Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-139
28ë A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920 nélkül csinált egy részvénytársaságot, most megint titkosan, versenytárgyalás mellőzésével kötöttek egy szerződést. Én ezt igazolni tudom. Ha az államtitkár urnák erre ellenvetése van, igenis, joga van felállani. Az elnök ur is kijelentette ezt. De természetesen csak az én beszédem után, (Derültség.) Az igen tisztelt pénzUgy minister ur azt mondotta, hogy tisztában kell azzal lennünk, hogy ki furat. En azonban abszolúte nem vagyok tisztában, mert bármi legyen is a D'Arcy cég mögött álló szindikátus, mögötte is lehet valaki, mert hiszen egy szindikátusban 50 tag is lehet. Mivel azonban a pénzUgyminister ur kijelentette, hogy csak ez a két társaság van benne, én ezt köszönettel tudomásul veszem. De miért ez a nagy felháborodás? Megkérdeztem önt, t. pénzUgyminister ur, válaszolt volna ugyanavval a nyugodtsággal, mint én beszéltem. Nem kellett volna rögtön azért az ártatlan viccért felháborodni, hogy a Rombachutcai fiukat emlegettem. Ha a pénzUgyminister urnák jogában van viccelni és francia kisasszonyokat és indiánusokat emlegetni, akkor én is megengedhetek magamnak egy viccet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) A pénzUgyminister ur főslágere az volt, hogy az állam befurat 150 milliót és kap 200 milliót. Hegedüs Loránt pénzUgyminister : 150 millió koronát költött és kap 200 milliót. Ereky Károly : Igen tisztelt minister ur, maguk a tárgyalások többe kerültek, mert tudom, hogy azok az urak, akik kimentek tárgyalni, sokkal többet, — nem akarok összeget mondani, nehogy a kedélyeket izgassam, (Felkiáltások jobbról : De halljuk !) — de nagy összegeket kaptak, (Halljuk ! Halljuk !) mindenesetre többet, mint 150.000 koronát. Túri Béla (közbeszól). Ereky Károly : T. Túri képviselő ur, ön ugy akarja most a dolgot beállítani, hogy én ezt sokallom. Csak arra mondom ezt, amit a pénzUgyminister ur mondott, hogy az állam összesen százötvenezer koronát költött ezen dologra. Igen t. képviselő ur, ez nem áll. (Felkiáltások a jobboldalon: Fúrásra!) Fúrásra is többet költött, mert hiszen ma egy készülék odaszállitása is horribilis pénzbe kerül. Megmutatom önnek, a rendkívüli kiadások közt, a beruházások közt szerepel csak ötszázkilencvenezer korona azon a címen, hogy a gépeket átszállították. Ne igyekezzék engem ilyen állításokkal provokálni, hogy az államnak csak százötvenezer koronájába került a fúrás, mert ha ma csak az egyes államtitkárok utaznak, az belekerül annyiba, és a furás is, ha csak egyetlen egy métert farnak, már csak annál fogva, hogy az apparátust odaviszik, belekerül százötvenezer koronába. Azt hiszem, hogy ez a pénzUgyminister ur részéről egy kis elszólás. . évi december hó 20-án } hétfőn. Hegedüs Loránt pénzUgyminister: Nem! Ez igy van ! Ereky Károly : Engedelmet kérek, csak nem akarja a pénzUgyminister ur velem, szakemberrel ezt elhitetni. (Élénk derültség.) Ha a pénzUgyminister ur ért a dologhoz, én is értek hozzá. Mi ismerjük a dörgést mind a ketten. Ami már most azt illeti, — és ez a legfontosabb, ez a punctum saliens — hogy mi elriasszuk az angol tőkét Magyarországtól, ha ezen D'Arcy céggel most nem állunk szóba, megfordítva van a tény. Akkor riasszuk el, ha a D'Arcy céggel egy ilyen titkos szerződést kötünk, a világ összes nagy cégeit, a hollandusokat, az amerikaiakat, a franciákat, mert a többi angol cég mind meg fog apprehendálni és azt fogja mondani, hogy ezzel a Magyarországgal nem állok szóba, inkább elmegyek Mezopotámiába, Kaliforniába, Mexikóba, Texasba, Ohióba és a többi államokba. Mert miről van szó? Arról, hogy tárgyaljuk három hét múlva ezt a törvényjavaslatot és akkor nézzük meg a nagy nyilvánosság szine előtt, mi van e mögött a szerződés és jelentés mögött. Elnök : Böckh államtitkár ur kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Szóba került itt az, vájjon a minister által bejelentett tisztviselőnek joga van-e felszólalni. Huszár Károly (közbeszól). Elnök : Kérem Huszár Károly képviselő urat, most én elnökölök. A házszabályok 214. §-a azt mondja, hogy a ministerek megbízottjai, kik a Háznak előre bejelentendők, ami megtörtént, a szükséges felvilágosítások megadása végett a tárgyalás folyamán és a szavazás és a kérdés feltevése előtt nyilatkozhatnak. A házszabályok 215. §-a azt mondja, hogy szót kérhetnek bármikor azok is, akik netaláni személyes megtámad tatásra válaszolni, szavaik félremagyarázása folytán azok értelmét helyreigazítani, vagy a házszabályok helyes alkalmazását indítványozni akarják, vagy egy módositványt vissza akarnak vonni. Azt hiszem, hogy mivel a házszabályok 251. §-a azt mondja, hogy »szót kérhetnek azok is«, mindazok, akik itt felszólalhatnak, ha a személyükben meg vannak támadva, a személyüket ért támadást visszautasíthatják. Ez a lojalitásnak, ez a lovagiasságnak és az igazságnak követelménye. Nem hiszem, hogy a házszabályok értelme ezzel ellentétben állna. Ernst Sándor képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Ernszt Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Én nem erről az esetről akarok beszélni, hanem a házszabályokról általában és arról a prakszisról, mely itt, ebben a teremben kifejlődött. Nem emlékszem rá, hogy a bejelentett tisztviselők személyes kérdésben itt valamikor is felszólalhattak volna. A házszabályok 215. §-a mindig ugy alkalmaztatott ós ugy értetett, hogy csakis annak a
