Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-156

292 A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921, A népgyűlésen különösen Csontos Imre képviselőtársam hangoztatta azt, hogy a gazda­társadalomnak a haza érdekében teljesítenie kell abbeli kötelezettségét is, hogy nemcsak az adó­gabonát, hanem összes fölöslegét beszolgáltassa s ugyanő volt az, aki másrészről rámutatott arra is, hogy a földbirtokreformról szóló tör­vény már el van fogadva, csak a végrehajtási utasítás van még hátra, addig is azonban, amig ez megjelenik, felhatalmazás alapján a házhe­lyekről és a kishaszonbérletekről^ szóló rendelet értelmében a helybeli hatóságoknak gondoskod­niuk kell az előkészítésről, össze kell irniok a jogigénylőket. T. Nemzetgyűlés ! A legszebb hangulatban folyt le ez a népgyűlés, amelyen előzőleg a járási főszolgabíró Meskó Zoltánt, akkori állam­titkárt üdvözölte s részt vett a banketten is, ahol hasonlóképen beszédben üdvözölte az állam­titkár urat. Néhány nap múlva azonban, illető­leg azt hiszem, már a népgyűlést követő napon az törtónt, hogy ugyanez a főszolgabíró egy vizsgálatot indított meg a községben a népgyű­lésen részt vett összes képviselők ellen király­sértés vagy felségsértés címén. (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Ugyanakkor a vármegye székhelyéről, Szol­nokról — mint erről értesültem — Csontos Imre ellen szintén valami mozgalmat indítottak azon a címen, hogy ő a népgyűlésen az urak ellen izgatott és lázított. (Zaj jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés! Igazán komikusnak tar­tom ezt az esetet, ós nem is hiszem el, hogy ez megtörténhetett, ha saját magam meg nem győződtem volna arról, hogy ez a főszolgabíró a községi főjegyzőt, a községi orvost, egy Lőwy Emil nevű bankigazgatót és 12 kisgazdát tény­leg kihallgatott arra nézve, hogy ugy Meskó Zoltán, mint Csontos Imre és én miféle kifeje­zéseket használtunk ott a népgyűlésen, ugy a királykérdésben, mint a földbirtokreform kérdé­sével kapcsolatosan. (Zaj jobbfelől.) En a főszolgabíró ezen szerintem jogtalan eljárásában mentelmi jogunknak feltétlen meg­sértését látom s ezért kénytelen vagyok ezt az esetet, mint mentelmi jogi sérelmet bejelenteni. Rassay Károly: Pest vármegye valamennyiün­két megsértette, mégsem történt semmi ! K. Pethes László : Még komikusabbnak tar­tom, amit szintén halottam, de nem akarok el­hinni, hogy állítólag a főszolgabíró a velünk egy párthoz tartozó főispánnak utasítására ren­delte volna el ezt a vizsgálatot. Rassay Károly: Ez az adott viszonyok kö­zött valószínű! K. Pethes László : De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Február 20-án Jászalsószent­györgy és Jászladány községekben tartottam beszámolót, amely alkalommal ezeken a helye­ken is megalakítottuk az országos földműves­szövetség ottani szervezetét. Erre az utamra Héjj Imre barátom kisért el. Mikor Jászladányra évi marczius hó 1-én, kedden. megérkeztünk, az ottani kisgazdapárti elnök és a vezető kisgazdák roppant nagy kétségbeeséssel mondták, hogy ugy látszik, a főszolgabíró nem akarja megengedni vagy pedig csak bizonyos feltételek mellett engedi meg a gyűlést, mert olyan utasítás jött a községi jegyzőhöz, hogy csak abban az esetben engedélyezik a gyűlést, ha a királykérdést és a földbirtokreform kérdé­sét kikapcsoljuk. (Zaj jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Nem akartunk hitelt adni ennek a hírnek sem, mikor azonban át­mentünk Jászalsószentgyörgyre, az odavaló köz­ségi jegyző mindjárt félrehívott engem szobájába és ott kérte a bocsánatomat, hogy engedjek meg, ő nem tehet róla, parancsot kapott, a járási főszolgabíró utasította őt, hogy figyelmeztessen minket képviselőket arra, hogy sem a király­kérdést, sem a földbirtokreform kérdését a meg­tartandó népgyűlésen ne érintsük. (Zaj jobb­felöl és a szélsöbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Csakugyan fel kell, hogy háborodjék az ember lelke, látva azt, hogy egy tételes törvényről a vidéki hatóságok, nemcsak hogy tudni nem akarnak, hanem annak a tör­vénynek még a tárgyalásától is el akarják tiltani a népgyűlések szónokait, nemzetgyűlési képvise­lőket. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és szélsö­balfelol.) Én nem akarom vádolni ezeket a ható­ságokat, nem akarom azt mondani, amit Csontos Imre ott Jászapátin kifejtett, hogy az ottani helybeli hatóság abszolúte nem tett eddig sem­mit a házhelyekről és a kisbérletekről szóló törvény végrehajtása tekintetében, én azonban abban látom a tendenciát, hogy amikor ők mulasztást követtek el, akkor a nemzetgyűlési képviselőket, akik kötelességüket akarják telje­síteni, megakadályozzák abban, hogy beszámol­janak a népnek erről a törvényről. Rassay Károly: Szájkosár! Balla Aladár: Éljen a kormánypárt! Hol a szólásszabadság? Taszler Béla: Nem a kormány hibája! Gr. Andrássy Gyula : Megismertük már a szabadságot ! Láttuk a Károlyi Mihály idejében. K. Pethes László: Mindezek alapján beje­lentem . . . Balla Aladár : Mi megvédtük a szabadságot a prolikkal szemben akkor is, amikor a fejünk­kel játszottunk ! Az urak messze voltak, Svájcba mentek ! Meskó Zoltán: A bécsi Sacherban voltak! Balla Aladár: 150.000 koronát tűztek ki a fejünkre a prolik! (Zaj. Elnöh csenget.) Nem tudom, a többiek hol voltak! K. Pethes László: Mindezek alapján beje­lentem a t. Nemzetgyűlésnek mentelmi jogunk megsértését. Ami ezzel kapcsolatban a királykérdést illeti, megkérdeztem a szolgabírót — a főszolga­bírót magát nem találtam hivatalában — s az előadta, hogy igenis, a rendeletet ők adták a

Next

/
Oldalképek
Tartalom