Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

A Nemzetgyűlés 154. illése 1921 akik a háború alatt a háborús erkölcsről előadást tartottak az Autonóm-körben és a közigazgatási tanfolyamon, ilyen tisztességesen működtek. Ez is egyik kelevénye annak a rothadt rendszernek, amelyet az október 31-iki forradalom elsepert.« A »Kassai Munkás« azonban az én választásom alkalmával szintén ezen körök révén több ezer példányban megjelent és a választók között szétosztatott. A destrukció eszköze és fegyvere ismét célszerű volt azért, hogy engem sikerüljön megint elgáncsolni, hogy valahogy mandátumot ne kaphassak, mert ha kapok, abban az esetben ki fogom nyitni a számat és azt a vármegyei klikket, amely az oligarchiának a fészke, iparkodni fogok átalakítani. (Ugy van! Ügy van ! jobb felöl.) Drozdy Győző : Későn veszi észre ! Ferdinandy Gyula : Ma már odajutottunk, hogy ugyanaz a destruktiv sajtó, amelynek a neve más és Bécsben jelenik meg, a »Bécsi Magyar Újság« épugy ir, ahogy őrgróf Pallavicini ur említi a dolgot és ez is ugy tüntet fel engem, mint aki ezen panamák folytán buktam meg, amelyeket a szociáldemokraták fogtak rám s igy lényegében a destruktiv irányzatot támogatja az őrgróf is a maga kis meséivel, amelyeket a külföldi destrukció már a maga javára használt ki. Ezelőtt egy esztendővel indult meg ellenem az aknamunka, mely a múlt napokban érte el tulaj donképen a csimborasszóját. Nem akarom érinteni, mennyiben van ez összeköttetésben vagy logikai kapcsolatban a közigazgatási reformmal, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) e tekintetben az elhatározást és a véleményalakulást teljesen és tisztán a Nemzetgyűlésre bízom. Én magam is azonban tisztán akarok látni, magam is tudni akarom nemcsak impressziók, nemcsak adatok alapján, hanem egy hivatalos tekintéllyel felruházott biróság utján, hogy tulajdonképen kik azok a rágalmazók és hogy mi minden van még a háttérben, amit nekem ezalatt a négy vagy öt nap alatt nem sikerült még teljesen felfedeznem. Ezért van szerencsém bejelenteni, hogy én rágalmazás miatt ezek ellen az urak ellen, akik irányították ezt a kérdést, Farkas és egyéb társai ellen meginditom a bűnvádi eljárást. (Elénk helyeslés.) A független magyar bíróságra bizom annak a kérdésnek elintézését, vájjon Ferdinandy Gyula helyesen, jogszerűen, jóhiszeműen járt-e el, igen vagy nem. Ezeket kívántam elmondani, hogy tisztán lásson a közvélemény engem és őrgróf Pallavicini támadásainak eredeti indítékait. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől. Helyeslés balfelől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladott és közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor a Nemzetgyűlés határozata értelmében áttérünk az interpellációra adandó válaszra és magukra az interpellációkra. Mielőtt ezt megtennők, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk!) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn, február hó 28-án, d. e. 10 órakor évi febr. hó 26-án, szombaton. 221 tartsa. Ennek napirendje lenne : a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, továbbá az állami italmérési jövedékről a pénzügyminister törvényjavaslatának tárgyalása, kapcsolatban Haller József képviselő urnák beadott indítványával. Méltóztatnak ezen napirendi indítványomat elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Akkor ezt határozatként jelentem ki. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a külügyminister ur válasza Karafiáth Jenő képviselő ur interpellációjára. GratZ Gusztáv külügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselő ura felvidéki püspökségek jogtalan betöltése és az érseki jogkörök sérthetetlenségének fentartása tárgyában a múlt héten interpellációt intézett hozzám, amelyre bátor vagyok a feleletet megadni. Karafiáth képviselő ur első kérdése az volt, hogy mi igaz abból, hogy a Szentszék a nagy Magyar ország területén rendszeresített egyházkormányzati ősi beosztást az uj politikai határokkal kapcsolatosan és az utódállamok igényeinek megfelelően revízió alá akarja venni, és amennyiben igaz ez a hir, micsoda lépéseket szándékozik a m. kir. kormány e tárgyban az apostoli Szentszéknél sürgősen tenni ? Tisztelt Nemzetgyűlés ! A magyar kir. kormánynak nem lehetett kétsége aziránt, hogy a ""égi országhatároknak a háborús fejlemények következménye gyanánt bekövetkezett és a trianoni békeszerződés értelmében nemzetközileg megállapitott eltolódása a régi Magyarország egységes, hierarchikus szervezetére sem fog visszahatás nélkül maradni. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az utódállamok mindent meg fognak tenni arra nézve, hogy ezt a régi egységet megbontsák, nemcsak azért, mert a régi Magyarország képének egyházkormányzati keretekben való történelmi megrögzítése nem egyezett abbeli törekvésükkel, hogy a foglalt részek lakosságának az egykori anyaországhoz való tartozásának tudatát tőlük telhetőleg gyengítsék, de főképen azért, mert politikai szükségletnek vélte, hogy minden erkölcsi köteléket, mely ezt a lakosságot a régi hazájához fűzte, tehát az egyházi szervezetbeli egymáshoztartozás kötelékét is szétszakítsák és a katholikus lakosságot olyan főpapok vezetésének rendeljék alá, akik azt a hatalmat, amit híveikre gyakorolnak, uj országuk politikai előnyére fogják kamatoztatni. Az utódállamok eme törekvéseivel szemben, tekintve a katholikus híveket uraló engedelmességi köteléket, de tekintve azt a lekötöttséget is, amelyben ezeknek a híveknek egyetemét a foglaló államok korlátozó politikai ingerenciája tartotta és tartja, a magyar kir. kormányt, abbeli törekvésében, hogy a szent István alapította és nagyjában körvonalazta Regnum Marianum-féle már 900 esztendős múltjánál fogva is tiszteletre-