Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-156

294 A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921. évi •márczius hó 1-én-, kedden. ilyen biztosító intézet is, és pedig az Abstainers and General Insurance Co., amely 17 év alatt 477 haláleset közül csak 239-et mutat ki, vagyis az előirányzottnak épen 50 százalékát, úgyhogy ezek az intézetek egészen más feltételek mellett vesznek be a biztosításba absztinenseket és olyanokat, akik alkohollal élnek. A jövő generáció szempontja azonban talán még sokkal fontosabb, amennyiben itt még döntőbb érvek szólnak amellett, hogy az alkoholfogyasztás ellen küzdeni kell. így Morell négy generációnak az egészségi állapotát vizsgálván, azt állapítja meg, hogy négy generáció után kihalt egészen az a család, amelynek tagjai alkoholt élveznek; Lunier adatai szerint az idióták 50 százaléka alkoholista családból származik. Egy bázeli professzor, dr. Bunge, egy még sokkal súlyosabb adattal áll elénk. 0 t. i. kimutatta, hogy az alkoholt élvező atyáknak leányai nagyon nagy számban képtelenek gyermekeikkel szemben anyai kötelességüket teljesíteni. Ez ilyen arányt tüntet fel : csak alkalomadtán alkoholt élvezőknél 10% ; rendesen és nagyobb fokban alkoholt élvezőknél már 42°/o ez a degeneráltság és az egyszer elvesztett ilyen képességet a további generációk anyái már nem nyerik vissza. Mindezeknél tehát a mesterséges táplálkozásra van a gyermek utalva, ami azután a fajnak degeneráltságát vonja maga után. De az utódoknál az ideg- és elmebaj is nagyon veszedelmes arányokat ölt, amennyiben abstinenseknél csak 1'6 %-ot tüntet fel, míg az alkoholélvezőknél ez már 25 °/o-ra emelkedik, ugy hogy ebből a szempontból az utódra nézve még sokkal veszedelmesebb a szülőnek alkoholélvezete, mintha a szülő maga ideg- vagy elmebajra hajlamos. Nagyon érdekesek Mikoll adatai, aki a newyorki gyermekeknél végzett ilyen tanulmányokat és arra az eredményre jutott, hogy azok közül a gyermekek közül, akiknél az értelmiség nem áll megfelelő színvonalon, akiket »buta« jelzővel jelzünk, 53 % alkoholt élvező családból származott, azoknál pedig, akiknek szülei abstinensek voltak, csak 10 °/o-nál találták ezt a jelenséget, és visszamenvén a nagyszülőkig, ha azok is abstinensek voltak, akkor csak 4 °/o-nál. A katonaság szempontjából is rendkívül döntő az alkohol pusztítása. így 1892-ben Magyarországon Donáthnak adatai szerint csak 22°/o vált be a hadkötelesek közül. Svájcban 32°/o nem vált be, Svédországban az antialkoholista mozgalom következtében, amely 1881-től 1890-ig igen nagy tevékenységet fejtett ki, 36'46°/o-ról lecsökkent 20%-ra a be nem váltak °/o-a. Ugy gondolom, hogy alig volt idő, amikor reánk nézve aktuálisabb lett volna foglalkozni azzal a kérdéssel... B. Szterényi József: Nagyon helyes! Schlachta Margit:... hogy hogyan képesíthetjük a jövő generációt azoknak a nagy terheknek elviselésére, amelyek minden tekintetben reánk háramolnak, mint most, úgyhogy nem csodáihozhatunk, ha egyes államok, mint például Finnország, vagy pedig Norvégia 1916ban behozták az általános szesztilalmat. Az Északamerikai Egyesült Államokról sem tételezhetjük fel, hogy annyira utópisztikus ideálok után futnának, hiszen, tudvalevőleg az Északamerikai Egyesült Államok nagyon is józan számítással dolgoznak, ós az államok közül 23, lehet, hogy most már 25, szintén behozta az általános szeszfogyasztás! tilalmat. Ugyancsak rávilágít közállapotainkra Kőrösynek az az adata, hogy ha az iskolákhoz viszonyítjuk a népességet, akkor 12.000 lélekre esik nálunk egy iskola, ha pedig a kocsmákhoz viszonyítjuk, akkor 285 lélekre esik egy kocsma. Ugyancsak ő állítja, hogy a munkaerők egytizedét és a termőföldnek egytizedét foglalja le az alkohol és az alkoholtartalmú italok készítésére szolgáló munka. Mindenesetre nagyon döntő és nagy kihatású volna, ha a népjóléti minister ur nem kérelemmel fordulna a szakministeriumokhoz, hanem az illetékes faktorokhoz egyenesen rendeletet bocsátana ki, még pedig minél rövidebb idő alatt, hogy gazdasági, egészségügyi, börtönügyi és népesedési szempontból a legújabb statisztikák elkészíttessenek. A törvényjavaslat előadója kiemeli, amit Nagy János képviselőtársam is megemlített, hogy a törvényjavaslat szem előtt / tartja az erkölcsi és egészségügyi kérdéseket. Én magam is ugy érzem, hogy nem tartja eléggé szem előtt, és én szerettem volna, ha sokkal többet akart volna, különösen, ha a szeszkimérés időtartamának megszorítása jobban előtérbe lépne, továbbá, ha az egyesekkel szemben a községek és a szövetkezetek részesülnének a leghatározottabban elsőbbségben. De erre vonatkozólag majd a részletes tárgyalásnál fogok indítványt tenni. Nekünk fel kell mennünk annak az életkornak megállapításánál, amikor az állam az alkohol élvezését egyáltalán megengedi. Jelenleg a rendelet a 16-ik életévet állapítja meg. De minthogy olyan nagy kihatással van az egyednek az alkohollal szemben való magatartása a közérdekre, mindnyájunknak joga van beleszólást követelni embertársaink olyan életmódjába, amelynek következményeit azután közterhek alakjában mindnyájunknak viselnünk kell. ( Ugy van I balfelöl.) Mert minél több az erőtlen, a beteg, az idióta, a hülye, az őrült, a gyenge, a tuberkulotikus, az egészségeseknek annál több közterhet kell viselniök, és minél kevesebb az az ember, aki osztozhatik a nagy állami terhek viselésében, ezekből is az egészségesekre annál több esik. Azért meggyőződésem szerint az az egyéni szabadság, amely senkitől el nem vitatható, a 40. vagy 50-ik életévnél kezdődhetik. Addig azonban kötelessége, hogy a családjának,