Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-140

A Nemzetgyűlés 140. ülése 1920. évi december hó 21-én, kedden. 2$1 baloldalon.) Tehát, amikor egy képviselő inter­pellál, a nemzet által neki adott jogával él. Hivatkozom arra, hogyan van ez az angol parlamentben ; direkte megnéztem, hogy az angol parlamentben mik e részben a jogszokások és azt láttam, hogy ha a minister ott a záros határidőn belül, amelyet ott a házszabály előir, nem felel, akkor tartozik lemondani. De mit ér nekünk az ellenőrző jogunk akkor, ha nincs szankciónk arra, hogy miként kényszeritsük rá azt a ministert, hogy nyilat­kozzék? Bendkivül fontos, nagyszabályu kérdé­sekben interpelláltunk itt a Házban és egyáltalá­ban nem kaptunk rá választ. Március óta van­nak felelet nélkül egyes interpellációk, ugy, hogy felhivom a t. Nemzetgyűlés tagjainak figyelmét arra, ne méltóztassék engedni magukat a sajtó által terrorizáltatni és tessék e jogukkal élni, mert nekünk kötelességünk a házszabályok értel­mében a kormányt ellenőrizni. Viszont a kor­mány figyelmét felhivom arra, hogy indítványt fogunk bejegyezni, ha látjuk, hogy a kormány nem felel az interpellációkra, — az iránt, hogy nálunk is hozzuk be az angol rendszert. (He­lyeslés a szélsbbalóldalon és jobbfelol.) Elnök : Áttérünk a napirendre. Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző; Temesváry Imre! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! (Hall­juk! Halljuk!) A pénzUgyminister ur jelenté­sét a magam részéről tudomásul veszem és öröm­mel üdvözlöm. Örömmel üdvözlöm ezt a javas­latot annál is inkább, mert végre sikerült egy tisztességes külföldi tőkét behozni az országunkba oly módon, hogy ezen külföldi tőkének a be­hozatala nem jelenti egyszersmind országunk gazdasági kizsákmányolását, hanem jelenti azt, hogy egy meglehetősen nagy kockázattal járó merész vállalkozás összes rizikóját ez a külföldi tőke viseli. A föld mélyében rejlő és a szak­értők véleménye szerint remélhető kincseket óhajtja feltárni s ezen remélhető kincsek nagy részét teljesen ingyen adja át az országnak. T. Nemzetgyűlés ! Mint műszaki ember azért is nagy örömmel üdvözlöm ezt a javasla­tot, mert azt látjuk, hogy tisztán a magyar mű­szaki tudásnak köszönhetjük azt, hogy ezzel a jelentéssel ma foglalkozhatunk (Ugy van!) és büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy azoknak a szakembereknek a működése, akik körülbelül egy évtizeddel azelőtt az erdélyi földgázfurá­sokat megkezdették és azokat keresztülvitték, s akik működésének az egbelli és a horvátországi dúsgazdag földgáz- és olajbányákat köszönhetjük, a jelen esetben is épen olyan elismerésben ré­szesült a külföldi szakkörök előtt, mint amilyen elismerésben részesültek annak idején az Erdély­ben végzett működésükért az amerikai szakértők részéről. Most is a világ egyik legnagyobb és leg­hatalmasabb olajvállalata az Anglo Persian Oil Company világhirü szakértője, Cunningham Kreg ur teljes egészében magáévá tette a magyar szakértőknek munkáját és azt olyannak találta, hogy arra egy ilyen nagy és merész vállalkozást felépíteni lehet, mint amilyen az előttünk fekvő szerződésben és egyezményben körül van irva. T. Nemzetgyűlés! Tegnap itt a Nemzet­gyűlésben elhangzott a magyar szakértők egyik legkiválóbb ja ellen bizonyos gáncsoló szó. Ennél­fogva én szükségét érzem annak, hogy itt a nemzet szine előtt azokról a kiváló szakférfiak­ról : dr. Böckh Hugó államtitkár ur főgeológus­ról és Böhm Ferenc ministeri tanácsos, bánya­mérnökről megemlékezzem, (Elénk helyeslés.) akik szaktudásának köszönhetjük azt,... Friedrich István: Nagyon helyes! Temesváry Imre: ...hogy a külföld figyel» mét felhívtuk a magyarországi bányakutatásokra. B. Szterényi József: Nagyon helyes! Temesváry Imre: Ezeknek a férfiaknak a működése tette lehetővé Erdélyben is azt, hogy az erdélyi földgázkutakat fel tudták kutatni, s ezeknek a működéséről nem csak Európában, hanem Amerikában is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a külföldi szakértők, és ezzel ők a magyar műszaki tudománynak nagy dicsőséget szereztek. Friedrich István : Nagyon helyes ! Temesváry Imre: Igen fájdalmasan érint bennünket az, hogy saját hazánkban nem becsülik meg a műszaki kart. (Ugy van! bal­felöl.) A külföld mindig elismeréssel adózott a magyar műszaki tudomány iránt, csak itt, saját hazánkban voltak mindig olyanok, akik azokat gáncsolták, pedig azt hiszem, hogy most, ebben a lerongyolódott országban épen nagy szükség van arra, hogy ezek a műszaki emberek ne. ve­szítsék el ambíciójukat. , (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! En a javaslatot nagy örömmel üdvözlöm az energia-gazdaság szem­pontjából is. Ismeretes dolog a t. Nemzetgyűlés tagjai előtt, hogy Magyarország szénben milyen szegény. Nevezetesen nem rendelkezünk kvali­tásos szenekkel, azaz olyan szenekkel, melyekkel a kohászatban olyan végtelenül fontos kokszot és jóminőségü világitógázt állithatnánk elő. 1913-ban Magyarország feketeszén-importja kere­ken 38 millió métermázsát tett ki és ennek az óriási mennyiségnek az oroszlánrészét Buda­pest székesfővárosa fogyasztotta. Ennélfogva csonka Magyarországnak körülbelül ugyanannyi feketeszén-importra lesz szüksége, mint amennyi volt 1913-ban nagy Magyarországnak, mert hiszen — mint ahogy emiitettem — ebből Budapest székesfőváros fogyasztotta a legnagyobb részt. S miután szénkincsünknek, szénbányáinknak legnagyobb részét lekapcsolta a reánk erőszakolt trianoni béke, igy kilátás van arra, hogy a közeljövőben szénimportunk még csak fokozódni fog- , Abban az esetben azonban, ha sikerül — amire megvan az alapos reményünk — gazdag földgázfurásokat, földgázfeltárásokat eszközöl­87'

Next

/
Oldalképek
Tartalom