Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-153
A Nemzetgyűlés 153. ülése 1921. hogy a ministerek felelősségrevonása kérdésében ezután nem a képviselőház szavaz, hanem a Nemzetgyűlés szavaz és miért kellett ennek a törvénynek 16. §-ában expressis verbis ezt a jogot az állami számvevőszék elnökének felelősségrevonására is kiterjeszteni, ha automatikusan és önmagától értetik, hogy minden jog, amely eddig az országgyűlést illette, önmagától, automatice megilleti ezt a Nemzetgyűlést is? Hogy a Nemzetgyűlés szükségesnek tartotta kifejezetten ezeknek a jogoknak külön kodifikálását, bizonyitja még az 1920:XVIII. te., amikor kimondotta azt, hogy a vád alá helyezett ministereknek, tehát az 1848 ; III. te. 32. és következő szakaszai értelmében elitélt ministereknek, valamint ugyancsak az 1870 : XVIII. te. értelmében elitélt állami számvevőszék elnökének külön törvény nyel adhat az államfő kegyelmet. Az kétségtelen tény, hogy ez élő törvény, amely előirja azt, hogy milyen formaságok közt kell megválasztani az állami számvevőszék elnökét, illetve milyen formaságok közt kell azt kijelölni. Én nem vitatom azt, hogy a t. Nemzetgyűlést ez a jog nem illeti meg, mert megilleti, ha önmagát illetékesnek mondja ki és e célból az élő törvényt megváltoztatja. Ép ugy amint minden hasonló esetben a törvényhozás kimondta a saját illetékességét és ezzel törvényesítette működését. Hogy ez mennyire igy van, hogy mennyire szükséges ilyen törvénynek a megtartása, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy a pénzügyi bizottságban mi egy alkalommal felvetettük ezt a kérdést és maga a volt pénzügyminist er ur is elismerte ennek az álláspontnak törvényességét és helyességét ; maga Korányi volt minister ur is azt mondotta, hogy rövidesen be fogja terjeszteni azt a rövid törvényjavaslatot, amely azután megengedi, hogy a Nemzetgyűlés a régi törvény formáitól eltér őleg formálisan tölthesse be az állami számvevőszék elnöki székét. Ha Korányi Frigyes, aki a kormány tagja volt, ennek a törvényességét elismerte, én, aki a régi parlamenti gyakorlatból ismerem Hegedüs Lóránt alkotmányos érzékét, meg vagyok győződve, hogy az ő figyelmét ez elkerülte és ha tudott volna erről a kérdésről, feltétlenül ide hozta volna előbb a Nemzetgyűlés elé. Mert kérdem, mi akadálya van annak, hogy egy egyszakaszos törvényjavaslattal megváltoztassuk a régitörvényt, és mi akadálya van annak, hogy a törvényesség betartásával törvényesen jelöljünk ki egy számszéki elnököt és mi kivánja azt, hogy eltérjünk a rideg törvénytől és az alkotmányos szellemtől és kitegyük magunkat annak a vádnak, hogy ez a Nemzetgyűlés lerombolta az alkotmány egy pillér j ét és ne adj uk meg a törvényes jellegét annak az állásnak, amelyik egyik bástyája a magyar alkotmánynak. Szabad kritikája alá bocsátom az egész tudományos világnak, vájjon törvénysértés-e, alkotmánysértés-e, ha ilyen módon, a törvény megkerülésével jelöljük ki az állami számvevőszék elnökét, amikor adva van a mód, hogy ezt a tenyéri február hó 25-én, pénteken. 203 kedésünket törvényesen teljesíthessük? Vájjon egy törvénytelen aktus törvényes lesz-e azáltal, hogy a Nemzetgyűlés a törvény nyilt megsértésével mondja ki akaratát? Vájjon egy törvénytelen aktus törvényes lesz-e azáltal, hogyha ezen kimondott akarat folytán a legfelsőbb hatalom által az állami számvevőszék elnöke kineveztetik? Nem, a törvénytelen aktus törvénytelen aktus marad akkor is, ha ezen törvénytelen kijelölés által a törvény parancsának megsértésével fog kineveztetni és én figyelmeztetem a Nemzetgyűlést, hogy ezen törvénysértéshez ne járuljon hozzá, mert ezáltal ez a törvénytelen aktus nem lesz törvényessé, csupán azoknak lesz a felelőssége nagyobb, akik ezen törvénytelen aktust elkövették. Egy másik Nemzetgyűlés felelősségre vonhatja mindazon tényezőket, akik ezen törvény- és alkotmánysértést elkövették. Én lelkiismeretem és lelkem egész aggodalmával őrködöm az alkotmány minden bástyáján és sohasem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen nehéz időkben, amikor egymásután rombolják le az alkotmány legszentebb pilléreit, én magam szavazatommal hozzájáruljak az alkotmánynak és a törvénynek ilyen nyilfc megsértéséhez. Kijelentem, hogyha a Nemzetgyűlés nem tartja meg a törvényes formákat, felemelem tiltakozásomat, óvásomat és az igy kijelölt számvevőszéki elnököt törvényesen kijelölt és megválasztott számvevőszéki elnöknek elismerni sohasem fogom. (Helyeslés és taps.) Ezért tisztelettel indítványozom, hogy a Nemzetgyűlés elnökének napirendi javaslatával szemben mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy »a legfőbb állami számvevőszék elnökségére a hármasjelölést nem tűzi ki a holnapi ülés napirendjére, hanem azt elhalasztja addig, anúg a változott viszonyokhoz képest a számvevőszék elnökségének betöltési módozatai uj törvénnyel szabályozást nem nyernek. Ezért a Nemzetgyűlés a holnapi ülésre a mai ülés tárgyait tűzi ki.« (Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt az esetleg még felszólalni kívánó képviselő uraknak a szót megadnám, kötelességem kijelenteni erről a helyről, hogy napirendi indítványom megtételénél engem a Ház folyó évi február 19-én tartott ülésének határozata vezetett, amely kimondotta már, hogy az állami számvevőszék elnöki állásának betöítése céljából a hármas jelölést a Nemzetgyűlés február 26-iki ülésén fogja megejtem. Én tehát, amikor napirendi javaslatomat megtettem, kizárólag a Ház határozatának tettem eleget. Ezt. akartam kijelenteni. HencZ Károly: A házszabályokhoz kérek szót ! A mélyen t. elnök ur azt mondja, hogy erről Házhatározat volt. Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, én nem azt mondtam, én nem kívántam semmiféle tekintetben állást foglalni, pusztán csak azt a tényt konstatáltam, hogy a napirendre vonatkozólag egy korábbi határozat parancs volt reám nézve. 26*
