Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-134
À Nemzetgyűlés 134. ülése 1920. évi november hó 30-án, kedden. 157 Pálfy Dániel : Neki jó kivitelű cipőre van szüksége és Teller iir azáltal, . . (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez ur ? Igenis, a zsidó ma is ur Magyarországon . . . Tasnádi Kovács József : Tudniillik gazdag ember, de nem ur. Pálfy Dániel : . . . azáltal, bogy elspórolta az anyagot, egy darab bőröcske hiányzik innen, amihez tulaj donképen hozzászegezi a talpat és ami a felsőbőrt összetartja, ez a részekcske hiányzik benne, mondom, ezáltal az eddig leszállított 3400 pár cipőnek összes anyagát elrontotta, mert ezek a cipők nem alkalmasa arra, hogy a postások ezekben járjanak, ezeket viseljék. Kényszerűségből igenis átveszik, mert van a postaigazgatóságnál valaki, aki ludas ebben a dologban, aki kényszeríti őket az átvételre. (Zaj.) Usetty Ferenc : Az biztosan jobb cipőben jár. (Zaj.) Másképen nem lehet. Aki átvette, az a bűnös. Pálfy Dániel : Rá fogok térni erre a kérdésre is, mert ugy látom, hogy L ipták államtitkár ur hihetetlenül rázza a fejét és nem hiszi, hogy ez igy van. Ott egy úgynevezett házibizottság működött, amely ezeket a cipőket átvette. Ez a házibizottság állt nem tudom miféle tisztviselőkből és két öreg raktári munkásból, akik tulaj donképen nem is tudták azt, hogy nekik mi a szerepük, nem is tudták azt, hogy mint bizottság szerepelnek, ők a mintacipőket és a szerződést nem látták és nem is tudták, hogy nekik joguk van esetleg Í zt a cipőt vissza is utasítani, mert okvetlenül visszautasították volna. Teller ur pedig elég ravaszul ugy eszközölte a szállítást, hogy soha nem szállított nagy mennyiségben cipőt, hanem mindig 50—60 pár cipővel jött s amikor legtöbbet szállított egyszerre, 120 pár cipőt szállított, tehát azt hitte, hogy nem reszkíroz többet annál a 60 vagy legfeljebb 120 pár cipőnél, amelyet ha visszautasítanak, akkor még mindig tudja azt máshol értékesíteni. Azonban igy, hatvan páronként mégis becsúsztatott 3400 pár cipőt, amelyet most már átvettek tőle. Csak később szüntették meg az átvételt, mikor a cipészipartestület kebeléből alakult bizottság azt mondta, hogy ez rongy, szemét, ez nem hasznavehető cipő, ezt a postás nem tudja viselni és amikor maguk a postások is kijelentették, hogy amikor mi a kényszerűségnek engedve átvesszük a cipőt, nem azért vesszük át, hogy használjuk, hanem azért, mert mi ezt a cipőt 4—500 koronájával tovább adjuk és saját pénzünkből pótolunk hozzá annyit, hogy magunknak tisztességes cipőt tudjunk vásárolni. (Zaj.) Ma, amikor az ország ilyen súlyos helyzetben van, amikor valóban nincs annyi anyagunk, hogy 3400 pár cipőre való anyagot elrontsunk és elpocsékoljunk, mert hiszen ez nem anyag és nem cipő többé és a pénz legnagyobb része már Teiler ur zsebében van, a legszigorúbb megtorlást érdemlik azok, akik ezt a hitványságot átvették, akik ezt» a merényletet követték el a magyar nemzet ellen. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) Usetty Ferenc : Azok bűnösebbek, mint Teller. (Ugy van ! Ugy van !) Orbók Attila: Csak a panama-ipar virágzik. (Derültség jobb felől.) Pálfy Dániel : Most már nem a zsidó csinálja a bajt ebben az országban, hanem mi magunk. Rubinek Gyula kereskedelemUgyi minister: Mindig is igy volt ! Ereky Károly : Ki csinálja ? A Nemzetgyűlés nem csinálja. A kormány felelős. Pálfy Dániel : Tellerről a Cipész Újság . . . Tasnádi Kovács József: A háborúban mit csinált Teller % (Felkiáltások balfelől : Szállított papirtalpat !) Usetty Ferenc : Ilyenek kapnak munkát ! Pálfy Dániel : Tellerről a Cipész Újságnak november 15-iki száma ezt írja (olvassa) : »Hogy Teller Sámuel silány munkát végzett, afelett tanult cipésziparos nem csodálkozhat, mert ez a nevezetes lábbelikészitő bent volt a papirostalpu bakancsokat készítő tisztelt társaságban.« (Zaj és felkiáltások balfelől : Hallatlan !) Usetty Ferenc : Ilyen kap még szállítást. Ereky Károly : Erre ráírják felülről, hogy keresztény kurzus. Pálfy Dániel : Ebből kifolyólag a következő interpellációt intézem a kereskedelemUgyi minister úrhoz (olvassa) : >>1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a köztisztviselők természetbeni ellátására Ausztriából, Csehországból és Németországból hoznak be százmilliós cipőszállitmányokat, ezzel rontva valutánk értékét, akkor, amikor iparosaink munka nélkül nyomorognak ? Hajlandó-e a minister ur haladéktalanul védelemben részesíteni a magyar ipart és megakadályozni a külföldi cipőbehozatalt ? 2. Van-e tudomása a minister urnák az löksz igazgatósága ellen országosan mutatkozó ellenszenvről és a mindinkább halmozódó panaszokról % Vállalja-e a .minister ur az Ioksz-nál esetleg bekövetkező eseményekért a felelősséget, hajlandó-e az löksz elleni panaszokat vizsgálat tárgyává tenni és az loksz-ot az érdekeltség bevonásával azzá tenni, aminek a kormány nagyarányú támogatása mellett lennie kell ? 3. Van-e tudomása a minister urnák a postáscipőkkel elkövetett visszaélésről és arról, hogy a postaigazgatóság a keresztény kurzus jegyében nem a keresztény kisiparossággal, hanem olyan egyénnel köt üzletet, aki állítólag bele volt keverve a hírhedt kárpáti papirbakancs-szállitás Ugyébe is.? Ha- van tudomása, mit szándékozik tenni a minister ur, hogy a jövőben a magyar kézműiparosságot hasonló mellőzés ne érhesse ? Tisztelettel kérdem, a minister ur iránt a legteljesebb bizalommal, mit szándékozik tenni a minister ur a Teller-Ugyben és mit szándékozik tenni azokkal, akik ezeket a hitvány rongyokat postások részére alkalmas lábbelinek minősítették ?« (Helyeslés balfelől.)
