Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-139

280 A Nemzetgyűlés. 139. ülése 1920 a legnagyobb valószínűség szerint petróleum van, akkor a vállalkozók százai szaladnak ide, akiknek milliárdjai vannak és kezdik fúrni a lyukakat, nem ugy mint ez a szerződés előírja, egy-két lyukat, hanem ugy, mint Kaliforniában vagy más helyen, ahol aranykeresők vannak, százával, az egész ország területén. B szerződés szerint csak két vagy három lyukat lehet fúrni az országban három esztendő alatt. Ez kevés, határozottan kevés. Eá fogok mutatni, hogy miért történt ez igy. Fájdalom, ebben a kérdésben nem tudok másképen beszélni, mint szakszerűen, tehát méltóztassék türelemmel meghallgatni azt a rövid bevezetést, amelyben rámutatok arra, hogy a földgáz- és petróleumkérdés tulajdonképen hogy áll jelenleg Magyarországon. Mint az előadó ur is mondotta, 1908-ban jelent meg először Magyarországon a földgáz- és pedia Kissármáson. Ekkor a szénbányák tulajdonosai, a nagybankok azt mondták : hogy itt baj van, a szén ára le fog esni és a szénbányák részvényei nem lesznek olyan értékesek, mint voltak. Ennek ők elejét akarták venni. 1911-ben tehát Lukács Lászlóval, akinek a neve valamennyiünk előtt ismeretes, hiszen ő volt a pénzUgyminist er az elmúlt években . . . Orbók Atila : Nemcsak azért ismeretes. (Mozgás.) Ereky Károly : . . . alkottak egy törvényt, az 1911. évi VI. tcikket, amelyben ki van mondva, hogy Magyarországon másnak pstróleum és földgáz után kutatni nem szabad, csak az államnak. Ilyen törvény nincs az egész világ egy országában sem, mert amire, t. i. a kockázatra itt most hivatkoznak, az állam magára vette a kockázatot. Miért vette magára az állam a kockázatot, ki kényszeritette reá ? Az, hogy a nagybankok érdeke az volt, hogy a szénnel szemben ezt a konkurrenciáfc minden körülmények között kikapcsolják. Én rámutatok erre és a magyar királyi pénzUgyminister jelentésében is bent van. hogy a szén árának a megállapítása, illetőleg a szén piaci ára alapján állapítják meg mindenkor a földgáz árát. Ebben a jelentésben benne van ez, hogy bármikor állapítsa meg a pénUgyminister a földgáz árát, amikor egy idegen társaság dolgozik is itt, nem szabad, hogy annak a földgáznak olyan kis ára legyen, hogy konkurrenciát csinálhasson a szénnek vagy a többi tüzelőanyagoknak, azaz tulaj donképen ki van mondva, hogy a földgáz ára a tüzelőanyagok piaci ára után igazodik. Ha tehát ma pl. e szerint a pénzUgyministeri jelentés szerint meg kellene szabni a földgáz árát, azt ugy szabnák meg, hogy a mai fa- és szénáraknál nagyobb legyen. Ez benne van ebben a jelentésben. ; Ami már most azt illeti, hogy az állam menynyire óvatos volt és mennyire vigyázott arra, nehogy konkurrenciát lehessen teremteni a szénbányászokkal szemben, épen Hegedűs jelenlévő pénzUgyminister ur párolta 1912-ben a Deutsche Erdölgesellschaf

tot, hogy engedjék meg neki, hogy Magyarország egész területén, illetőlegspeciell Viz'. - évi december hó 20-án, hétfőn. aknán száz kvadrát-kilométer területen tetszéeszerinti pénzmennyiséget befúrhasson, engedjék meg neki, hogy ott fúrásokat eszközöljön. Akkor azt mondták, hogy ezt nem engedhetjük meg, mert az állam maga akarja csinálni. Méltóztatik látni nz ellenmondást. Kockázatról beszélnek, hogy az államnak nincs pénze, mikor pedig jött a vállalkozó, a Deutsche Erdölgesellschaft, nem engedték meg neki a fúrást, még pedig ugy, hogy adminisztratív utón elhalasztották. Ismerjük valamennyien, hogy mi az : valakit egy adminisztratív utón elintézni. (Derültség.) 1913-ban, amikor már a közvélemény nagyon nyomta a dolgot, — a Mérnökegyesületben én is ott voltam azon a gyűlésen, amelyen felszólaltunk és követeltük, hogy a sármási földgázzal történjék valami, hiszen olyan energiamennyiségek vesznek el évenként, hogy egész Magyarország szünszükégletét fedezni lehetne belőle — amikor protestáltunk ez ellen, akkor a következő érdekes dolog történt. Hoztak amerikai szakértőket, akik kimutatták és azt a jelentést adták le, hogy nem gazdaságos a sármási gázakra való befektetés, mert hiszen az úgyis el fog múlni, szóval ezzel nem érdemes foglalkozni. Ez történt 1913-ban ; itt fekszenek előttem az okmányok, amelyek ezt a jelentést igazolják. Időközben az 1911. évi VI. te. alapján Magyarországon mindenki elvesztette a jogát petróleumra és földgázra való fúrásra. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak látni, hogy Lukács László olyan törvényt hozott, amilyen az egész világon nincs, mert mindenütt a földbirtokosnak és gazdának tulajdonában van ez a jog, amety a földhöz tartozik. Akinek a földjén petróleum után fúrnak, ott a gazdának fizetik meg a fúrásért, kutatásért járó összegeket. Ennek az Ugynek intézését a ministeriumban Böck államtitkár ur vette a kezébe. Titokban és versenytárgyalások nélkül, az állam költségén készített fúrások alapján megalapították 1910-ben a Magyar Kárpáti Petróleum Részvénytársaságot. 1916-ban pedig valami Pikker nevű Ugynök, aki nem tudott eljutni az angolokhoz, a Deutsche Bankkal csinálta meg — állítólag Jaques Kanits közvetítette az üzletet — a kissármási gázoknál azt a nagy részvénytársaságot, amelynek címét nem tudom, azt hiszem : Magyar Földgáz r.-t. Az a nevezetes, hogy ez mind titokban történt. Amíg az egész világon mindenütt az államok, amelyek petróleumot sejtenek, óriási propagandát csinálnak az összes külföldi szaklapokban ; hirdetik, hogy tessék idejönni s a világ minden vállalkozója turkálja itt a földet, mert hiszen ez drága dolog és a rizikót az egész világ megosztja : addig nálunk — méltóztassék ezt jól megfigyelni — a lapok egy ilyen rendkívül nagy dologról, amelyről azt mondta a pénzUgyminister ur, hogy Magyarország történelmében végtelen nagyfontosságú és világtörténelmi esemény az, hogy nálunk petróleum és földgáz van, egy betűt sem írhattak és nem írtak, ugy hogy titokban, versenytárgyalás nélkül megjelen a D'Arcy Ex-