Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-143
384 A Nemzetgyűlés 14?,. ülése 1021 B. Szterényi József: Nagyon helyes! Visszautasitj uk 1 Gratz Gusztáv külügyminister: Bene» ur országának Magyarországhoz való viszonyával oglalkozván és általánosságban kívánatosnak jelezvén a Magyarországhoz való közeledést, vagy a Magyarországgal való kooperálást, ennek akadályait kettőben látja. Az egyik akadály szerinte az, hogy az a bizonyos szociális forradalom, amely Csehországban már lejátszódott, szerinte Magyarországon még csak ezentúl fog bekövetkezni és hogy ezért a belső és külső politika egész koncepciója más Csehországban és más nálunk. B. Szterényi József: Hála Istennek! Gratz Gusztáv külUgyminister: T. Nemzetgyűlés ) Nincs szándékomban Benes úrral elméleti vitát folytatni arról, hogy korunk szociális mozgalmai miként hatottak Csehországban és miként Magyarországon. Csak arra akarok utalni, hogy Magyarország ma ép oly demokratikus ország, mint Csehország. Választói jogunk ép oly széles, mint náluk, választási rendszerünk demokratikusabb, mint a Csehországban bevezetett listarendszer ; (Ugy van ! Ugy van I) ami pedig a választások szabadságát illeti, az nálunk legalább ugy volt biztosítva, mint Szlovákiában. És ha a magyar demokrácia akarata nem egyezik a cseh demokrácia akaratával és szándékaivá], ez pusztán két körülményre vezethető viasza. Az egyik az, hogy Csehországnak, ennek a hatalmas iparral báró országnak egész társadalmi sztrukturája teljesen más, mint Magyarországé, melynek társadalma elsősorban a mezőgazdaságon épül fel. A másik ok pedig az, hogy a szociális mozgalmak, melyeket a háború utóhaj tájaiként mindenütt érzünk és amelyek Magyarországon is mély nyomokat hagytak, —hiszen csak a jelenlegi választói törvényre kell utalnom — nálunk gyorsabban peregtek le a lelkekben, mint másutt. Azt hiszem, hogy azok a felfogások, melyek ma a magyar politikában dominálnak, nem azt a fejlődési stádiumot jellemzik, mely a Benes ur által emiitett szociális forradalmakat megelőzi, hanem azt, amely a szociális kísérletezések stádiumát valószínűleg másutt is követni fogja. (Ugy van ! Ugy van !) Mi tehát nem hátrább vagyunk, mint Csehország, hanem épen azon gyorsaságnál fogva, mellyel a háborúnak bizonyos, talán szükségszerű konzekvenciái nálunk lefolytak, előbbre jutottunk a fejlődésben, mint Csehország. (Ugy van ! Ugy van !) A másik, még komolyabb akadályát a Magyarországhoz való közeledésnek Benes ur a magyar kormányforma kérdésében látja, vétót emelvén a királykérdésnek a Habsburg-családdal való megoldása ellen, melynek bizonyos eshetőségei szerinte Magyarország szomszédjaira nézve — nem mondja, hogy kikre — casus bellit is jelentenének és kijelentvén, hogy Csehország Magyarországon a köztársasági megoldásnak fog előnyt adni. Benes ur maga is jónak látta ennek a magyar belpolitikába való súlyos és minősithetlen beavatni;?' február hó 4-én, pénteken. kozásnak (Ugy van I Ugy van !) a hatását gyengíteni, méltóztassanak tehát megengedni, hogy én csak pár szóval reflektáljak ebbeli kijelentéseire. Ugy hiszem, nem találkozik senki Magyarországon, bármilyen nézete is legyen a királykérdés mikénti megoldásáról, aki elfogadhatná, hogy ebben a kérdésben a magyar nemzet törvényes akaratán kívül más külső hatalmak bármiféle befolyást gyakorolhassanak. (Élénk helyeslés és taps.) Hogy a királykérdést miként fogjuk megoldani, az egyedül és kizárólag Magyarország belső Ugye, (Ugy van ! Ugy van !•) melynek elintézésénél az a körülmény, hogy valamely külállam, amelyet erre vonatkozólag bizonyára nem fogunk megkérdezni, milyen megoldást részesít előnyben, a legcsekélyebb szerepet sem fogja játszani. (Ugy van! Ugy van ! Felkiáltások a jobboldalon : Semmi köze hozzá !) Balla Aladár : Csak az egész nemzet döntsön ! Friedrieh István : Igen, ne tizennégy megye, hanem az egész nemzet ! Gratz Gusztáv kiilUgyminister: Száz év óta idejét multa az a politika, amely egy képzelt magasabb érdekben folyton beavatkozott idegen államok belső dolgaiba. És ez a politika, amely ellen a nemzetek fellázadtak, mikor azt a monarchikus elv érdekében alkalmazták, semmivel sem rokonszenvesebb akkor, ha most már a köztársasági elv érdekében akarnák alkalmazni. (Ugy van!) Benes ur maga is ismételten elismeri a be nem avatkozás elvét. Azt mondja egy helyen (olvassa) : »Természetesen nincs jogunk más államok belUgyeibe beavatkozni és Magyarország kormányformájának kérdése ilyen belső Ugy. Elvben nem kívánunk e tekintetben Magyarország elhatározásaira befolyást gyakorolni.« Ugyanezt a gondolatot később még többször is megismétli. Én ezt nagyon helyes álláspontnak tartom, melynek korrektségét köszönettel is nyugtázom, de kérnem kell a cseh külUgyminister urat arra, hogy abból azután a következményeket is szíveskedjék levonni. Magyarország a békekötés értelmében szuverén állam, melynek nemcsak joga, de kötelessége is a maga szuverenitását megvédeni és amely erre el is van határozva. (Helyeslés.) Ezt a szerződést Csehország is aláirta, Magyarországnak ezt a jogát Csehország is elismerte. Belső berendezéseink mikéntje soha nem képezheti egy külföldi állammal való egyezkedésnek tárgyát és ezért Csehországnak is, ha- a Magyarországhoz való közeledést akarja, meg kell alkudnia azzal, hogy azzal a Magyarországgal áll szemben, amely az 1920 : 1. te. alapján máris királyságnak tekinti magát. Mindezek alapján mindazt, ami a cseh külUgyminister ur beszédjében Magyarország szuverenitásába, Magyarország állami függetlenségébe való belenyúlást jelenti, a magam részéről a leghatározottabban és legünnepélyesebben visszautasítom. (Általános helyeslés és taps.) De, t. Nemzetgyűlés, Benes külUgyminister ur beszédje előtt sem volt ismeretlen előttünk, hogy
