Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-135
A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920. attól félti a pénzUgyminister ur a Pénzintézeti Központot, hogy túlsók munkával fog terheltetni, még sokkal helytelenebb yolna egy tőle teljesen távol álló, különálló működési körrel is megbízni. Ezeket voltam bátor a Szterényi József báró ur által felvetett eszmére nézve megjegyezni, egyébként ismétlem, hogy a magam részéről Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam javaslatához hozzájárulok. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Az én felszólalásom tulajdonképen jóformán már tárgytalan lett azáltal, hogy az előttem szóló két képviselő ur kifejtette nézeteit. Mégis szükségesnek tartom megemliteni, hogy a 16. § alapján, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, Magyarországon tulajdonképen egyáltalában nem lehet többé községi takarókpénztárat alapítani, mert a 16. § azt mondja: uj pénzintézet Magyarország területén a törvényhozás további intézkedéséig nem létesíthető. Majd a 16. §-nál erre vissza fogok térni, most csak a községi takarékpénztárak szempontjából akarom megemliteni azt, hogy semmi körülmények között nem helyes a keresztény magyar nép szempontjából, ha bármelyik pénzUgyminister engedélyétől tesszük függővé azt, hogy a községi takarékpénztárak beléphessenek a Pénzintézeti Központba. Ha a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek beléphetnek a központba, s az olyan önálló szövetkezetek is, amelyek bankszerű Ugyletekkel foglalkoznak, akkor semmi értelme sincs annak, hogy a leginkább altruista községi takarékpénztárak ne léphessenek be. Ez azért fontos, mert sokan azt mondják, hogy ha nem léphet be az illető takarékpénztár, ebből még nincs semmi haszna, vagy hátránya; igen ám, de a belépéstől teszi függővé a javaslat azt, hogy az illető intézet elfogadhat-e betéteket. Ezzel a 4. § tulajdonképen azt is kimondja, hogy a községi takarékpénztárak esentűl betéteket nem fogadhatnak el... B. Korányi Frigyes pénzUgyminister: Nem! Ereky Károly : ... és százezer koronával és más súlyos büntetéssel büntetik azt, aki ez ellen vét. Ez a 4. § nemcsak azt mondja ki tehát, hogy a községi takarékpénztárak nem lehetnek tagjai a Pénzintézeti Központnak, hanem egyidejűleg kimondja azt is, hogy a községi takarékpénztárak ezennel megbuktak. Már pedig ebbe nem mehetünk bele és én a keresztény ellenzék részéről, amelyhez tartozni szerencsém van, kijelenthetem, hogy ebben a formában ezt nem fogadjuk el és Frühwirth Mátyás képviselő ur módosítását támogatjuk. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző: Bródy Ernő! évi december hó 1-én, szerdán. 163 Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Én is hozzájárulok Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a baloldalon.) Lingauer Albin: Végre! (Derültség.) Bródy Ernő: Bocsánatot kérek, sokkal hamarabb hangoztattam ezt az eszmét. Mint a demokrata párt egyik tagja, sokkal régebben, már 10 évvel ezelőtt kértem a községi takarékpénztárak felállítását. Jelenleg is állandóan ezen az állásponton vagyunk és nekem nézetem, hogyha az állam csinál magának egy pénzintézeti központot, amely az államnak a bankja, ha az állam csinálhat a földhitel céljából altruista bankot, ha helyesnek tartják ezt, akkor engedjék meg a városnak is, hogy ők is csinálhassanak maguknak pénzintézetet. (Helyeslés a baloldalon.) Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam indítványa azonban nem elegendő, mert a kérdés súlypontja és magva nem ebben van, hanem abban, hogy a községi takarékpénztárak engedélyezése a pénzUgyminister ur hatáskörébe tartozik és idáig az volt a nizus, hogy a pénzUgyminister urak ezeket a községi takarékpénztárakat nem engedélyezték. Budapest már régebb idő óta több izben fordult a pénzUgyminister urakhoz községi takarékpénztár felállítása iránt, azonban Teleszky pénzUgyminister ur — én emlékszem, magam is felszólaltam annak idején ebben a kérdésben — egészen nyíltan kijelentette, hogy ő elvi alapon nem hajlandó a községi takarékpénztárak felállítását engedélyezni. Itt is elsősorban az tehát a kérdés, hogy az igen t. pénzUgyminister urnák mi az álláspontja ebben a kérdésben, mert ettől függ az Ugy további sorsa. Usetty Ferenc: Engedélyezni fogja! (Ugy van ! Ugy van ! a r baloldalon.) Bródy Ernő : En a magam részéről nagyon kérem a pénzUgyminister urat erre és ugyebár most méltóztatik meggyőződni arról, hogy a Házban pártkülönbség nélkül minden árnyalat kívánja ennek a kérdésnek elintézését, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Usetty Ferenc: Meg is fogja tenni! (Helyeslés a baloldalon.) Bródy Ernő : Nem pártkérdés ez, hanem a közönségnek igazán pártkülönbség nélkül érdeke és kötelessége az, hogy a maga pénzUgyi adminisztrációs kérdéseinek intézésére legyen meg neki a maga intézménye, a községi takarékpénztár. Nagyon örülök és nagyon helyesnek tartom Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam indítványát, mert épen itt, a Pénzintézeti Központnál legaktuálisabb ennek a kérdésnek a felemlítése. A magam részéről tehát az előbb elmondottak alapján én is, és mondom pártkülönbség nélkül, mindannyian hozzájárulunk az indítványhoz és nagyon kérem a t. pénzUgyminister urat épen most, a Pénzintézeti Központnak engedélyezése és további fentartása al21*
