Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-142
350 A Nemzetgyűlés 142. ülése 1921. a munkás annál nagyobb rabszolgája a tőkének ; de minél bőségesebben van tőke, minél bőségesebben van pénz, akkor az elhelyezést keres és drágán fizet meg minden szellemi és minden kézimunkát. (Ugy van!) A középkor következett be Oroszországban, (Ugy van ! Ugy van !) sőt még azon alul, az ókornál tartanak, ugyebár, mert minden tőkét elpusztítottak, teljes tőkétienség és pénztelenség uralkodik ott és látjuk, hogy csakis ókori eszközökkel csakis középkori eszközökkel, tehát a hatalom, erőszak és elnyomatás legszigorúbb és legsúlyosabb eszközeivel lehet ott valamelyes életet és gazdasági létet megteremteni. De ha ezt munkásaink be nem látják, legalább az a tőke látná be, amely ma uralkodik egész Európán és uralkodik ezen Csonka-Magyarországon is, amely béklyóban tartja egész Európát, amely diktál nekünk, amely a háborút felidézte a ro,aga javára, a maga mohóságának és fokozott étvágyának kielégítésére, hogy tönkretegyen minden konkurrenciát a világon és egyeduralmat biztositson magának az egész világon : ez látná be, hogy ha annak a pusztulásnak, amely Keletről megindult, határokat nem szabunk, akkor ez az egész európai kultúrát elpusztítja, elpusztítja egész Európa tőkéjét, iparát, mezőgazdaságát és kereskedelmét teljes mértékben, és az, ami újra fog keletkezni, már nem azoknak az érdekeit fogja szolgálni, akik ma parancsolói ennek a földrésznek, hanem tudja Isten, kiknek, azoknak, akik majd a semmiből újra ki fognak emelkedni, amint kiemelkedtek az ókorban egyesek, az Ugyesek, élelmesek és erősek és azok fogják megteremteni ismét az uj tőke uralmát. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés î A munkáskérdésben nekünk kötelességeink vannak .., (Általános helyeslés.) Barla-Szabó József: Még ha gyötrődik is emiatt a munkaUgyi minister ur lelke' ! Rubinek Gyula: .. .amelyeket a múltban elég könnyelműen kezeltünk és nem tettük meg azokat az intézkedéseket, amelyek elseje az érintkezés a munkásokkal, a megértő érintkezés az ember és ember között. . . Kerekes Mihály: A lelkileg való megértés! Rubinek Gyula :... hogy lássák: igenis, a magasabb osztályok is értik és megértik azokat a viszonyokat, amelyekben a munkás él, és ha megértik, akkor olyan intézkedéseket is teremtenek, amelyek alkalmasak arra, hogy annak a munkásnak az exisztenciáját, jövőjét biztosítsák, hogy hazát teremtsenek neki ebben a hazában, amelyben ő is megtalálja elhelyezkedését, megélhetését és igenis, idei legyen köt ve épugy, mint az a kisgazda vagy földbirtokos a maga rögéhez, amelyet verejtékével áztat. (Általános élénk helyeslés.) A kormányprogrammnak ez egy sarkalatos pontját képezi, (Halljuk! Halljuk!) és nem mulaszthatom el, hogy épen a kereskedelemUgyi minister urat ne kérjem fél arra, hogy az általam évi február hó S-án, csütörtökön. megindított munkálatokat, amelyeknek célja egy munkáskodexet teremteni, fokozatosan megvalósítani mindazt, amit a múltban elmulasztottunk, — tovább folytassa. Természetesn nem lehet máról holnapra mindent pótolni, amit a múltban elmulasztottunk, de lássa,az a munkás,^hogy igenis a kormány, a Nemzetgyűlés, annak minden egyes tagja vele érez és akar segíteni rajta és a hóna alá nyúl. En nem hiszem, hogy ha ez a megértő politika rövid idő alatt gyökeret ver és a kormányzat és a Nemzetgyűlés vállvetve igyekszik ezeket a fontos kérdéseket, amelyek a munkáskérdéssel kapcsolatosak s amelyekre kitérni természetesen hosszadalmas volna, — tényleg mihamarabb tető alá hozni, akkor a munkásságot ne tudnók magunknak megnyerni és ne tudnók elhódítani azoktól az elsősorban reájuk veszedelmes tanoktól, amelyeknek — sajnos — bár rövid időre, de mégis behódoltak a múltban. (Általános helyeslés. Egy hang jobbfelől : És ismét be akarnak hódolni !) T. Nemzetgyűlés! Szabad legyen rátérnem azokra a kérdésekre, amelyek bennem egy kissé azt az előlegezett bizalmat a minister elnök ur programmjával szemben megingatták és amelyekre nézve megnyugtató kijelentéseket várok a ministerelnök úrtól. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól méltóztatnak emlékezni arra, hogy az igen t. ministerelnök ur igen határozott kijelentéseket tett a királykérdésben (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl,) tartalmilag is —• és azokat helyeseltük — de azonkívül formailag is, amidőn azt mondotta, hogy nem fogja tűrni, (Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) hogy bármely irányban is a királykérdés agitáció tárgyává tétessék, vagy pedig, hogy erről olyan közlemények jelenjenek meg, amelyek akár jobbról, akár balról is alkalmasak volnának arra, hogy izgassák a kedélyeket. Dömötör Mihály: Ez nem tartatott meg. Rubinek Gyula: T. Nemzetgyűlési Annyit meg kell állapitanom, hogy ez az Ígéret egy irányban tényleg betartatott, (Ugy van! jobbfelől.) mert a szabad királyválasztás érdekében tényleg semmiféle közlemény és nyilatkozat a lapokban nem jelent meg. (Ugy van! jobbfelől.) Annál kevésbé sem jelenhetett meg, (Halljuk! jobbfelől.) mert meg kell állapítanom, hogy senki meg sem kísérelte, hogy ilyen irányban közleményeket adjon le. (Ugy van ! jobbfelől.) Annál nagyobb sajnálattal kellett tapasztalnunk, t, Nemzetgyűlés, hogy a szünet alatt nyilatkozatok, súlyos nyilatkozatok jelentek meg, amelyeknek nagy jelentőségük van, természetesen nemcsak tartalmuknál fogva, hanem a közzétevők személyiségénél fogva is, (Egy hang jobbfelől : A nemzettel szemben !) a nemzettel szemben természetesen, és amelyeknek tartalma épen a szabad királyválasztás elvi alapján állókra nézve nem egészen megtisztelő. (Ugy van ! jobbfelől.) Nem akarok erősebb kifejezést használni, de bizonyoSj hogy nem megtisztelő. (Ugy van! jobb felöl.)
