Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-131
A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920, Fangler Béla : És megnyugtatta a devecserieket, hogy a ministerek tömik a zsebüket pénzzel, tehát jó a pénz. Rupert Rezső : Ez hitvány hazugság. A t. képviselő úrról azt irták, hogy Zalaegerszegen belőtt Gráner orvos ablakán; Fangler Béla : Nem én, ez aljas rágalom. Rupert Rezső: Hát én ezt most valónak vegyem ? Elnök: Kérem, ne méltóztassék a szónokot közbeszólással zavarni. Fangler Béla : Azt csak Drozdy állítja ! (Zaj.) Rupert Rezső: Arról volt szó, hogy nem vesz el a pénzünk értéke, mert ahhoz először is törvényt kell hozni, hogy a pénz kicseréltessék. Én tehát megnyugtatni mentem ki a népet. Ha ebből a célból megyek ki, ha azt mondom annak a népnek, hogy ne vidd az ezreseidet, hanem tartsd meg, akkor természetesen ezt bele sem Írhatja az a t. jóakaróm abba, amit rólam az ITj Lapnak megirt. Mindenkinek vannak ellenségei, nekem töméntelen ellenségem van. Somogyi István: Maga csinálja! (Zaj.) Rupert Rezső : Érzem mögöttem a nemzet többségét, de ha egy rosszakaróm galádul elferdítve közöl valamit, — mert mi sem> könynyebb, mint egy nem gyorsiróilag jegyzett beszédet elferdíteni, hiszen minden beszédben benne van az abc és az abc-ból mindent ki lehet rakni — aki ilyen naiv, azzal szemben hiába védekezném. Ami a ministerelnök urnák a sajtóra vonatkozó feleletét illeti, kijelentem, hogyha a ministerelnök ur ülne ott cenzorként és ő nézné meg az egyes cikkeket, hogy mit szabad közölni és mit nem, akkor a legteljesebb tisztelettel elállanék attól, hogy követeljem a cenzúra megszüntetését. Azonban épen az a körülmény, hogy nem a ministerelnök ur ül ott az ő nagyobb horizontjával, nagy tájékozottságával, hanem ott ülnek mások, akik bizony minden rágalmat megengednek közölni, szükségessé teszi a cenzúra megszüntetését. Hiszen odáig fajult el már a cenzúra kezelése, hogyha egy rágalomra vonatkozólag valaki cáfolatot ad le, a cenzúra egyszerűen nem engedi meg annak a cáfolatnak a közlését. Idáig nem fajulhat el a cenzúra. Magam is tudom, hogy jó lenne egy okos cenzúra, ha azt csupa okos és tág látkörrel birő ember kezelné, s akkor a cenzúra áldásos lenne, azonban a cenzorok nem ilyenek és nem lehet ilyeneket találni és odaállítani. Természetesen a teljesen szabad sajtó még jobb, mint ez, mert végre is egészen tisztességes sajtója van Magyarországnak s maga a sajtó óvakodni fog attól, hogy az állam érdekeit sértő közleményt hozzon. (Zaj.) Az első és legjobb cenzúra magának annak a lapnak a lelkiismerete, a nivója. évi november hó 17-én } 'szerdán. 87 Azt meg lehetne tenni, igen t. ministerelnök ur, hogy egyes olyan lapokat, amelyek vissza szoktak élni a sajtószabadsággal, a szennysajtónak a lapjait felUgyelet alá helyezzék. Éz ellen nincs kifogásom. I)e végre is van Magyarországon olyan sok tisztességes lap, amelynek már a homloka azt jelenti, hogy mindig tisztességes volt; ezekkel szemben nincs szükség arra, hogy cenzúra alá helyezzük őket. (Zaj balfelől.) Somogyi István : A Pesti Napló ! A Világ ! Rupert Rezső : Egyébként pedig ezzel a felszólalásommal csak az lévén a célom, hogy a nyilvánosság elé meneküljek, — mert hiszen bizonyos kérdésekkel ma a nyilvánosság elé kell menekülni, mert csak ez adja meg a nyomatékot a közvéleményben a kormánynak, hogy annál eredményesebben felléphessen — minthogy ezt elértem, s minthogy a ministerelnök ur elég megnyugtató választ adott és nyilatkozatot tett a sajtóra vonatkozólag, abban az irányban, hogy majd a lehetőséghez képest a sajtószabadság korlátait enyhíteni fogja, s minthogy azt hiszem, ennek a felszólalásomnak is meglesz az az eredménye, hogy nem fogják pártosan egyoldalulag és minden becsület- és tisztességérzés ellenére kezelni a cenzúrát olyképen, hogy még a rágalmak megcáfolását sein engedik meg, (Zaj a baloldalon.) mert az a tisztesség ellen való kezelése a cenzúrának, ha a rágalom megcáfolását nem engedik meg. Mondom, minthogy minden tekintetben kielégítő választ kaptam a ministerelnök úrtól, arra való tekintettel, hogy ő itt nyíltan kijelentette azt, hogy különbséget nem tesznek, hogy bárkihez vezessenek is a szálak, azt irgalmatlanul felelősségre vonják és a bíróság elé állítják, és abban a reményben, hogy a ministerelnök ur kilátásba helyezte itt azt, hogy a cenzúra kezelésén enyhíteni fognak, válaszát tudomásul veszem. Somogyi István: Személyes megtámadtatás címén kérek szót ! Drozdy Győző : Ï. Nemzetgyűlés ! Kontra Aladár : Én legelőször kértem szót ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök beszéde alatt . . . Elnök : A szó először Kontra Aladár képviselő urat, azután Somogyi István képviselő urat illeti meg. Kontra Aladár: T. Nemzetgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy kénytelen vagyok személyes kérdésben igénybe venni a Ház türelmét. Azonban akkor, amidőn Rupert Itezső képviselőtársam a boldogtalan jogrend védelmében az ő hősi kitörését intézte, többek között Héjjas Ivánról is megemlékezett, még pedig olyan kifejezések kíséretében, amelyeket sző nélkül nem tudtam hagyni. (Halljuk ! Halljuk!) Természetes dolog, hogy Héjjas Iván legkevésbé sincs rászorulva arra, hogy én védelmezzem. 0 mindenesetre van olyan ember, hogy meg tud Rupert Rezső képviselő urnák, meg másnak is felelni.
