Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-140

296 A Nemzetgyűlés 140. ülése 1920. hogy a szén árával hozatott összeköttetésbe a gáz ára és ő egy külön gazdasági elméletet dolgoz ki erre, erre az a válaszom, hogy ez az elmélet igy nem állhat meg. Ha a szén árának konkurrenciát csinálhat a földgáz és a földgáz olcsóbb lehet, mint a szén, akkor meg kell engedni, hogy az olcsóbb legyen és nagyon szerencsétlen intézkedés az, hogy a szén- és a tüzelőanyagok piaci árához kötik azt, hogy milyen legyen ennek a piaci ára. Mondok egy konkrét példát. Itt van a sacharin és a cukor. A sacharin békében teljesen le tudta volna nyomni a cukor árát, de a sacharinnak mindjárt ugy állapitották meg az árát, hogy ne tudja a cukorgyárosok nagy üzleteit megrontani, mert a cukorgyártásra más okokból is szükség ovit. A földgáz árának megállapításánál nem az a fontos, hogy mi a szén és a fa ára, de az, hogy ne legyen százmilliós haszna annak, aki a földgázt kitermeli, hanem engedjen neki a törvényhozás egy becsületes, polgári hasznot, és ha akkor kijön egy olcsó ár, az konkurráljon a szénnel. Ez az igazi alapgondolat, nem pedig az a szerencsétlen közgazdasági elmélet, amelyet az igen t. előadó ur itt felemiitett. Ami pedig azt illeti, hogy közalkalmazottaink­ban nem biznánk, én azt mondottam, hogy ezt a szerződést abból a szempontból kell nézni, hogy 75 esztendőre érvényes, tehát kell, hogy arra az időre is jó legyen, ha már BÖckh államtitkár ur velünk együtt nem lesz ezen a földön, hanem el lesz temetve. Erre azt mondja az igen t. előadó ur, hogy nem érdemes a szerződést ebből a szempont­ból nézni, mert ha nem bizunk a tisztviselői kar becsületességében, akkor hiába csinálunk akár­milyen szerződést. Valamennyien itt a Nemzetgyűlésen, kötöt­tünk már szerződést. Kiindultunk-e abból az alap­ból, hogy a másik félnek becsületességében bíz­tunk ? Nem ; hanem a szerződést ugy kell meg­kötni, hogy jó barátok maradhassunk. A szerző­dés megkötésének az az alapelve, hogy azt olyan becsületesen, jól kell megkötni, hogy soha azon összeveszni ne legyünk kénytelenek. • A latin köz­mondás is azt mondja, hogy jó szerződés, — jó barátság. Tehát nem áll az, amit az előadó ur mond, hogy azért szabad nekünk ilyen szerződést kötnünk, mert megbízhatunk tisztviselőinkben 75 esztendő múlva is. Ami pedig azt illeti, hogy a többi vállalkozók megharagusznak a D'Arcy Exploration Company miatt, épen az volna a fontos, hogy a cinben ne az legyen, hogy D'Arcy Exploration Company, i hanem a világ összes vállalatai legyenek benne ; de a mai monopolisztikus rendszer mellett kizáró­lag csak Magyarországon van ilyen monopólium és sehol a világon ezt meg nem csinálták : ez épen azt mutatja,- hogy nekünk ezt az egyezményt és ezt a szerződést elfogadnunk nem szabad. Ami végül az igen t. előadó urnák azt a sze­mélyes kijelentését illeti, hogy azért fogadja el ezt a szerződést-, mert a pénzUgyminister ur azt évi december hó 21-én } kedden. mondotta, hogy ez esztétikailag szépen van meg- , szövegezve, e^re azt mondom, hogy akkor legjob­ban azt ajánlom, hogy szedjék versbe a törvény­javaslatokat. (Mozgás.) Ilyen kijelentéssel, hogy esztétikailag szépen van megszövegezve, csak nem akar hangulatot kelteni az előadó ur ? Hogy ez a szerződés Magyarországnak igenis, — amennyiben ezek a petróleum- és földgázkin­csek megvannak — csak hátrányára lesz, az bizo­nyos. Én magát a címet sem fogadom el ebben a formában, hanem azt ajánlom, tessék belevenni azt, hogy kik ennek a szindikátusnak tagjai. Elnök : Szólásra senki sem jelentkezvén, fel­teszem a kérdést : méltóztatnak-e a törvényjavas­lat címét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A cím változatlanul elfogadtatott. Következik az 1. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 1—3 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak). Elnök .* így ezen törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben az ezzel kapcsolatosan beter­jesztett jelentéssel együtt megszavaztatván, har­madszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik napirend szerint a kormány programmja felett megindult vita folytatása. Soron van ? Kontra Aladár jegyző: Drozdy Gj^őző! Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt bocsánatot kérek a mélyen t. Nem­zetgyűléstől, hogy a pénzUgyminister ur fényes elokvenciával kifejtett expozéja után az én sze­rénységem az első felszólaló. Szívesen átenged­tem volna helyemet nagyobb kapacitásoknak, de már a múlt héten fel voltam iratkozva a mínister­elnök ur expozéjához, azért a sorrend sodort tulaj donképen oda, hogy elsőnek beszélhetek a pénzUgyminister ur expozéja után. Mielőtt azonban rátérnék erre, szükséges­nek tartom a minister elnök ur egypár kijelenté­sére megtenni megjegyzéseimet, különösen pedig a kabinet összeállítására vonatkozólag. A franciák a középszerű embereket bon homme-nak nevezik. Ez azt jelenti a franciáknál, hogy akire rámondják, hogy bon homme, az soha életében abban az or­szágban minister nem lehet, (Mozgás.) Magyaror­szágon a forradalmak óta épen megfordított volt a helyzet, akire azt mondták, hogy középszerű ember, körülbelül az kerülhetett be a kormányba. A lemondott kormány legnagyobb része ilyen bon homme-okból állott. (Mozgás.) Annak egypár kiválósága előtt, mint nagy­atádi Szabó István előtt, feltétlenül meghajtom az elismerés lobogóját, üt minden körülmények között vezéremnek ismerem el és az ő istenadta természetes tehetségeit mindenkor nagjTabecsül­tem, A kabinet többi tagjai azonban bizonyos, hogy a nagyon közepes, a tucatemberek sorából került-ek ki. (Nagy derültség a Ház minden oldalán. Élénk eUenmondások.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom