Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-136

A Nemzetgyűlés 136. ülése 1920. évi dec. hó 2-án, csütörtökön. 201 ezt a gondolatot. Hiszem, hogy a külUgyi kormány fog utat és módot találni arra, hogy mint alapos graváment közölje az ötös tanáccsal a legilletékesebb helyen, hogy ugy kezelik a kisebbségek j ogait, a Bácskában pláne nem is kisebbség, hanem többség, szóval a magyar és német többségben lévő választók jogait, hogy egyszerűen kizárták őket azon a címen, hogy nem jugoszláv állampolgárok. Bleyer Jakab a nemzeti kisebbségek ministère : Ugyanezt tették Horvátországgal is ! Balla Aladár : Nem ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Ne méltóztassék zavarni a szónokot. (Zaj a baloldalon.) Huszár képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Balla Aladár: Radies pártja, a parasztpárt 40 taggal került be, de ez nem annak az orientációnak az igazolása, amelyet egyik-másik politikus folytat, hanem őket a centralisztikus jugoszláv gondolat megerősítéseké pen választották meg, mivel ők direkt hűségesküt tettek a Karagyorgyevics-családnak. Bleyer Jakab a nemzeti kisebbségek ministere : Radicsék centralizmust akarnak ? Balla Aladár : Azt igazán Radicscsal méltóztassék elvégezni. T. Nemzetgyűlés ! Amidőn méltóztattak látni, hogy ez a mi kirándulásunk, amely annyi oldalról, különösen a régi, mondjuk 67-es politikát képviselő államférfiak részéről részesült annyi támadásban, ilyen módon nyert beigazolást, én felmentve érzem magamat, hogy bármily tekintetben is védekezzem azokkal az inszinuációkkal szemben, hogy nem helyesen jártunk el, amidőn igyekeztünk egy kiutat találni valahol, hogy a bennünket körülzáró gyürüt valahol átvágjuk és miután a tenger felé vezető ut Jugoszlávián keresztül halad . . . Szmrecsányi György : Horvátországon keresztül ! Balla Aladár : . . . ezért ragadott meg bennünket ez a gondolat és ezért igyekeztünk elsősorban ezen nemzet felé orientálódni. De most, miután átolvastam a hétfői ülésről szóló naplót is, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) amely szintén ezzel a mi külpolitikai akciónkkal, vagy legalább is az én külpolitikai magatartásommal kapcsolatos, engedtessék meg, hogy egy szerény kijelentést tegyek a Nemzetgyűlés előtt. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Csernus Mihály : Szerény ? Balla Aladár : Feltétlenül szerény kijelentés, s ez az, hogy én a konszolidáció lehetőségét csak akkor látom, ha mi a gyűlölet helyett az objektivitás alapjára helyezkedünk. Mikor én azon néhány invektivával szemben, amelyben hétfőn részem volt, de a nagy tumultusban nem tudtam kivenni, hogy látől ered, az igazságot meg akarom állapitani, annak igazolására kijelentem, hogy azon nagy időkben a legjobb indulatból a legkarakteresebb magyar hazafiak is bizony sokszor túllőttek a célon egy-egy akciójukka], egyik-másik lépésükkel, de azért gáncs vagy pláne vád őket nem érheti. Ezt nem magamra mondom, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—192L — VII. KÖTET. mert én nemcsak hogy semmiféle forradalmi akcióban részt nem vettem, (Mozgás a baloldalon.) csak annyiban vagyok mindig céltáblája azoknak a megjegyzéseknek, hogy »Miért nem megy Prágába Károlyihoz ?« mert valamikor én is a Károlyi Mihály elnöklete alatt együtt volt függetlenségi pártnak voltam tagja. De ha az dehonesztáló, hogy a függetlenségi pártnak voltam tagja . .. (Mozgás a baloldalon-) Csernus Mihály: Nem az! Balla Aladár : ön még keveset tud erről a politikáról ! Annak idején Apponyi Albert gróf igen tisztelt képviselőtársam és Justh Gyula boldogult elnökünk kérelmére és indítványára a volt két függetlenségi párt egyesült Károlyi Mihály elnöklete alatt és Apponyi Albert gróf igen tisztelt képviselőtársammal együtt én is néhány hónapon keresztül a Károlyi Mihály elnöklete alatt vezetett függetlenségi pártnak voltam a tagja. Ha tehát bűn rám nézve, hogy én a véletlenül Károlyi Mihály elnöklete alatt álló párt tagja voltam, (Mozgás a baloldalon.) méltóztassék figyelembe venni, hogy a múltban párt grófi elnök nélkül nem tudott meglenni, s a függetlenségi párt látván, hogy az alkotmánypárt élén van egy gróf, a néppárt élén van egy gróf, a munkapárt élén van egy gróf, azt akarták, hogy a függetlenségi pártnak is legyen egy grófja (Derültség.) és ezért Károlyi Mihályt- választották meg elnöknek. Mondhatom, nem nagyon voltam elragadtatva, de nem tartom illőnek és nem tartanám Ízlésesnek, (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) nem tartanám helyénvalónak, hogy most kritikát mondjak róla, arról, aki egy ideig elnököm volt. De amidőn észrevettem, hogy a galileistáknak és a nemzetköziség gondolatának hódoló, társadalomtudományi mezben járó politikusok mind nagyobb és nagyobb befolyást gyakoroltak Károlyi Mihályra, (Ugy van! a jobboldalon.) én voltam az első, aki köszönt neki és otthagytam a társaságot. Ha pedig azt vetik a szememre, amit hétfőn valamelyik képviselőtársam nem restéit tenni, hogy én Zágrábban követ voltam, arra az a válaszom, hogy én ugyanakkor lettem követ . . . Hegyeshalmy Lajos: Bédi-Schwimmer Rózával együtt ! (Derültség a baloldalon.) Balla Aladár : ... a volt IV. Károly kinevezése folytán az ország élére került Károlyi-kormány követe, amidőn november első négy napjában még gróf Andrássy Gyula is a Károlyi-kormány kancellárja, illetőleg Magyarország külUgyministere volt. (Zaj.) Ezt a gróf Wedel támadása folytán irt védelmében mondta, hogy még négy napig mint jó magyar ember, mint hazafiasán érző és aggodalommal szaturált magyar államférfi, szükségesnek találta, hogy amennyit még menthet, mentsen meg az ország részére. En vállaltam azt a jugoszláv követi kinevezést, mert öndicsekvés nélkül merem állitani, hogy senki a magyar politikusok közül, sem akkor, sem most, ha erre újból 26