Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-143
392 A Nemzetgyűlés 143. illése 1921. évi február hó 4-én, pénteken. A másik az, hogy én azt hiszem, hogy nekünk, mikor ideiglenesen gondoskodtunk az államfői hatalom gyakorlásáról, akkor ezt tettük arra az időre, amely idő alatt ugy fogjuk ezt az országot konszolidálni, hogy a végleges állapotban már ne ^legyünk kénytelenek küzködni olyan óriási nehézségekkel, mint amilyenekkel ma küzködünk, szóval, hogy a romokat mi eltakarítsuk, hogy azután a végleges állapotban csak épiteni lehessen. Mert akkor szüksége lesz az ország végleges kormányának, ugy királyának, mint országgyűlésének, a nemzet bizalmára és a népszerűségre. (Ugy van! jobb felöl.) Mi mindaddig, mig ebben a tekintetben nagy nehézségekkel kell küzdeni, vállaltuk azt, hogy a romokat eltakarítjuk. Ennek a munkának befejeztéig kell, azt hiszem, nekünk várnunk s csak akkor juthatunk végleges megoldásra. En akkor, amikor leszögezem azt, hogy kikapcsolandónak tartom a parlamentben ezt a kérdést, egyszersmind azt is hozzá akarom fűzni, hogy a magam részéről kettőzött éberséggel fogok figyelni arra, hogy a kérdés egyébként is az aktualitásokból kikapcsoltassék. (Helyeslés.) Rubinek István : A sajtóból! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Elsősorban természetesen a sajtóból. (Zaj. Elnök csenget.) Értem ezt természetesen a sajtóra, amellyel szemben, ugyebár, ma bizonyos eszközök állanak még a kormánynak rendelkezésére. (Mozgás jobbfelöl.) De kérnem kell képviselőtársaimat is, hogy a maguk részéről is kapcsolják ki ezt a kérdést (Egy hang jobb felöl: Menjünk hasal) a vitából, a nyilatkozatokból, mert akkor, ha egymás iránti bizalommal — ugy, ahogy Graal Graszton igen t, képviselőtársam nagyon helyesen kifejtette az elébb — azt ki fogjuk kapcsolni és ebben a kérdésben, a kikapcsolás kérdésében, teljesen megértjük egymást, akkor képesek leszünk nyugodt és komoly munkát végezni. ( Ugy van ! jobbfelöl.) A magam részéről ezt az álláspontot foglaltam el mindig. Tudom, hogy sokan még fel is rótták nekem azt, hogy én saját egyéni álláspontomat az időre nézve nem nyilvánítottam. Nem nyilvánítottam a ministerelnöki székből azért, mert azt tartottam, hogy az egyéni nézet, a ministerelnök egyéni nézetének — nem az enyémnek — de a ministerelnök egyéni nézetének — nyilvánítása máris az aktualitáshoz közelebb hozná ezt a kérdést. Ezért tartózkodtam attól és tartózkodom mindaddig, amig ebben a székben ülök. (Helyeslés.) Épen ezen szempontból azonban, mert így kezelem a kérdést és mert hallottam arról, hogy ezt egyesek — bár nagyon csak egyesek — diffikultálták volna, én, amidőn kérem válaszomnak tudomásul vételét, egyszersmint azt is meg kell, hogy mondjam, hogy bizonyos mértékig ebből a szempontból a bizalomnak egy megnyilatkozását is kell, hogy lássam a t. Nemzetgyűlés részéről. (Általános helyeslés) . . . Szilágyi Lajos: Anélkül nem is lehet kormányozni ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: . . . arra vonatkozólag, hogy a Nemzetgyűlés egyetért azzal, hogy a magam részéről egyfelől nem nyilatkoztam, másrészt, hogy én a kérdést kikapcsolandónak tartom és ennek következtében elsősorban magam kapcsolom ki, (Helyeslés.) ugy amint ezt eddig tettem. Nekem az igen t. Háznak bizalmára van szükségem, (Helyeslés balfelöl.) és pedig igazán nemcsak a pártoknak, de az egész Háznak a bizalmára, mert csak akkor tudjuk ezt a kérdést igazán ugy kikapcsolni az aktualitások sorából, hogy egyéb komoly munkát végezhessünk. (Helyeslés. Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Még egyet akarnék csak megemlíteni, azt, hogy tudom, hogy ezen az állásponton igen sokan vannak is ilyen értelemben nyilatkoztak is. Én különben itt le szeretném szögezni azt, hogy sem a magam részéről, sem sokaknak részéről, akik ebben a kérdében állást foglaltak — amint péld. o. tegnap történt — semmiképen sem a kérdésre vonatkozó elvi álláspontoknak szembeállítása szándékoltatik, hanem szintén ugy, mint részemről állandóan, magának a kérdésnek kikapcsolása hangoztattatott. En tegnap és ma is és mindenkor a kérdés kikapcsolásának álláspontján állok, és ezért kérem, hogy válaszomat méltóztassék ilyen értelemben tudomásul venni, olyan értelemben, hogy mint a múltban, ugy a jövőben kettőzött erővel a kikapcsolás mellett leszek, (Helyeslés.) és mindenkit kérek arra, hogy méltóztassék ugyanezt az álláspontot mindenütt a nyilvánosság előtt elfoglalni. Kérném ezen válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vasadi Balogh György: A ministerelnök ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Harmincnál több képviselő névszerinti szavazást kér. Kérném konstatálni, hogy jelen vannak-e a képviselő urak. (Halljuk ! Halljuk !) Kontra Aladár jegyző (olvassa a névszerinti szavazásra vonatkozó kérelmet aláirt képviselők nevét. Felkiáltások jobbfelöl: Elfogadjuk !) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Felkiáltások : Nem, is kell felolvasni/) Ernst Sándor: Nem lehet elhagyni! (Felkiáltások jobbfelöl : Nem kell felolvasni!) Elnök : Igen kérem, fel kell olvasni. (Nagy zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Kontra Aladár jegyző (olvassa a névszerinti szavazást kérő képviselők névsorát). Nagy János (tamási) •. Nem keli forszírozni ! Elfogadjuk ! (Nagy zaj.)
