Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

122 A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdám. olcsóbban vették. Ezt pedig a minister m* ép ugy tudja mint én. Érdeklődjék a minister ur e dolog iránt. Az ország előtt teszem e kije­lentést. Holnap megcáfolhatják. Ha a t. minister ur kíváncsi, megmondom, hogy melyik az, amelyet 50%-kal olcsóbban sok-sok millióért vásárolt. (Zaj.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Most is fogja szállítani ? Könnyű mondani ! Sándor Pál : Bocsánatot kérek, tovább me­gyek. És köztük — mondom — a legnagyobb, a Ganz-Danubius kötötte meg ötven százalék­kal olcsóbban. Sok milliókra menő kvantum ez. Méltóztatik ismerni a Ganz-Danubiust, amely óriási szállítója a magyar államvasutnak és a külföldnek is. (Zaj.) Kérem, ha nekem két óráig végig kellett hallgatnom a minister urat egyetlen apró megjegyzés miatt és ez az adat a birtokomban van, amelyet ki kell adnom az ország érdekében, ezt meg is teszem ; mert nem járja az, hogy az ország ötven százalékkal drá­gábban fizesse meg az anyagokat. Bartos János: Ez nem adat! (Felkiáltások balfelől: Halljuk az adatot!) Ez csak állítás! Sándor Pál : Méltóztassék az elhatározásu­kat, vájjon tudomásul veszik-e vagy nem, ettől függővé tenni. (Zaj balfelől.) Bocsánatot kérek, én meggyőződtem arról! En meggyőződtem ar­ról, hogy ez igaz és állom, hogy ez igaz ! Bernolák Nándor: Ugyanezen cikkekre vo­natkozólag ? Sándor Pál : E cikkekre vonatkozólag 50%-kal olcsóbban vette a Ganz-Danubius. Budaváry László : És ugyanabban az időben? Sándor Pál : Ugyanabban az időben ! (Egy hang balfelől: Es hitelezéssel?) Azt hiszem, hitelezéssel. (Zaj. Felkiáltások balfelől: Ez a fontos !) Bocsánat, tessék konstatálni, hogy nem hitelezéssel. Hát szabad-e hitelezéssel az állam­vasutnak 50%-kal többet fizetni? (Zaj.) Bocsá­natot kérek, hogy ha ez az adat nem igaz, levonom a konzekvenciákat és nem fogok többé e helyen ülni. (Mozgás. Félkiáltások balfelől: Ez már helyes!) Nagy János (egri) : Másik helyre megy ! (Derültség balfelől. Elnök csenget.) Sándor Pál : Képviselőtársaim tréfálgatnak e dologban, nekem nincs kedvem a tréfára. Igen, én levonom a konzekvenciákat. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk ! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Azon tiszteletteljes ké­rést terjesztem a Nemzetgyűlés elé, méltóztas­sék, — miután az országot meg kell tisztítani ezektől a dolgoktól — kellően eljárni. (Zaj.) En nem emiitettem sem panamát, sem semmi mást, én csak azt mondtam, hogy ledéren keze­lik e dolgokat ; jobban mondtam volna, hogy : hozzá nem értően. De ezeket a dolgokat meg kell szüntetni, mert lehetetlen, hogy mi behozzunk annyi adót, amennyibe ilyen dolgok kerülnek; lehetetlen, hogy olyan rizikóba belemenjünk ezek révén, amit az ország lakossága a legjobb aka­rattal sem fizethet meg. Tehát tessék ezeket a dolgokat megvizsgálni a lehető legjobban, nem ugy, mint a múltban. Én tehát a legjobb tudomásom szerint, felelősségem tudatában mondom ezeket. Egy állami funkcionárius, akinek a nevét nincs jo­gom kiadni, aki azonban talán meg fogja adni erre a felhatalmazást, nyílatkozhatik. Ugy azok, akik információt adtak. Méltóztassék elrendelni, hogy a Biedermann-féle üzletek, amelyek sok száz millióra köttettek e szerződés előtt a Máv­nál, megvizsgáltassanak, (Helyeslés jobb felöl és a jobbközépen.) vizsgáltassanak meg arra nézve, hogy mennyivel drágábban vett akkor a Máv, mint ahogy megkaphatta volna; továbbá arra nézve, hogy mit és milyen minőségben szállí­tottak le. Ez nem az ón ideám ; engem kértek arra hogy említsem ezt fel a Nemzetgyűlés előtt. Az ország érdeke tehát, hogy ez megtörténjék és ha én játszom is azzal a kockázattal, hogy többé e diszes társaságban nem leszek, de köte­lességem ezeket a Nemzetgyűlés elé terjesztenem, mert én mondtam itt mindig, hogy tettekkei kell segíteni a keresztény kurzust és nem szó­lamokkal, nem fejbekólintással, és én vállalom ezt a szerepet az olyan zsidókkal szemben is, akik bűnösök. Méltóztassék tehát nekem ezt lehetővé tenni ; mert csak egy ember vagyok és nem tudok többet tenni, mint amennyi egy embertől egyáltalán telik. Ereky Károly: Helyes! Purifikálni kell! Budaváry László: Ezt aláírom én is. Sándor Pál : A t. minister ur azt mondta, hogy a Knott-cég nem létezik. Hát, t. Nemzet­gyűlés, én produkálok itt a Knott-cégtől egy levelet, amelynek a firmáján a következő sorok állanak (olvassa) : »The Knott, Van Roosbroek co. Ltd. 21 Lime Street London, E. C. 3 And Cologne« — mert Kölnben is van e cégnek üzlete — »Gesellschafter H. Thyssen.« Ez a Thyssen Németország Weiss Manfrédja. * Itt van a levél, leteszem a Ház asztalára. Ha ez hamis, akkor nem vitatom ; ha pedig nem hamis, akkor ez egyike a legnagyobb cégeknek. (Egy hang balfelől: Mikori a levél?) Ez a maróti Fürst levele. A minister ur azt mondta, hogy különböző dolgokkal foglal­kozik, de nem én foglalkoztam vele, hanem a minister ur irt neki. hogy menjen ki Német­országba. Itt van a minister ur leirata. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: (Tagadólag int.) Sándor Pál : Itt van a minister ur legiti­mációja. (Olvassa) : »Igazoljuk, hogy Maróti Fürst udvari tanácsos a Máv. részére szükséges anyagok beszerzése és ezek biztosítása érdekében utazik külföldre.« HegyeshalmyLajos kereskedelemügyi minister: Ki van aláírva? Sándor Pál: (olvassa): »Ott, a kereske­delemügyi ministerium elnöki osztályvezetője.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom