Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
À Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. 253 üzletet kössenek, mert bizonyos összegért ki akarnak menni az ügyletből, ne adjon ennek helyet, mert hiszen, ha az eladóknak lelépési dijat adnának, akkor nem is kellene ehhez az ügyhöz a minister jóváhagyása, mert akkor maga a szerződés hatály talanittatnék és nem is volna adás-vételi ügylet. Továbbmenőleg maguk az eladók is felajánlottak 500 holdat az ottani érdekeltségnek és az érdekelt községek a kerület képviselőjének, Pásztor t. képviselőtársamnak vezetésével kérvényt nyújtottak be a ministerhez, hogy a szerződést ne hagyja a minister jóvá, illetőleg a tulajdonosoknak, akiknek az okszerű termelés az érdekük, s akik az erdő fentartásával, a közérdek megvédését tartják szem előtt, adják vissza az erdőt. Én ezen indokokból az igen tisztelt földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellációt intézem : 1. Van-e tudomása a minister urnák, hogy a mogyoróskai erdőbirtokkal, bár az adás-vét eh szerződés jóváhagyást nem nyert, a törvény és rendeleteket megcsúfoló lánckereskedés folyik. 2. Ha van a minister urnák a láncolásról hivatalos tudomása, hajlandó-e az adás-vételi szerződést megsemmisíteni, hogy ekként a magántulajdon megóvassék és a törvények és rendeletek uralma biztosittassék. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A földmivelésügyi mimster ur láván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezek az ügyek azok, amelyek a ministernek a legnehezebb ügyei közé tartoznak. Az állami elővételi jog megadja a földmivelésügyi ministernek azt a jogot, sőt kötelességet, hogy minden földbirtok, amely 50 holdnál nagyobb, — sőt amely 50 holdnál kisebb, akkor, ha nem gazda, gazdatiszt vagy volt birtokos veszi meg — ha bárki is veszi meg, minden esetben jóváhagyás alá kerüljön és a földmivelésügyi minister vagy jóváhagyja az eladást, vagy az állami elővételi jog alapján az állam részére átveszi. Ez a ministernek egyik legnehezebb tevékenysége, hogy az eladást jóváhagyja-e vagy pedig az állam részére vegye át azt a birtokot, mert hiszen ez egyéni érdekekbe ütközik és a jóváhagyás vagy jóvá nem hagyás igen sokat jelent az illetőknek. Ennél az erdőeiadásnál még nehezebb a helyzet, mert a rendelet, amely már régebben adatott ki, nem egeszén világos. Kérdés, hogy ez mint földbirtok kezelhető-e, vagy mint külön erdőbirtok? Földbirtok lehet azért, mert földön áll és van benne bizonyos szántóföld. Weiss Konrád : A mogyoróskai rész tiszta erdőbirtok. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez az ügy tényleg régóta a földmivelésügyi ministeriumban van. Én már örökségkép kaptam és oly tülekedés folyik ezen ügy elintézésénél, hogy önkéntelenül is visszadöbben a földmivelésügyi minister, ha az jelenleg az én személyemben is testesül meg, hogy tulaj donképen hogyan találhatja meg az ember a leghelyesebb, legigazságosabb utat és módot ebben a kérdésben. Kell, hogy az eltaláltassék, de ez roppant nehéz, mert ha nem erdőről volna szó, akkor egyszerűen élnék az állam elővételi jogával és nem volna sem az egyiké, sem a másiké, hanem az államé. Mayer János : Sem az egyiké, sem a másiké, hanem az államé ; az adja oda a községnek I (Zaj) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : E tekintetben még nem tiszta a helyzet. Tény hivatalosan bizonyitva is van, amit a t. képviselő ur itt felolvasott, hogy ezeket az erdőket az uj vevő, aki csak egy kis hányadát fizette le a vételárnak, egyszerre el akarta adni és ajánlotta. Természetesen a földmivelésügyi ministeriumnak és különösen az erdészeti osztálynak figyelembe kell vennie, hogy nem szabad az erdőket kipusztítani, letarolni hagyni ott, ahol az erdőre nagy szükség van. Ily esetekben nem szabad megengedni a vételt vagy eladást, illetve az oly erdőkezelést, mely ezeket az erdőket szükségtelenül vagy a közérdek ellenére letarolja. A legnehezebb kérdések egyike az, amelyet az igen t. képviselő ur idehozott és épen ezért húzódott ez a dolog eddig, mert oly nehéz e kérdésben dönteni. De most már odaértünk, hogy sokáig nem lesz már halasztható és akár jobbra, akár balra el kell dőlnie a kérdésnek. Én e pillanatban még nem is döntöttem e tekintetben teljesen, hogy mit fogok tenni, de újra meg fogok hallgatni szakközegeket és minden apparátust arra nézve, hogy mi itt az állam érdeke, mi a köz érdeke és annak figyelembevételével fogom az ügyet eldönteni. Egyebet e pillanatban még nem tudok válaszolni az igen t. képviselő ur interpellációjára. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni sziveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Weiss Konrád : T. Nemzetgyűlés ! A földmivelésügyi minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem, mert hisz felszólalásomnak ép az volt a célja, hogy a minister urnák most már módot és alkalmat nyújtsak arra, hogy itt a nemzet szine előtt való felkérés mellett, hogy ezt az ügyet döntse el akár igy, akár ugy, mert itt oly nagy érdekek csaptak Össze, hogy ezeket az érdekeket valahogy ki kell egyenliteni. Az igen t. minister ur válaszát, mely arról szól, hogy az összes hivatalos közegeket méltóztatik meghallgatni, nagy köszönettel veszem, de arra is kérem a minister urat, méltóztassék az esetnél a magántulajdon szentségét is szem előtt tartani, mert itt magántulajdonnal történt volna oly visszaélés, mely visszaélésre soha minister kapható nem volt és nem lesz kapható az igen t. minister ur sem. ( Ugy •van !) Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a földmive-