Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-143

A Nemzet gyűlés 143. ülése 1921. évi február hó 4-én, pénteken. 375 »enyhén« kifejezve, a szabad király választókra nézve nem nagyon megtisztelő modorú megnyilatkozásnak jellemezte az én nyilatkozatomat, midőn az ő álláspontjukat forradalmi álláspontnak mondtam. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Aki az én hosszú politikai működésemet némi figyelemmel kisérte, megállapíthatja, hogy annak számos fogyatkozásai mellett talán egy jó tulajdonsága van, hogy én nem igen szoktam politikai ellenfeleimmel vagy azokkal szemben, akik más nézetet vallanak, a személyes invektivák terére térni; ( Ugy van ! Ugy van !) a mások nézetei, felfogása iránt mindig tanúsítottam azt a tiszteletet, melyet a magaméi számára megköveteltem. Soha senki szándékait meg nem gyanúsítottam. Ha azt mondtam : X-nek vagy Y-nak politikáját az országra nézve károsnak tartom, ez nem azt jelentette, hogy az illetőnek azt a szándékot tulajdonítom, hogy az országnak ártani akar, hanem azt jelentette, hogy én az eszközök megválasztásában őt téves utón járónak hiszem. Ezt a jelen esetre alkalmazva, ez annyit jelent, hogy ezzel a kifogással szemben, mintha az én minősítésem a szabad királyválasztás mai proklamációjával szemben azokra nézve, akik ezt a nézetet vallják, sérelmes volna, két megjegyzésem van. Az egyik az : ha én valamely álláspontra azt mondom, hogy ezt forradalmi álláspontnak tartom, ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy az illetőnek, aki ezt az álláspontot elfoglalja, szándéka forradalmi térre lépni, hanem csak azt, hogy az én jogi meggyőződésem szerint azt az álláspontot forradalminak kell minősítenem. (Helyeslés a haloldalon.) Ezt, mélyen t Nemzetgyűlés, sajnálatomra,^ mint meggyőződésemet fenn kell tartanom. (Elénk helyeslés balfelöl.) Fenn kell tartanom, hogy egy koronás király életében más király választásának lehetőségéről beszélni, ezt igenis forradalmi álláspontnak tartom ; (Felkiáltások jobbfelöl : Lemondott! Ellenmondások balfelöl. Mozgás és zaj.) ... ha erről van szó, a szabad királyválasztás proklamálásának nincs értelme. A szabad királyválasztásnak csak annyi az értelme, hogy a trónt üresnek tekintik ; (Ugy van ! Ugy van ! Helyeslés jobbfelöl.) ennek folytán a nemzetre visszaszállott az ősi szabad királyválasztási jog. (Ugy van ! Taps jobb felöl.) Nagyon örülök, hogy sikerült az urak álláspontját teljes precizióval kifejezésre juttatnom. (Derültség és taps balfélöl.) És ez, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, ugyebár igazolja azt az én előzetes disztinkciómat, hogy miután az uraknak az a meggyőződésük, hogy a trón üresedésben van, ennek folytán teljes jóhiszeműséggel gondolhatják, hogy forradalmi térre lépés nélkül is proklamálhatják a szabad királyválasztási jogot. Én pedig, akinek az a meggyőződésem, hogy a trón nincs üresedésben, hogy van törvényesen megkoronázott királyunk, másnak nem j minősíthetem ezt az álláspontot, mint forradalminak. (Ugy van! Taps bal felöl.) Meskó Zoltán : A nemzetet fogjuk megkérdezni ! Gr. Apponyi Albert: Bocsánatot kérek, a nemzet dönteni fog, a maga akaratát kifejezésre fogja juttatni, de az én jogi meggyőződésemet nem vetem alá még a nemzet szavazatának sem. (Taps balfelöl. Ellenmondások a jobboldalon.) Ernst Sándor : Természetes. Az ember meghal a meggyőződéseért! Gr. Apponyi Albert: Hogy ennek a meggyőződésnek van-e jogi hatálya vagy nincs, az el fog dőlni, de mint meggyőződésemet mindenesetre továbbra is fenntartom. (Helyeslés és taps jobb felöl.) A második megjegyzésem, mélyen t. Nemzetgyűlés az, hogy én a »forradalmi« jelzőt nem tartom dehonesztáló jelzőnek. A legszigorúbb etikai felfogás szerint lehetnek igenis idők, ahol egy nemzetnek joga van a forradalom fegyveréhez is fordulni. (Mozgás és ellenmondások.) B. Szterényi József: De nem a törvénytisztelő királlyal szemben ! Gr. Apponyi Abert :... minden időkben akadtak férfiak, akik magukat forradalmároknak vallották, forradalmi térre léptek és a történelemben jó, sőt dicső hírnevet hagytak hátra; csak az kívántatik meg, hogy mindenki vállalja azt, amit tényleg cselekszik és hogy a dolgok a maguk nevén megneveztessenek. Ezt tisztázni kötelességemnek tartottam, mert amikor a nemzet elhatározza magát jobbra vagy balra, kötelességünk ahhoz hozzászólni, hogy tisztán lássunk, mire határozza magát. (Helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Kerekes Mihály : Meg kell a nemzetet kérdezni ! Rupert Rezső : A magunk részére is azt követeljük, hogy mi is megmondhassuk véleményünket a sajtóban! Gr. Apponyi Albert: Ezeket kívántam megjegyezni Rubinek Gyula t. képviselőtársamnak azon beállítására nézve, mint hogyha az én jogi meggyőződésemnek tárgyilagos kifejtése azokra az urakra nézve sérelmes volna, akik a szabad királyválasztás alapján állanak. Bocskay, Bethlen szereplésének és az 1848-iki szabadságharcnak megítélése tekintetében talán ő maga sem akarta inszinuálni, hogy ón azokat forradalmaknak és nem szabadságharcoknak nevezem ; erre tehát tovább kitérni nincs okom. Azonban kapcsolatosan ezzel az üggyel, — amint nekem tudomásomra jutott és a lapokban, legalább egy lapban benne van — ugy értesülük, hogy a kormányzópártnak tegnapi konferenciáján egy képviselő ur azt a megjegyzést tette, hogy én állami költségen utaztam ; (Nagy zaj és felkiáltások bal fel öl és a középen : Botrány ! Gyalázat ! Ki volt az ? Kovács ? Szegy el je magát ! Halljuk ! Halljuk !) < hogy én állami penI zen utaztam Károly király látogatására Svájcba.