Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

118 A Nemzetgyűlés 151. ülése 192 kiterjeszkedett volna, hogy mielőtt ezzel a cég­gel azt a szerződést megkötöttük, háború folyama alatt és azóta szállított körülbelül 200 millió értékű árut. Ezt tudtam és mégis mon­dottam ; semmi titkolnivalóm nincs. Hogy szállí­tottak a Skoda-cég és a witkovitzi vasmüvek, erre megfeleltem az imént. Hogy a Biedermann­cég óriási közvetítő hasznot vágott volna zsebre, ezt tagadom, mert épen a Skoda-cég és a witko­vitzi vasművek alacsonyabb áron szállítottak, mint amilyen árakon ajánlották ezeket az áru­kat mások. Ezekben feleltem a feltett kérdésekre. A képviselő ur múltkori beszédében mocsarat em­legetett, amelyből ki kell húzni az országot. Én azt hiszem, hogy ebben a mocsárban ebből az ügyből kifolyólag senkisem volt benn. Tisztán áll mindenki : hivatali elődöm és az államvasu­tak vezetősége. Es épen mert ez a két tényező teljesen tisztán áll, vállalom a teljes felelősséget a szerződésért. (Helyeslés.) Azonban azt meg kell jegyeznem, hogyha a képviselő ur és akik vele egy húron pendülnek a dolgot igy kezelik, akkor mocsárba viszik bele az országot. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk éljenzés ös taps). Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Somogyi István: Jelige? Sándor Pál: Igazság! (Derültség.) íme, mielőtt még csak egy szót is szóltam volna, az urak már ilyen jó hangulatban vannak. A t. kereskedelmi minister ur, mondjuk, finoman, egy egész csomó igen erős dolgot vá­gott a fejemhez. Nézetem szerint rendesen annak, aki az életben ilyen magas és erős tónust hasz­nál, nincs igaza. Huber János: Nagyon tárgyilagos volt! Sándor Pál: Megkapja majd az adatokat! Amilyen hevesen fogta fel ezt a kérdést a mi­nister ur, olyan hidegen és közvetlenül fogom önök elé tárni az adatokat, A minister urnák felesleges volt minden egyes mondásomra kiter­jeszkednie : a tények bizonyítanak és nem a szavak. Én azt hittem, hogy elegendő, ha be­mutatom a Biedermann-cég egy szerződését, amelyet az államvasuttal kötött és azután ki­mutatom, hogy kicsiben milyen ajánlatot tett magánfeleknek. Ezt megtettem és kimutattam, hogy ennek következtében a magyar államvasutak­nak az ilyen nagy rendelésnél nem lett volna szabad ilyen magas áron szerződnie. (Felkiál­tások jobbfelöl : Ez meg lett cáfolva !) Ez nem lett megcáfolva! A minister ur maga is koncedáíja, hogy magasabb áron szer­ződtek, ő csak indokolja ezt. Azonban én sem vagyok hajlandó ennek vitatásába most bele­menni, mert ez szintén egy-két órai beszédet kívánna meg és én tudom, hogy a t. Nemzet­gyűlés türelme erre nem volna elegendő nagy, . évi február hó 23-án, szerdán. miután ma más ügyem is van. így tehát ezt csak röviden kellett megemlíteni. Rátérek a dologra. A legvaskosabb dolog, amely engem ért, az, hogy a minister ur azt mondta, hogy az, mintha a vasúti osztály ezt a szerződést ellenezte volna, szemenszedett valót­lanság. Ez volt a legvaskosabb dolog. És ebben a tekintetben legyen szabad az egész dolgot fel­tárnom ugy, ahogy volt. Ez a szerződés a ma­gyar királyi kereskedelemügyi ministeriumnak az osztályán november 10-ikéig, amig itt az aláírásra nem került, általában elő nem fordult. (Mozgás.) Másodszor konstatálni kívánom, hogy az az osztály, amelynek az előadója a minister urnák az elődje alatt az aktát ide a Házba hozta, — ez pedig Tory minisfceri tanácsos ur volt, — azt mondta, hogy ezek horribilis árak, emiatt van ellene és azért, mert ez a hazai ipar sérelmét jelenti. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter: Nem áll! Sándor Pál : Konstatálni kívánom továbbá harmadszor, hogy addig, amig a minister ur azt mondta, hogy ez az Aílamvasutnak egyik legfényesebb üzlete, az ő volt államtitkára azt mondta akkor, amidőn funkcióban volt, hogy disznóság, hogy ilyen dolgot aláirtak. (Zaj.) Ezt nem lehet letagadni, akármilyen szép szó­noklattal sem. Lipták Pál (tagadólag int). Szabó István (sókor opátkai) : Lipták tagadja ! Patacsi Dénes: Szembesíteni kell! (Ugy van! Zaj. Szabó István (sokoropátkai) : Hogy lehet ilyeneket mondani ? ! Patacsi Dénes: Itt a valótlanság! (Zaj. Elnök csenget.) Lipták Pál : Az a beadványban volt, a szer­ződést nem is láttam. (Nagy zaj a baloldalon.) Szabó István (sókor-opátkai) : Ilyen a többi is ! Sándor Pál : Én az igazamból nem engedek. Engem nem fog kihozni a konceptusomból a t. képviselő urak türelmetlensége. (Zaj a bal­oldalon.) Nekem jogom van az ország érdekében igy beszélni, és nagyon súlyos terhet viselek akkor, amikor ilyen vádat emelek. Lipták volt államtitkár úrhoz november 3-ikán egy depu­táció jött, mely deputáció elmondta, hogy miről van szó. Akkor azzal a beadvánnyal kapcsolat­ban Lipták államtitkár ur azt mondta, hogy az egy disznóság és hogy azt meg kell akadályozni. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Nem mondta !) Elnök: Csendet kérek. Sándor Pál : Lipták képviselő ur azt a tanácsot adta az illető uraknak, akik a deputá­cióban voltak, hogy ugy a zsurnalisztikában, mint máskülönben is az ügyet nyilvánosságra kell hozni. (Zaj és éllenmondások a baloldalon.) Bocsánatot kérek, itt vannak az adatok. Bartos János : Mi köze van ahhoz a minis­ternek ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom