Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-139

262 A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920, előnyömért nézzék el sok gyarlóságomat, nézzék el azt, hogy nem vagyok pártember. Én voltam pártember. Mikor legutoljára felszólaltam itt, védtem nagy vezéremet, Tisza Istvánt, és akkor azt mondták rólam, hogy Tisza cinkosa vagyok. Nagy lelki megnyugvásom az, hogy Tisza cinkosa voltam. Azok a t. barátaim is tudják, hogy annak idején én voltam a jobboldal azon debatterje, aki a legtöbb gúnyt öntötte ellenfeleire. Ezt most nem teszem. Amikor Neuillyben voltunk, egy óriási malomkövet gördítettek reánk, a békét, s akkor bennem összetört valami, a pártember. Ha önök ütni fognak engem, akkor szolgálni fogom önöket, ha támadni fognak, akkor segiteni fogom önöket, S mert nem vagyok pártember, azért objektivebben szólhatok hozzá a kérdésekhez, amelyekről tárgyalni fogunk. Ennek folytán nézzék el azt is, hogy fanatikus ember vagyok, és inkább össze fogok törni, semhogy idehozott meggyőződésemből akármit engedjek is. (Helyeslés.) Ehhez jogom van, mert azt a meggyőződést, azt a tervet, amelyet ki fogok fejteni, nem loptam senkitől, hanem az saját termésem, én vagyok érte felelős. A baj az, hogy ugy össze vagyunk forrva, hogy sem más ezt a tervet keresztülvinni, sem én más tervet megcsinálni nem tudok. Jogom van ehhez azért, mert 30 évig készültem erre. 30 esztendeje, hogy édesapámnak megigértem, hogy mi, sokat csúfolt hétsziivafás nemesek megmutatjuk, hogy megtanuljuk a modern közgazdaságot, s ha az országnak baja lesz, akkor itt leszek. Az én t. barátaim tudják, hogy 30 év óta nem volt vasárnapom, hogy 30 év óta szaladtam, 30 év óta voltam az igen t. elnök ur előtt is az inkompatibilitás gyanújában, hogy mit keresek a bankokban. Látni fogják, hogy mit kerestem ott. En idejöttem és merem vállalni a feladatot felemelt fővel, és ha önök szerződtetnek engem, vállalkozom egy esztendőre. Ez is különösnek látszik. (Egy hang bal felöl: A bizalomról van szól) Berki Gyula: Van bizalom is! Hegedüs Loránt pénzUgyminister : Egy esztendőre nemcsak azért van szükségem, mert a szervezetem nem birja tovább ezt az emberfeletti munkát, hanem azért is, mert vagy rosszul csinálom a dolgomat s akkor joggal követelhetik tőlem, hogy távozzam, vagy jól csinálom és akkor ugy adom át az utódomnak ezt a helyet, hogy mindent rendben találjon. Nekem gyorsan kell cselekednem. A pénz annyira meg van rothadva, hogy inficiálta az egész közgazdaságot, szétbomlasztotta az erkölcsöket és tönkretette a társadalmat. Ez igy tovább nem mehet. Olvassa el mindenki azokat a hirdetéseket, amelyeket láthatatlan kezek irnak az Alagút falára. Egyik nap a bútorát adja el az illető, a másik nap a vasalódeszkáját, a harmadik nap a gyermekének az ólomkatonáit Itt tovább várni nem lehet, évi december hó 20-án, hétfőn. hanem gyorsan kell cselekedni. Kérem, hallgassanak^ meg. En idehoztam nem valami mesterművet, mert ilyen szegény országban ez nem lehetséges, hanem egy kész szerkezetet, amelyet az ország pénzUgyi kapacitásai egyhangúlag elfogadtak és kivitelre alkalmasnak találtak, azt mondván, hogy azt rám kell bizni, mert azt csak az viheti keresztül, aki maga kitalálta. Megpróbálom. Ezt a szerkezetet csak a bizalomnak a jegyében tudom összeforrasztani. De más is kell. Kell három dolog, életemnek három jelszava : józanság az önzésben, emberséges emberi indulat minden ember iránt, r és annak tudata, hogy magyarok vagyunk. (Élénk helyeslés.) Most már arra kérem önöket, hallgassanak meg és kezdjünk a munkához. (Halljuk! Halljuk!) Igen t. Nemzetgyűlés! Ha önök a szétosztott költségvetést veszik, látják annak első oldalán a rendes kiadások között, hogy a magyar állami adósságok kamatja 1.500,000.000. Később a rendkívüli kiadások közt van az, hogy a magyar állam valutáris, tehát a külföldi valutákban kifejezett adósságának kamatja két milliárd, így volt ez akkor, amikor a költségvetést összeállították. Ma valutánk romlása folytán ez az utóbbi kamatteher négy és fél milliárd, ugy hogy összes adóssági kamatunk 6 milliárd. Ezenkívül nincs kifizetve a régi közös hadsereg némely dolga, amely a közös hadseregből maradt reánk, s végül, miután a béke ratifikálásával megszűnnek a fizetési tilalmak, egyszerre a nyakunkba szakad mindaz, amivel az egész ellenséges külföldnek tartoztunk. Ennek az összege 15.700,000.000 K. T. uraim ! En bejelentem önöknek és mindazoknak a hatalmaknak, melyek aláirtak a békeszerződést, hogy Magyarország ezt a terhet nem birja : vagy adjanak másik országot, vagy adjanak más adósságot. {Egy hang balfelől : Más békeszerződést !) Ebből az következik, hogy kénytelen vagyok arra a kijelentésre, hogy a magyar állam összes adóssági kamatait 4%-ra redukáljuk. (Egy hang a középen: Az kevés!) Ez kegyetlen dolog, de indokolom a következőkkel : Csonka Magyarország teljesíteni fogja Magyarország kötelezettségeit csonkán, Magyarország pedig egyszer teljesíteni fogja egész Magyarország kötelezettségeit teljesen. En annál több kamatot, fizetek, mennél nagyobb lesz az ország. (Általános helyeslés.) Mert én ismerem a pénzt. Körbe kell hajtani, mint cirkuszban a lovat. Menjen körbe. Mennél nagyobb kört csinálhat az országban, annál több kamatot fog hozni. Most már, t. uraim, e kegyetlen ténnyel szemben azt lehet mondani, hogy én, aki a hitel helyéről jövök, a hitelt rendítem meg. A hitel alapja a becsület, a Treue und Glaube. En megmondom, hogy többet nem lehet fizetni, és amig pénzUgyminister vagyok, nem engedem meg, hogy csonka Magyarország népének bőrét lehúzzák egy káprázatért, azért, hogy mi va-