Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-134

146 A Nemzetgyűlés 134. ülése 1920. évi november hó 30-án, kedden. amelyet tárgyaltunk volt, vagyis a földbirtok­reformról szóló törvényben utalás történik arra, hogy ezeknek a központoknak tiszta nyeresége mily százalékban fordítandó azoknak az embe­reknek a felsegélyezésére, akiket okvetlen föld­birtokhoz akarunk juttatni. Hát ha ott rend­kívül rossz gazdálkodás megy végbe, akkor mit fog az állam az egészből kapni? Ereky Károly: Egy krajcárt sem! Ernst Sándor: Azt hiszem, hogy a parla­ment rendkívül félieismeri a saját maga hiva­tását és kötelezettségét, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Gaal Gaszton : Meg kell szüntetni az egész kivételes állapotot ! Ez az alfája mindennek ! (Helyeslés.) Ernst Sándor : Azt kívánjuk, hogy lássuk, hogy mi történik ott! Gaal Gaszton : Minden gazságnak meleg­ágya a kivételes állapot ! Ott tenyésznek a pa­namák és minden ilyen a világon ! ( Ugy van ! XJgy van! a baloldalon,) Ereky Károly : Le kell vágni végre ennek a panamának a fejét ! Ernst Sándor : Az előttem szóló képviselő ur emfatikus hangon, súlyos kifogásokat tett nekünk, hogy ebben a Házban rendkívül ural­kodik a kereskedelemellenes szellem, azonban az előttem szóló képviselő ur sem fejtette ki, hogy tulajdonképen mennyiben uralkodik ebben a Házban ez a szellem. Ereky Károly : Ha a panamát üldözzük, az kereskedelemellenes ? B. Szterényi József: Micsoda? En magam üldözöm a legerősebben ! (Zaj. Elnök asenget.) Ernst Sándor : En nagyon jól tudom, hogy a képviselő urak nagyrészében van hangulat bizonyos kereskedői szellem ellen. Tasnády Kovács József: De csak bizonyos ellen ! Ereky Károly : A petróleum-üzletek ellen van hangulat! Majd elmondjuk! Ernst Sándor : Nem tudok azonban vissza­emlékezni arra, hogy ez a Ház hozott volna törvényeket, amelyek egyenesen a kereskedelmi szellem elleni ellenségeskedést foglalták volna magukban. Ereky Károly : Ez olyan állítás, mintha egy katona lop és emiatt a hadsereget támadja az ember ! Ernst Sándor: Ezt az állítást itt is és parlamenten kivül is folyton hallom hangsú­lyozni, mindenütt azt mondják, hogy ez a Ház, ez a parlament kereskedelemellenes. (Mozgás. Felkiáltások : Szó nincs róla !) Ez azonban nincs igy, ezt nem lehet bebizonyítani, tehát nem is lehet mondani. Azt méltóztatnak mondani, hogy a keres­kedők nagyrészét már Bécsbe kónyszeritettük. B. Szterényi József: Igen! Ernst Sándor : Hát kérem, azokat nem kellett kényszeríteni! Gaal Gaszton : A sok engedély-rendszer kényszeríti őket Bécsbe! B. Szterényi József: Természetes, a privilé­gium-rendszer. Gaal Gaszton : Mert tisztességes utón enge­délyt nem kap. (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon.) Ernst Sándor: En azt gondolom, hogy rendkívül sokan mentek Bécsbe, de ezt az állo­most nem tekintik végállomásnak (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) és azt gondolom, hogy egyesek Bécsből Milanóba mennek, mások más irányba, és én azt látom, hogy Bécsben is rend­kívül panaszkodnak, hogy a kereskedelem és a közgazdasági élet alig áll egyébből, mint állandó és folytonos eladásokból. Tasnádi Kovács József: Csalásokból: Ernst Sándor: Eladásokból! Az állam­vagyon, — a társadalmi vagyont értem — a közvagyon, a közgazdaság nagy része folyton tovább és tovább megy nyugat felé. De ne méltóztassék azt képzelni, hogy mi, szegény és ártatlan emberek, vagyunk ennek okai, hogy a mi kereskedelemellenes mozgalmunk és kereske­delemellenes életünk az oka annak, hanem ennek az az oka, hogy idegen valutákba helyeződik át a vagyon, igy vándorol ki az államból, amire semmi egyéb oka nincs, mint az adó elől való menekülés. (Ugy van ! Ugy van !) Ereky Károly : Ez az ! Kormánytámoga­tással ! Ernst Sándor: Ami magát a törvényjavas­latot illeti, elhiszem, hogy erre a törvényjavas­latra szükség van, azt is elhiszem, hogy az állami egyedáruságokra szükség van ... Ereky Károly: Jó kortestörvény ez is! Ernst Sándor : .. . azonban én mégis túl­sóknak tartom azt a centralizmust, amely jelen­leg folyik. Gaal Gaszton : Ceterum censeo ! Ernst Sándor : És túlsóknak tartom azt a rengeteg sok állami monopóliumot, amely sok­szor nem határozott állami monopólium formá­jában, hanem privilégium formájában van itt, amely egyes intézeteknek, egyes dédelgetett intézeteknek és ezek összeköttetéseinek jut. ( Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Gaal Gaszton: Kizár minden becsületes konkurrenciát és kiszolgáltatja az eladót és a vevőt egyes társulatoknak ! ( Ugy van ! Ugy van ! Felkiáltások : A szén ! A gépek !) B. Szterényi József: Erről akarunk be­szélni ! Dömötör Mihály : Még a hagyma is ! Ereky Károly: A paprika! Gaal Gaszton: Néha egy kis só is! Ernst Sándor: A javaslatnak 16. §-a is­mét felruházza a kormányt egy uj hatalmi körrel, amennyiben ezentúl alakulás kormány­engedély nélkül nem lesz. Ha már most én végigtekintem a legutóbbi esztendőnek mindazt a sok felhatalmazását, amelyet átruháztunk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom