Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-155
Á Nemzet g y ülés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. 267 hogy az egyik helyen azt mondjuk, hogy csak a hazafiasoknak adjuk meg az engedélyt» a másik helyen pedig erről nincs szó. Drozdy Győző : Ki fogja megállapítani, hogy ki a hazafias f (Zaj.) Bródy Ernő : Az a hatóság, amely kiadja az engedélyt. De addig, mig valakiről nem bizonyítom, be, hogy nem hazafias, fel kell tennem róla, hogy hazafias és ezt nem kell külön kikötni, mert ez pleonazmus és teljesen felesleges, vagy pedig mindenüvé be kell azt tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy igen röviden még csak a főváros szempontjából szóljak hozzá ehhez a kérdéshez, mint budapesti képviselő. Ennek a törvényjavaslatnak 20. §-a azt a kedvezményt, amelyet a főváros fejlesztéséről és a főváros háztartásának rendezéséről szóló 1908-iki törvény megadott, amikor t. i. az italmérési illetéket, amely felemeltetett e törvényjavaslat alapján, 1908-tól kezdve átengedte a fővárosnak, most elveszi, azt mondván a 20. §-ban, hogy ezt ezentúl nem kell átadni a fővárosnak. Ebből az alkalomból felhívom az igen t. pénzügyminister ur figyelmét magának a főváros pénzügyeinek kérdésére. Ha a fővárosnak jövedelme minden téren kevesbedni fog, akkor nem tudom, hogy ezzel a fővárossal mi fog történni. A fővárosnak minden krajcár bevételre szüksége van. A fővárosnak óriási deficitjei vannak azáltal, hogy állami feladatot teljesít a közegészségügy terén, mondjuk a kórházak terén. Az igen t. pénzügyminister ur nagyon jól ismeri ezt a kérdést, mert állandóan érdeklődött a főváros ügyei iránt. Nem akarom őt én sem zavarni ; akkor, amikor az állam pénzügyeit rendbe kell hozni, igen nagy feladattal terhelte meg magát, de felhívom a figyelmét ebből az alkalomból a főváros kérdésére is. Utóvégre a főváros budgetjét ilymódon folytonosan apasztjuk. A fővárosnak nincsenek uj bevételi, jövedelmi forrásai és ugyanakkor a fővárosra rá rójuk azt, hogy az állami feladatok egy részét teljesítse. A főváros nem lesz képes megfelelni a maga feladatainak. A főváros adóügyét valahogyan rendezni kell. Vagy át kell engedni neki egy városi adót, amely városi adónemből a költségeit részben fedezhesse, vagy meg kell engedni a komoly adók pótlékolását. Jelenleg a jövedelmi adónál ez nincs megengedve. Valamit csinálni kell ezen a téren. A helyett hogy a főváros ügyeinek szanálásához közelednénk, ebben a javaslatban ettől való távolodást találunk, mert hiszen a fővárosnak egy jogos, legális, a törvény által megadott illetményét vonjuk el. Felhívom erre a kérdésre az igen t. pénzügyminister figyelmét. Lehet, hogy ennek a javaslatnak egész struktúrája szempontjából szüksége van erre a rendelkezésre, de viszont, ha szükség van rá, kérem az igen t. pénzügyminister urat, hogy terjedjen ki a figyelme a főváros pénzügyeinek megoldására is, mert ez a város nem fogja tudni tovább elszenvedni azokat a terheket, amelyek reá estek. Ezek voltak nagyjában azok a megjegyzések, amelyeket e javaslattal kapcsolatban akartam megtenni. Ez a javaslat nem a pénzügyminister ur javaslata, tulajdonképen az ő elődjének a javaslata, a pénzügyminister ur ezt csak átvette. Természetesen a parlament előtt jelenleg képviseli ezt a javaslatot, de újólag felhasználom a magam részéről ezt az alkalmat is annak a kijelentésére, hogy a pénzügyminister ur személye és működése iránti legnagyobb bizalommal eltelve, várom az ő áldásos munkájának gyümölcsét. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 215. §-ára hivatkozással báró Szterényi József képviselő ur kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek a t. Nemzetgyűléstől, ha egy pillanatra megszakítom a vitát, de személyes inegtámadtatás címén vagyok kénytelen — hosszú politikai pályámon először — at. Nemzetgyűlés türelmét igénybe venni. A szombati ülésen nem lehetvén jelen, nem utasíthattam vissza azonnal azt a támadást, amelyet Hegedüs György képviselő ur jónak látott többek közt személyem ellen is intézni azon interpellációja kapcsán, amelyet a szabadkőművesek Meskó Zoltán : Hozzák a mosdótálat : megint szabadkőműves mosakodik ! B. Szterényi József : Mi az, kérem ? Ha a képviselő urat valaki megtámadja, azt hiszem, erkölcsi kötelességének fogja Ítélni, hogy felszólaljon. Semmiféle mosakodásra nekem nincs szükségem, mert tiszta szoktam lenni és nem mosakodom piszkosságok ellen. Meskó Zoltán : Nem ugy értettem ! B. Szterényi József : Ezt méltóztassék tehát tudomásul venni. A t. képviselő ur, nem tudom, minő öszszefüggésben — és ez az, amiért felszólalok, mert különben méltóságomon alulinak tartanám ebben az ügyben felszólalni — bűnvádi eljárást kér a szabadkőművesség tagjai vagy vezetői ellen és ebben az összefüggésben emiitette fel többek közt az én nevemet is. Én nem kutatom a képviselő ur intencióit, de a leghatározottabban visszautasítom azt a kapcsolatot, amelyben az én nevemet ebben a vonatkozásban szóba merészelte hozni. Héjj Imre : Csak annyit mondott, hogy kik voltak a tagjai ; semmi mást ! B. Szterényi József : Azt mondta, hogy 34*
