Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-135
192 Á Nemzetgyűlés 135. ülése 1920, után is és összevásárolhatják a gyümölcsöt és borseprőt azoktól, akik azt nekik el akarják adni, s főzzenek abból finom pálinkát. De az a gazda, amelyiknek kisüstjét a háború alatt elvitték, amelyiknek apja, öregapja, ősapja is pálinkát főzött saját TT agy kölcsönzött üstjén, amilyen gazda nem egy, de százezer és százezer van az országban, az ilyen gazda gyűlölettel nézi a központi szeszfőzdét s az a meggyőződése, hogy az ilyen szeszfőzde tulajdonosa az ő rovására gazdagodik a tőle elvitt haszonból és saját megkárosítását látj központi szeszfőzdékben, — az ilyen gazda soha, de soha sem lesz rávehető arra, hogy akár törkölyét, akár egyéb gyümölcsét a központi szeszfőzdéknek adja tovább.« Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Befejezem az ilyen leveleknek a felolvasását. Nem ez az egyetlen, hanem legalább 15 községem jelentette be a 62 közül, hogy nem kér a községi kisüst használatából, először, mert némelyiknek nincs is kisüstje, beszerezni pedig nem tud, másodszor pedig előre nem jelentették be, ma pedig, ha nem jelentette be, nincs is módja kifőzni a törkölyét. Hanem most már csak azt kérdezem a t. pénzUgyminister úrtól, (Felkiáltások johhfelől : Nincs itt!) — majd elolvassa, nem tudom volt-e vagy még az (Felkiáltások jobbról : Csak volt !) vett-e kezébe plajbászt, amikor ezt a rendeletet megalkotta. (Egy hang jobbról: Nem ő csinálta/) ö is járt iskolába, tanult szorozni, osztani, összeadni, kivonni, kiszámította volna tehát akkor, ha olyan nagy finánc, hogy micsoda horribilis kára származik ebből az országnak. Mert ha csak egymillió kisgazdára számitunk, akik a kisüstöt azelőtt használták vagy pedig a jövőben használhatják, és ha azt mondjuk, hogy ezen egymillióból 750.000 használta is és csak 250.000 esik el a használattól eme rende ] et következtében, akkor is egynegyed milliárd korona kára van belőle az államnak. De csak a kisüsthasználati díjban van egynegyed milliárd korona kára a kincstárnak, mert tudvalevő dolog, hogy a szeszre nemcsak termelési adót, hanem fogyasztási adót is kivetnek. Kétszeresen fizetnek tehát a szesz után adót, úgyhogy nemcsak: 250 millió, hanem mondhatnám, ennek a duplája, félmilliárd korona kára van a nemzetnek belőle, (Ugy van ! jobb/elől.) En nem vagyok finánc, én nem értek a magasabb pénzUgyi politikához, bár már volt a ] kalmam egy alkalommal a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni ezekre a rendszerte^nségekre, hanem ezt a pénzUgyi politikát én helyeselni nem tudom és amig én a falu nevében beszélek ezen a Nemzetgyűlésen; mint kisgazdapárti képviselő, addig az olyan ministert, amelyik a falut ilyen rendeletekkel nyomorítja meg, amelyik a falut ilyen rendeletekkel keseríti el, az olyan fináncpolitikát és az olyan pénzUgyministert támogatni nem tudom. (Helyeslések a jobboldalon.) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem akarom tovább fűzni ezt a falusi nép lelkében szörnyű évi december hó 1-én, szerdán. keservet fakasztó kérdést, hanem azt kérdezem a t. pénzUgyminister úrtól (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzUgyminister urnák arról, hogy a kisüstön való szesztermelés tárgyában kiadott. 37/920. számú rendelete az államot milliókká 1 megkárosít j a ? Hajlandó-e a kisüst használatát megkönnyíteni olyformán, hogy a régi rendet visszaállít]a ?<< (Helyeslés és taps jobbfelöl.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzUgyminister urnák. Következik? Frühwirth Mátyás jegyző : Cserti József ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Következik? Frühwirth Mátyás jegyző: Dömötör Mihály! Dömötör Mihály: T. Nemzetgyűlés! Suives elnézésüket kérem, hogy dacára az előrehaladott időnek, interpellációmat elmondom, de a tárgy olyan természetű, amely sürgős orvoslást igényel, és épen azért kötelességemnek tartottam, hogy ezt az interpellációt még a mai ülésen előtérj eszszem. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Sopron vármegye egyes községeiből az a panasz érkezett hozzám, hogy a lakosság nem tud sóhoz jutni, még pedig azért, mert az áruforgalmi részvénytársaság soproni kirendeltsége a só szétosztása körül nem jár el igazságosan, egyes kedvezményezett kereskedőknek adja a sót, ellenben szövetkezeteknek megtagadja a só kiadását. (Egy hang jobb felől : Mert keresztény kurzus van !) így többek között a kapuvári szövetkezet részére is megtagadta a só kiadását. T. Nemzetgyűlés ! A panasz orvoslására tett lépéseim során olyan adatoknak jutottam a birtokába, amelyek az eset helyi érdekű jelentőségét meghaladják és ezt az Ugyet országos érdekűvé teszik, azért is, mert hiszen mindenfelől hasonló panaszok érkeznek, mindenfelől azt hallani, hogy a lakosság sóhiányban szenved, (Ugy van ! jobbfelöl.) Ezek az adatok azért is országos jelentőségűek, mert azt bizonyítják, hogy a mi egész közellátásunk teljesen elhibázott és egy olyan lejtőn állunk e tekintetben, (Ugy van ! jobbfelöl.) hogy ez előbb-utóbb az országot vesztébe fogja lökni. T. Nemzetgyűlés ! 1920 augusztus 27-én a sóelosztó bizottság, amely Budapesten székel. egy körrendeletben értesítette Sopron vármegye alispánját, hogy sókészletének megfelelő gyarapodása révén abba a helyzetbe jutott, hogy az őszi és téli hónapok nagyobbmérvü sószükségletének kielégítését megfelelően biztosithatja és ennélfogva a havi eddigi 40 dekagramm fejadagot 70 dekagrammra emeli fel. Ebben a levélben arról is értesiti a sóelosztó bizottság Sopron vármegye alispánját, hogy igénybejelentése alapján az ezek szerint járó sómennyiséget azonnal ki fogja utalni és hogy a só a budapesti raktárban veendő át és annak alapára métermázsánként 800 korona.
