Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
246 A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. nem magánügy, hanem az ország közélelmezésének állapota miatt közügy. Ha azt kérdem, hogy mi az oka ennek a szomorú állapotnak, amely a gróf Andrássy-féle uradalmon van ? Csak azt mondhatom, hogy maga az uradalom, mert ő ezt tudatosan csinálja. Van ugyanis egy ministeri rendelet, amelynek értelmében azok az ingatlanrészek, amelyeket 1 * a tulajdonos megművelni nem tudott, a bővebb termés biztosítása végett nincsetleneknek, vagy törpebirtokosoknak adandók ki megművelés alá. Hogy az uradalomnak ne kelljen kiadnia birtokának igen nagy részét ebből az okból, egyszerűen ugy tesz, hogy a birtokot magasan, vékonyan egyszer megszántatja, s a főszolgabírónak a szemüvege mindjárt ugy látja a birtokot, hogy az már meg van müveive, tehát abból már semmit kivenni nem lehet. Nagy Pál : Es a gazdája be van irva az ellátatlanok közé ! Rassay Károly : Zsidó ? Hegedüs György : Nem, gróf Andrássy Sándor. A zsidó itt ügyesebb. Megtörtént az is, hogy ennek az uradalomnak tavaly 60 hold szénája szárított állapotban künn a réten elpusztult, mert nincs elég igavonó állatja, amellyel hazahordassa. Kis- ; gazdák jelentkeztek, felkínálkoztak, hogy hazahordatják, betakarítják a szénát, azonban az uradalom a szénát hordásra ki nem adta, hanem inkább engedte, hogy az egész összerakott széna mennyiség ott rothadjon. Benkő Gábor : Rosszabb a zsidónál ! Hegedüs György : Az uradalom már régeb- : ben adott át parcellákat bérlet mellett — természetesen csak keveset — a kisgazdáknak ; azonban írásbeli szerződést sohasem akartak kötni, aminek az lett a következménye, hogy a bérleti feltételeket az intéző ugy változtatta, ahogyan akarta. Benkő Gábor : Zsidó sem tesz ilyet ! Hegedüs György : S az a nyomorult bérlőkisgazda kénytelen volt a változó feltételeket is elfogadni, csakhogy valahogy bennmaradhasson a bérletben. Az elmúlt nyáron pl. az történt, hogy a bérlőtől ezüstben követelték a bérleti összeget, annyi ezüst koronát, ahány koronában ki volt kötve a bérleti összeg. (Mozgás) Természetes, hogy ezt nem adták meg, hanem egyszerűen feljelentést tettek az intéző ellen. De megtörtént az is, hogy a bérlőtől pénz helyett gabonát követeltek. Természetes, hogy a gabonát most, mikor rekvirálnak és amikor a kisgazda becsülettel odaad mindent az államnak, mert tudja, hogy adnia kell, hogy itt összeroppanás ne történjék, . . . Kerekes Mihály : Ha nem adja, elveszik tőle ! Hegedüs György : . . . nem akarta odaadni ; azonban a szolgabiró csendőrséget bocsátott az uradalom rendelkezésére s a bérlők ingatlanairól az összerakett keresztekből az intéző által megállapitott mennyiséget az uradalom haza vitette. (Felkiáltások jóbbfelől : Hallatlan !) Azonban ez a rengeteg, igy összeharácsolt gabona rövid idő alatt elégett. (Mozgás jobb felől.) De történt más is. A földetlenek lépéseket tettek Zala vármegye közigazgatási bizottságánál, hogy a termelés biztosítására vonatkozó rendelet alapján adjanak ki nekik földet. A közigazgatási bizottság — meg kell állapitanom — igen korrektül és gyorsan járt el ; kiküldte azonnal dr. Németh József kincstári jószágigazgató tanácsost, aki a helyzetet megvizsgálta és megállapította azt, hogy ott igenis sok kisgazdának és nincsetlennek bérlethez van joga. Meg is hozta a maga határozatát a közigazgatási albizottság, azonban ennek a határozatnak igen nagy része még most sincs végrehajtva. Egy másik eset az, hogy az 1920. évi 8540. számú rendelet alapján többen kishaszonbérletük meghosszabbítását kérték. Ezen rendelet alapján a letenyei községi képviselőtestület az 50 legszegényebb gazdának, illetve haszonbérlőnek a bérletét meg is hosszabbította a következő évre Ezt a képviselőtestületi határozatot beterjesztették a főszolgabírónak, a főszolgabíró pedig egyszerűen azt irta rá, hogy a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvénynek nem felel meg a határozat, tehát ezt nem hajtja végre. Visszaadták tehát a bizottságnak a határozatot, amelynek elnöke, egy ügyvéd, kijavította azt, beterjesztette újra a szolgabírónak, aki — amikor már megsejtette, hogy interpellációra kerül a dolog — részben el is intézte a dolgot ugy, hogy kiválogatott az igényjogosultak közül egynéhányat, azoknok igényét megállapította, bérletüket meghosszabbította, a többiekre vonatkozólag pedig azt mondta, hogy kötelezi az uradalmat, hogy valahol másutt adjon nekik bérletet, nem ott, ahol eddig bérletük volt. As uradalom azonban ezeket a bérleteket még ma sem adta ki. Benkő Gábor: Jogrend a vidéken 1 Hegedüs György : Ha mindezek után azt kérdezzük attól a falusi kisgazdától, attól a nincstelentől, vájjon hogyan gondolkodik az ilyen nagybirtokokról, akkor meggyőződhetünk róla, t. Nemzetgyűlés, hogy bizony nem ugy, ahogyan az a konszolidációnak és a társadalmi békének megfelelne, (igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.) Benkő Gábor : .És joggal ! Hegedüs György: Nem ugy gondolkodik az a kisgazda, ahogy a falusi embereknek gondolkodnia kellene. (Felkiáltások jóbbfelől: Sajnos!) Elismerem, hogy ez rettentő gyuanyag a falu népének lelkében ; mert nemcsak Letenyéről van szó, igy van ez másutt is. (Igaz ! Ügy van ! jóbbfelől.) Mi. akik örökösen azt hirdetjük, hogy nem akarunk osztályharcot, nem akarjuk a falu lelki nyugtalanságának lángralobbantását ; mi akik örökösen nyugalmat és békét hirdetünk a faluban : ha ilyen esetek előfordulnak, nem vállalhatunk felelősséget. Viseljék a következményekért a felelősséget azok, akik az amúgy is nyugtalan, az
