Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-156

A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921. évi márczius hó 1-én, kedden. 301 ezresekben. Boldogan jön haza a két barát, elandalog, elbeszélget, Balogh előtt gyönyörű rózsás jövő festődik ki útközben. Látja, hogy a feleségének megveheti az orvosságot, a fiacskájának megveheti karácsonyra a kis cipőcskét. Ilyen boldog rózsás álommal közeledik kis faluja felé s mindjárt a falu szélén ott áll karvalyarcával, sötétséget sejtető, szúrós tekintetű szemeivel Haussmann Mór kazár. Balogh és Vajda szép csendesen elhaladnak Haussmann előtt, de Haussmann meg nem állhatja, hogy rá ne szóljon : Hogy vagy Balogh öcsém ? Baloghnak eszébe jutott, hogy tartozik hat deci pálinka árával Haussmannak. Ezt szégyelte és düllesztette a négyezer korona a mellét és gondolta, hogy itt az alkalom, hogy megadja a tartozását. Aztán meg büszkeséget is érzett magában amiatt, hogy egyszer elérte azt, hogy nemcsak a kazárnak, hanem neki is van ezrese életében. A két szomszéd bemegy, megfejeli a hat deci pálinkát néggyel, hogy Isten neki, legyen hát kerekszámban. Megisszák és az amúgy is hajnal óta talpon lévő két falusi ember közül Yajda, aki több áldomást is ivott a sátoraljaújhelyi eladásnál, elalszik az asztalnál. És most következik a tragédia, következik a paragrafusok között való bujkálás, most következik az, hogyha nálunk az a paragrafus volna érvényben, amely Dániában érvényben van, melynek értelmében az, aki mást lerészegit a kocsmában, tiz esztendőre is büntethető és nem ugy, mint nálunk, csak egy-két koronára, akkor Balogh Ferenc alsóbereckii lakosnak ma is megvolna a 4000 koronája, illetőleg a felesége meggyógyult volna, mert megvehette volna neki az orvosságot, de mindenesetre a gyerekének megvolna a cipője. Mint emiitettem, Yajda elszundikált és Haussmann őt ősi szokás szerint, — mivel részeg ember ugy sem költ, — kidobja. Yajda kiesik a lépcsőn, felébred magától a hidegben, hazatántorog és lefekszik. Marad egyedül Balogh, akinél volt a 4000 korona. Hogy-hogynem, csodálatosképen Balogh is elalszik rövid idő alatt. O is csak azon veszi észre magát, hogy .egyszer kirepül az ajtón, leesik a garádicson, betöri az orrát ; no de mindegy, feltápászkodik, hazamegy, lefekszik, kialussza a mámorát s reggel az anyjukomnak referálni akar arról, hogy milyen jó vásárt csinált, hogy ime itt van 4000 korona. Kibontja a lajbi ját, s látja, hogy mindene megvan, a tárcája is, csak épen a négy darab ezres hiányzik. Usetty Ferencz: Rettenetes! Benkő Gábor: Gondolkozik és eszébe jut, hogy utoljára ott mulatozott Mózsinál s azt gondolja, hogy bizonyára derék Haussmann ott tartotta a pénzt, — mivel látta, hogy részeg volt — azért, hogy el ne vesszen. Elmegy oda, azonban még Mózsi förmed reá és kirúgja gyanusitás miatfc. Jön a csendőri nyomozás, kihallgatás, etc. s a végén — aki kíváncsi reá, a sátoraljaújhelyi főszolgabírónál megláthatja ~a következő salamoni ítélet hozatott ebben az ügyben: Balogh Ferencz és Yajda gazdákat és Haussmann Mórt csend háboritásért a sátoraljaújhelyi főszolgabíró elitélte húsz koronára. T. Nemzetgyűlés! Ha az 1879. évi XL. törvénycikk 80. §-a olyan szigorításokat tartalmazna, akkor Haussmann Mór nem merte volna 4000 koronáért kockáztatni az ő italmérési engedélyét. Mert nemcsak itt a Nemzetgyűlésen vádolom meg, ott is a szemébe mondtam, hogy ön, t. kazár, ellopta egy becsületes ember 4.000 koronáját. Meskó Zoltán: Akkor miért tisztelt? {Élénk derültség.) Benkő Gábor: De nálunk, t. Nemzetgyűlés, ilyen keztyüs kézzel bántak és bánnak az uzsorás, rabló kocsmárosokkal, holott nálunk van aránylag egész Európában a legtöbb kocsma és nálunk legnagyobb a pálinkafogyasztás. Mig — Máday Izidor statisztikája szerint — Magyarországon száz négyzet kilométerré esik egy gyógyszertár és tizezer emberre egy orvos, addig minden 162 emberre jut egy pálinkásbolt vagy egy kocsma. Barla-Szabó József; Csak különbség, hogy a patikusok tiltakoznak a szaporítás ellen. Benkő Gábor : Hogy az évi fogyasztás fejenkénti mennyisége pálinkából Magyarországon a legnagyobb, azt a következő statisztikával bizonyítom. Évi borfogyasztás Magyarországon fejenként 12 liter, sörfogyasztás fejenként 9 liter, pálinkafogyasztás fejenként 14 liter. Ezzel szemben — jóllehet Magyarország bortermelő ország — Franciaországban 217 liter, Olaszországban 120 liter, Svájcban 59 liter, Ausztriában 53 liter, Spanyolországban 30 liter az évi fejenkénti borfogyasztás, a mi fejenkénti 12 literünkkel szemben. A pálinkafogyasztás Sundborg svéd statisztikus szerint, Dániában 14"45 liter, Belgiumban 9*70 liter, Oroszországban 9*40 liter, Hollandiában, Németországban és Franciaországban 8'5 liter, Norvégiában 3'5 liter, Finnországban 2*5 liter, Olaszországban, Spanyolországban és Skóciában egy liter. Mint emiitettem, nálunk Magyarországon fejenként 14 liter. Ebből a statisztikából megállapíthatjuk azt a nagyon szomorú tényt, hogy mi, akik a liberalizmus idejében mindig a nyugatot akartuk utánozni, etekintetben nem követtük a jó példát, vezettünk az ellenkező irányban és mi vagyunk egész Európában a legnagyobb pálinkafogyasztók. Hogy ennek a mi nagy pálinkafogyasztásunknak nem a mi pálinkaivásra való hajlandóságunk az oka, hanem a már emiitett és még ezután is említendő kazárok, az kétségtelen. Abban, hogy fejenként 14 liter pálinkát fogyasztunk egy évben, a legszomorúbb az, hogy ez a nagy mennyiség sem aránylagosan oszlik meg. Az északi vármegyékre sokkal több esik, ugy hogy Bereg, Máramaros, Zemplén és Ung megyék pálinka fogyasztása sem 14 liter, hanem átlagban véve 50 liter évenkint. Tehát, amig az