adassék a jogosítványoknál. Héjj Imre: Kevés. Bródy Ernő : T. képviselőtársam egy fejedelmi kézmozdulattal leinti ezt a kérdést. Mást ajánlok neki. Ép most folyik ennek a kérdésnek a tárgyalása, méltóztassék felszólalni ehhez az ügyhöz, méltóztassék módosításokat és indítványokat beadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Még nem méltóztatott elkésni róla, holnap van a folytatása az italmérési jog tárgyalásának. Tessék beadni az indítványt. Rassay Károly: Várjuk! Somogyi István : Ne izgasd már, mert még megteszi ! (Derültség.) Bródy Ernő: A jelenlegi javaslat szerint Mándi Mór a kivételesen kedvezményezettek közé fog tartozni azért, mert meg van az a jogcíme, amelynek alapján neki elsőbbség adandó. (Zaj és felkiáltások balfelôl : De már elvették tőle !) Épen az a lehetetlen dolog, hogy már elvették tőle és kilakoltatták. Azért szó] interpellációmnak e része a pénzügyminister úrhoz, hogy végre legyen jogbizonyosság ebben az országban, legyen jogrend és ne lehessen azt csinálni, hogy amit a pénzügyminister megad, azt a lakáshivatal elvehesse ;. ne lehessen azt tenni, hogy amit Budapest főváros elöljárósága és ennek legfőbb hatósága, a belügyminister, megad, azt a lakáshivatal elvehesse. (Helyeslés.) Ez lehetetlen, t. Nemzetgyűlés ! Ilyen körülmények között itt a legteljesebb jogbizonytalanság uralkodik, senkisem fogja tudni, hogy mi a jog és mi az igazság. Igenis, respektálja az egyik hivatal a másik hivatal végzését, jogosítványát, mert különben jogi anarchia fog beállani. Én azt akarom, hogy a jogi anarchia helyett haladjunk a jogrend felé, a jogrendnek pedig követelménye az, hogy mindaddig, mig valaki valamely jogosítványt élvez és amig reá nem bizonyítható, hogy azzal visszaél s hogy nem él tisztességes üzletember módjára, mindaddig hagyják meg ezt a jogosítványát, a lakáshivatalnak pedig nincs joga arra, hogy a pénzügyministernek és a belügyministernek engedélyeit és jogosítványait felülbírálja. (Ügy van !) És itt érek el a konklúziómhoz, t. Nemzetgyűlés ! Ez a lakáshivatal a mai formájában, a mai rendszerében tarthatatlan, (ügy van ! ügy van!) Ezt a lakáshivatalt el kell törölni. Szabó József (budapesti) : Minden formájában tarthatatlan Î Bródy Ernő : Én mindig, minden alkalommal meghajtom a zászlómat a magyar birói karral szemben. Én becsülöm legtöbbre a magyar birói karnak hallatlan és páratlan áldozatkészségét és munkakészségét. De azt a birói kart olyan helyzetbe kell hozni, hogy normális szabályok között dolgozhassak, működhessék, (ügy van ! a szélsőbahldalon.) Nem lehetséges ma titkos társaságok módjára működni, mint ahogy a lakáshivatal működik, (ügy van I) Én most vallomást teszek önök előtt. (Derültség. Halljuk ! Halljuk !) A múltkor Hegedüs György barátom interpellált a szabadkőművességről és engem is szóba hozott. Én kijelentettem, hogy négy hét után kiléptem. Most megindokolom, hogy miért tettem ezt. Azt tartom, hogy semmiféle értelme nincs annak, hogy a jótékonyság és a nemes eszmék titkos társaságokban működjenek. Usetty Ferenc^ Miért léptél be? Bródy Ernő : Én oly dolgokat szeretek propagálni, amelyek a napvilágot kibírják ; nemi szeretek titkos búvóhelyekre vándorolni. Minden eszme, amely a lelkemhez fűződik, kikívánkozik a napfényre, a levegőre. A szabadkőművességnek ezt a mai szervezetét, amely titkos helyeken gyakorol jótékonyságot,. . . Csernus Mihály : Nemcsak jótékonyságot ! Bródy Ernő : . . . nem tartom helyes dolognak. Azt tartom, hogy a jótékonyságot nem csak lehet, hanem kell is a legnagyobb nyilvánosság előtt gyakorolnunk. Csernus Mihály : Ha csak azt csinálták volna, nem lett volna baj ! Bródy Ernő : Semmiféle elv nem kívánja meg azt, hogy titkosan gyakoroltassék. Az az eszme, amellyel boldogítani akarom a polgártársaimat, vagy megáll a nyi ] vánosság égő tüzében is, vagy pedig pokolra vele ! Ez az én álláspontom. Azért, t. Nemzetgyűlés, én a nyilvánosság, becsületesség, őszinteség hive vagyok és ugy, mint régen volt a velencei tizek tanácsa, ennek mintájára nem létezhet ma egy panaszbizottság, elnöki tanács, amely a felek meghallgatása nélkül titkosan bírál és intézkedik. (Ugy van!) Amikor mindenkinek a joga, mindenkinek az igénye annyira öntudatos, ez nem létezhetik ; a mi
