Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-131

80 .4 Nemzetgyűlés 131. ülése 1$20. irányítsa, hogy mielőtt egy Ugy a biróság elé kerül és megérik, senkinek se legyen módjában bizonyos terrorisztikus fellépéssel a tanukat preparálni. De ott van a másik esefc is, amelynek alkalmából az igazságszolgáltatás zavartalanságáért küzdök e pillanatban : ott van Euzsics Ugyvéd letartóztatása. (Mozgás a haloldalon.) Akkor is deputációk, és pedig az Ébredő Magyaroknak terrorisztikusan fellépő deputációi jelentek meg a királyi Ugyészségen, a vizsgálóbirónál és a táblánál is, és követelték Ruzsics szabadonbocsátását. Mint tudjuk, szabadon is bocsátották, bár nem ezért, hanem azért, mert a bíróságnak egyszerűen az volt a meggyőződése, ami volt ; a vége a dolognak azonban az, hogy megszökött. Az Uj Nemzedék tegnapi vagy tegnapelőtti számában olvasom, hogy az Ébredő Magyarok közül letartóztatottak érdekében is megint ilyen deputációk járták végig az Ugyészséget és a bíróságot is, követelvén ezek szabadlábra helyezését. Ez teljes lehetetlenség, ilyenképen teljes problémává válik a birói függetlenség, a birói szabadság, az Ítélkezés szabadsága, ami megint csak ezt az országot döntheti romba. A kormánynak tehát igenis kötelessége, hogy e tekintetben a biróságok segítségére siessen és megakadályozza azt, hogy a birói függetlenséget, az Ítélkezés szabadságát bárki is érinthesse. A közbiztonsági állapotokról is lévén szó interpellációmban, végre a kormánynak arra is kellene gondolnia, hogy ne csak a sajtót állítsa maga mellé, hanem a különítményeket végre egyszer és mindenkorra szüntesse meg s a becsületes katonaságot engedje az állam védelmezőjévé válni, azt a katonaságot, amelynek a keze tiszta, amelynek hagyományai a régiek, amely teljes hittel, lélekkel, áldozatkészséggel is kész a törvények oltalmára és be nem avatkozik a csendőrség és az államrendőrség jogkörébe. Amikor arra van szükség, hogy igenis legyen végre ennek az országnak katonasága, amely a nemzet katonasága, a nemzet hadserege legyen : akkor annak is szóba kell jönnie, hogy végre ez a különitményrendszer egyszer és mindenkorra megszűnjék. Végének kell lennie annak egyszer és mindenkorra, — amint itt Soós tábornok annak idején beígérte —• hogy bárki is jogosulatlanul tiszti egyenruhát, de egyáltalán katonai ruhát viselhessen, mert hiszen ma mindig azt a komédiát látjuk, hogyha valakiről szó van, azt mondják : hja, az katonai ruhába bujt polgári egyén. De annak a polgári egyénnek a tisztiszolgáját ott tanuképen hallgatják ki. Hát én nem tudom megérteni, hogy lehessen ilyen ember polgári egyén. Mindez is indokolja annak szükségét, hogy a kormány itt végre rendet tudjon teremteni, bogy megtisztítsa az áilaméletnek azt a területét, amelyen a törvényt oltalmazó fegyverek vannak, az olyanoktól, akik a katonai ruhával csak visszaélnek. évi november hó 17-én, szerdán. De más szempontból is ez a követelésem, mert épen a hadsereg érdekében az a helyes, hogy adják vissza már egyszer a hadsereget, a katonaságot a maga hivatásának ; hogy ne végeztessenek vele olyan munkát, amely nem az ő dolga, (Ugy van ! a jobboldalon.) Egy szomorú esetet keli elmondanom. Az egyes katonai parancsnokságok arra is felhasználják a katonaságot, hogy előfogatokat vegyenek igénybe és bizonyos cégek vagy alakulatok számára fát fuvaroztassanak. Az én megyémnek egyik községében, Tósok-Beréndben történt meg, hogy oda is kiszálltak a győri körletparancsnokságnak küldöttjei, katonatisztek és legénység s a községlakosságát arra kötelezték, illetve arra akarták kötelezni, hogy ökrös szekereikkel Zala megyébe, a Kap-hegyre menjenek el fát hozni, körülbelül 20 km.-re. Nem ők a hibásak, hogy abban a községben megjelentek, mert nem lévén otthon a főszolgabíró és a szolgabíró, egy szolgabirósági hivatalnok kiállította részükre az engedélyt, hogy ezt megtehessék, de mégis a saját szemükkel is kellett volna látniok, hogy lehetetlenség az, hogy 20 km.-Te ökrösszekeret vegyenek igénybe előfogatként olyan községben, ahol épen akkor szűnt meg a száj- és körömfájás, ahol tehát el voltak maradva a gazdasági munkálatokkal, amit ezek meg is mondottak az illető katona uraknak. Meg akarták győzni őket, de hiába. Méltóztatnak látni, hogy ha katonaságot vonnak bele az ilyen dologba és az a tiszt, az a parancsnok, akivel megjelennek, nincs a hivatása magaslatán, akkor mi történik ? Az, hogy a községnek egyik érdemes polgára, elöljárója. Sereg Károly, aki hivatkozott arra hogy nem bírják a dolgot az ökrei és ő is el van maradva, azt kapta válaszul, hogy a győri parancsnokságtól kiküldött Kemény nevű főhadnagy a községnek ezt az érdemes polgárát, a községi elöljárót, felpofozta. (Mozgás baljelöl. Felkiáltások a, jobboldalon : Ez rendszer !) T. Nemzetgyűlés ! Nehogy azt a hadsereget ezentúl akármiféleképen is bizonyos kellemetlenségek érjék, legtanácsosabb az, hogy a hadsereget adják vissza a maga hivatásának. Viszont pedig, ha ezt a hadsereget a maga hivatásának visszaadták, ha ennek a hadseregnek fegyverét, hatalmát azután a kormány felhívja maga mellett, hogy tegyen rendet, akkor nem szabad eltűrni, hogy az a katonaság a rendteremtő munkájában utólagos vádaknak legyen kitéve. Mert ha a katonaság kénytelen fellépni, és pedig egy vele szemben álló tömeggel, s ha lövések esnek rá, bármity sajnálatos is — és az én szivemnek is sajnálatos — hogy ártatlan áldozatok is vannak, annak a katonaságnak fegyveréből az igazság ereje dördült el, és ha véletlenül ártatlan áldozatokat is szedett, ez egészen más megítélés alá esik, mintha bármely más egyén használ fegyvert. Annak a katonaságnak tehát, amelyet hivatásának visszaadtunk, biztosítani kell a megtámadhatatlanságot, biztosítani kell azt, hogyha a kormány akaratának végrehajtásában