Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

4-02 A Nemzetgyűlés 144. ülése 1921. azt, hogy a szövetkezeti Ugyet támadom. En szövetkezeti visszaéléseket támadok épen a szövetkezetek érdekében, (Helyeslés.) -— és higyjék el nekem, t. uraim, hogy az a kitűnő államférfiú: Darányi Ignác szomorúan fogja nézni azt az akciót, amelyet az ő szövetkezeti mozgalmával eltemettek itt, a szövetkezeteknek a kapitalisztikus rendszer összes túlkapásaival való kiépítése által. A szövetkezeteknek igenis megvan a maguk természetes talaja ; ápolni és fejleszteni kell azt ott, ahol az az önsegély elvén alapszik, ápolni és fejleszteni kell azt ott

s ahol egy érdekkör gazdasági igényeit elégiti ki. De nem a szövetkezetek részvénytársaságát ! Itt van, t. Nemzetgyűlés, a fából való vaskarika., (Ugy van ! half elől.) Gaal Gaszton : Ugy van ! Támadtuk is ! De az igazgatósági tagsággal jár ! B. Szterényí József: De mennyire! Tehát, t. Nemzetgyűlés, semmi kifogásom sincs az ellen, ha a szövetkezetek a maguk legitim, terén egyenlő elbánás mellett, a legnagyobb tevékenységet fejtik ki ; örömmel üdvözlöm őket e téien ; (Helyeslés.) de az ellen tiltakozom, hogy monopolisztikus rendszerrel, a kereskedelem teljes kikapcsolásával, teljes kizárólagossági joggal, az államhatalom minden eszközének igénybevételével működhessenek. (Ugy van ! jobbfelől.) Végtelenül sajnálom, hogy csak olyan rövid idő áll rendelkezésemre, hogy a t. Háznak olyan példákat mutassak be, amelyekből méltóztatnék meggyőződni arról, hogy olyan rendszerrel állunk szemben, amely gazdasági szempontból egyenesen megbotránkoztató. (Egy hang jobbfelől : Halljunk egy-két példát I) Szolgálok vele. T. Nemzetgyűlés ! Amikor a földmivelésUgyi minister ur egy nagy akciót akart csinálni a mezőgazdasági gépek tekintetében, (Halljuk ! Halljuk !) rábizta az akciót teljesen kizárólagos joggal az Áruforgalmi Részvénytársaságra. (Egy hang balfelől : Rossz üzlet volt !) Nem volt rossz üzlet, csak a gazdákra volt rossz üzlet, de nem a társaságra, mert 16% jutalék volt kikötve az öszszes költségek megtérítésével. S az eredmény nulla, mert azokat a gépeket a hazai mezőgazdaság nem vette fel s az Áruforgalminak exportálnia kell azokat keletre. Ott van a gyapjú-Ugy. Hát, t. Nemzetgyűlés, mi szükség van arra, hogy Magyarország egyik legjellegzetesebb és exporta a legalkalmasabb cikkét, a gyapjút, zároljuk ? A nemzeti hadseregnek ruhával való ellátása volt a cím. Meghajlom természetesen ezen szempont előtt. Zákány Gyula: Az a kérdés, hogy milyen áron % B. Szterényi József: Majd felelek erre is. Ami erre szükséges, mindent, utolsó csepp vérünket és garasunkat is odaadjuk. (Ugy van ! jobbfelől.) De, t. Nemzetgyűlés, ha egyötödét méltóztatnak levonni az egész magyar gyapjutermelésnek, akkor bőségesen fedezték a hadsereg összes szükségletét. Mi szükség van tehát arra, hogy ne tétessék a szabadforgalom tárgyává . .. évi február hó 5-én, szombaton. Gaal Gaszton : Mert a panamisták is egy hadsereg ! (Derültség.) B. Szterényi József: ...a nemzeti hadsereg érdekeinek teljes respektálásával — amire még rátérek — a gyapjú ? S méltóztatnak tudni, mi történt ? A szövetkezetek által alakított Áruforgalmi Részvénytársaság alakit egy Magyar Gyapjúforgalmi Részvénytársaságot s még egyebeket. (Egy hang jobbfelől : Fiadzik, mint a házinyúl ! Derültség.) Reischl Richárd: Borkiviteli részvénytársaságot ! (Zaj.) B. Szterényi József: A hasonlat körülbelül talál. Ezekre bizatik a gyapjú — nagyon természetesen — dupla, sőt magasabb jutalék mellett, mint azelőtt a központnál, s a bankok nem adván kölcsönt erre, természetszerűen a központ, a társaság sem tudja a gazdát kifizetni. (Mozgás jobbfelől.) Hónapokig várnak a gazdák a pénzre s a vége az lett, hogy a gyapjú egy része, egymillió métermázsa eladatik a két vezető banknak — mikor az ára a német piacon 100, 110 és 120 márka — 440 koronás áron. (Mozgás.) Gaal Gaszton : Feleár ! B. Szterényi József: A pénzUgyminister ur ehhez nem járult hozzá, ezt megakasztotta. És akkor mi történt ? A bankok visszaléptek az ajánlattól, hogy két hét múlva még magasabb áron tegyenek mégis ajánlatot, dacára annak, hogy a gyapjú ára időközben az angol piactól kezdve végig hanyatlott. (Mozgás.) Már most a volt pénzUgyminister ur látván ezt a helyzetet, felkér engem, — én akkor Németországba utazván — hogy ^érdeklődjem a magyar gyapjukivitel iránt. En felkeresek egy ottani előkelő kereskedőt, akit régen ismerek, s aki szivesen vállalkozik a magyar gyapjú iránti érdeklődésre. El is megy a legnagyobb német gyapjuf el dolgozó gyároshoz, s felajánlja neki a magyar kormány rendelkezése alatt álló kétmillió kg gyapjút. Ez indignálódva utasitja vissza, azt mondván, hogy hiszen a Magyar Áruforgalmi Részvénytársaság berlini képviselője — egy ujabb részvénytársaságé, t. i. a szövetkezetek által alakitott Áruforgalmi Részvénytársaság egy ujabb részvénytársaságot alakit — annak képviselője igy ajánlotta a kétmillió kg gyapjút : »a magyar állam pénzUgyi zavarokban van, szüksége van pénzre, tegyen sürgős ajánlatot, de október ll-ike a záros határidő, ha addig nem tesz ajánlatot, elkésett. (Mozgás jobbfelől.) Gaal Gaszton : Ez a hazafiság ! (Zaj.) B. Szterényi József: Képzelhetik az én megbotránkozásomat. Tanúm van rá, szolgálhatok részletes adatokkal arra nézve, hogy minő helyzetben éreztem én magam ott Berlinben. Rupert Rezső: Felelősségre kell vonni őket ! B. Szterényi József : Vagy itt van egy klasszikus példája az altruizmusnak és a szövetkezetek hivatásának s ez az ujságpapjr-Ugy. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Az újságok zavarban voltak papírbeszerzésükkel. A volt ministerelnök, Simonyi-Semadam Sándor, összehiv egy szak-