Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-131

66 A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920. (if)? november hó 17-én, "szerdán. kívüliségeknek nyomán a társadalom egyes rétegeiben, különösen nélkülöző rétegeiben támadt, a vagyon és a személyek ellen irányuló egyes bűncselekményeket annyira felszaporitotta, hogy azok ellen a cselekmények ellen hatályosabb védekezés vált szükségessé. Az igazság és a törvény feletti őrködésnek egyik hatályosabb módja a bűncselekményeknek' ama megtorlása, • amely a statáriális, a rögtönitélő bíróságok által és az ezek számára előirt eljárása szerint történik. A tapasztalat, a körülmények Ugy elembevétele azonban azt mutatta, hogy az a törvény, amely az egyes bűncselekményeket besorozza azok közé, amelyek felett rögtönitélő eljárásnak van helye, kibővítésre szorul, mert épen az utóbbi időben szaporodtak meg tűlnagyon olyan bűncselekmények, amelyekre vonatkozólag a rögtönitélő bírósági BIT HXïAS kiterjesztve nem volt. Hogy a társadalom ezek ellen a bűncselekmények ellen határozottabban védekezhessék, hogy a gyors, hirtelen és eredményesebb eljárással necsak a jogrendet állithassa helyre sikeresebben, hanem megelőzze a további hasonló tömeges bűncselekmények elkövetését, szükségessé vált és szükségesnek látta ezt az igazságUgyi kormányzat is, hogy a rögtönitélő bíráskodás alá kerülő Ugyeknek körét kibővitse és olyan egyes bűncselekményeket, amelyek a vagyon és különösen a személy ellen irányulnak, szintén bevonjon a rögtönbiráskodás keretébe. Ezt a célt, vagyis a jogrend hatályosabb megvédését, egyes cselekményeknek gyorsabb megtorlását célozza ez a törvényjavaslat. Amikor az igazságUgyi bizottság ezzel a törvényjavaslattal foglalkozott, a bizottság tagjai teljes egyhangú megértéssel emelkedtek arra az álláspontra, hogy nem lehet és nem szabad vita tárgyává tenni ezt az intézkedést, amely odairányul, hogy ebben a szerencsétlen országban minden erővel r és minél előbb lehetőleg rendet teremtsünk. Epen ezért minden halasztás mellőzését kérve, a sürgősség kimondását javasolta a Nemzetgyűlésnek, és ennek következtében mint előadó én is javaslom, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot lehetőleg vita nélkül ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Feliratkozva, a tárgyhoz senki sincs. Kíván valaki szólni? (Nem) Ha nem, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a rögtönbiráskodás alá vonható bűncselekmények körének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot az igazságUgyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Tehát határozatikig kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás: A cím. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Fel van iratkozva Rupert Rezső Î Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Amikor egyrészről örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot, amely a konszolidáció munkáját teljessé tenni hivatva van, egyúttal méltóztassék megengedni, hogy annak első szakaszához egy olyan pótlást, egy módosítást indítványozzak, amely még eredményesebbé teheti ennek a törvényjavaslatnak — ha törvény lesz — jótékony hatását. T. Nemzetgyűlés ! E szakaszban fel vannak sorolva azok a legnevezetesebb cselekmények, amelyekkel ma leginkább támadtatik meg a közrend, az élet- / és a vagyonbiztonság, általában a jogrend. En még indítványozom, hogy ennek a szakasznak 3. pontja után iktattassanak még be a párviadalnak azon esetei, amelyek közvetlenül fenyegetik a testi épséget és az életet (Elénk helyeslések a bal- és a jobboldalon.) és minősíttessenek a rögtönbiráskodási eljárás alá eső cselekményeknek. Usetty Ferenc : Helyes ! Ezzel a szamársággal egyszer szakítani kell ! Rupert Rezső : Nemcsak az ember becsülete ellen intéztetnek orvtámadások azok részéről, akiknek érdeke az, hogy itt bizonyos irányzatokat képviselő embereket, politikusokat, társadalmi egyéneket kompromittáljanak, hanem azonkívül, hogy a törvénybe ütköző közönséges bűncselekményekkel nap-nap utár fenyegetik az élet- és vagyonbiztonságot, bizonyos esetekben, ha már másképen hozzáférni nem tudnak valakihez, egy intakt egyéniséghez és ha előbb megpróbáltatják, hogy orvul üttessék le az illetőt, de ez nem sikerül, akkor jönnek bizonyos sötét hatalmaknak a spadasszinjai és belekapaszkodva egy szóba, formálisan akarják a megtámadó egyént olyan helyzetbe hozni, hogy aztán őt a törvény kedvezménye alapján — hogy ez egy uri cselekmény — közönségesen meggyilkolhassák. Ilyen nehéz időkben, amikor ilyen nagy kérdések forognak szőnyegen, nemcsak a rablógyilkosok ellen, hanem az uri formájú gyilkosságok elkövetői ellen is kell védenünk azokat, akik e nagy harcokat vívják. Semmi különbséget nem lehet tenni a között, ha valamelyik gyilkos, közönséges bűntettes leszúr, megöl valakit, és a között, hogy bizonyos formális beesületmegvódés címén és titulusa alatt belekényszeritve, épen a legbecsületesebb és legérzékenyebb embereket a törvény formái szerint öljék meg. Ha van valami különbség, t. Nemzetgyűlés, a különbség e kérdésben csak az, hogy még megfontoltabban, még praemidiáltabban intéztetik az emberi épség, szabadság és élet ellen ez a merénylet. A mai időkre tekintettel, amikor csak a formában van különbség, de a cél egy és ugyanaz, a gonosztett is ugyanaz, a mai időben, mondom, amikor nemcsak orvul gyil-