Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-132

A Nemzetgyűlés 132. ülése 1920, tern olyan időben ülést, — mint ahogy ezt az elnök ur is megtette annak idején — amikor a Nemzetgyűlés is tartott ülést. Én minden módot és eszközt megpróbáltam, s ha ez eredményre nem vezetett, az nem az elnök mulasztásának következménye. Elnök: Bernolák Nándor képviselő ur kivan szólni. Bernolák Nándor : Nehogy ugy lássék, mintha alaptalanul vádoltam volna meg t. képviselő­társaimat, kötelességemnek tartom megismételni azt, amit előző felszólalásomban hangsúlyoztam, hogy ma ötödször volt határozatképtelen az igazságUgyi bizottság, s hogy ma volt az első eset, amikor a Ház ülésének az idejére volt ülés hirdetve, de most is olyan időre, amikor a Ház az ülését még nem kezdette meg. Tehát módjuk lett volna az igazságUgyi bizottság t. tagjainak, ha ma nem, akkor az előző négy ülés bármelyi­kén résztvenni. Ez egy olyan kvalifikálliatátlan kötelességmulasztás, amelyet semmiféle kis tes­tületben nem szabad megtűrni ; de egy olyan testületben, amely az ország élén áll, amely az ország életének irányt kell hogy szabjon, ez a legsúlyosabb megítélés alá esik. Elnök : Konstatálom tehát, hogy az igaz­ságUgyi bizottság négyszer olyan időben hiva­tott össze, amikor a Ház ülést nem tartott. Ereky Károly képviselő ur kivan szólni. Ereky Károly: Minthogy a múlt ülések egyikén beadtak egy indítványt, hogy a Nem­zetgyűlésnek legfontosabb dolgát, t. i. a bizott­sági tárgyalásokat valamiképen biztosítsuk, szük­ségesnek tartom, hogy ehhez a kérdéshez hozzá­szóljak. Ha a bizottság elnöke az ülést összehivta, és pedig olyan időre, amikor a Nemzetgyűlés­ben nem tartottak ülést, még pedig kétszer egymásután hivta össze, és az határozatkép­telen volt, akkor tartozó kötelessége erről a Háznak a névsorral egyetemben jelentést tenni. Miután pedig ugy veszem itt észre az elmon­dottakból, — lehet, hogy tévedek --7 hogy Hencz Károly igen t. képviselőtársunk mint bizottsági elnök négyszer egymásután hivta össze a bizottságot, és pedig olyan időben, amikor nem volt ülése a Nemzetgyűlésnek, ebből az következik, hogy már két esetben el­mulasztották a bizottság részéről a bejelentést. Ezt akarom leszegezni, ami azért fontos, mert hiszen ha csak az a kis büntetése van az illető képviselőnek, hogy itt a nevét felolvassák, — amivel valőszinüleg nem is törődik egyik­másik — akkor legalább ezt a kis büntetést hajtsuk végre, mert különben odajutunk, hogy a Nemzetgyűlés egyenesen határozatképtelen lesz s itt nem tudunk működni. Most, amint hallom, — a levegőben van — ismét el kell napolni a Nemzetgyűlés üléseit, inert nincsenek kész tör­vényjavaslatok. Pető Sándor: Nem áll! évi nov. hó 18-án, csütörtökön. 101 Ereky Károly : Méltóztassék megnézni, a kész törvényjavaslatok száma roppant kevés. 9—10 törvényjavaslat van benyújtva, (Egy hang balfelől: Tizenkettő!) amely bizottságilag még nincs letárgyalva. Itt van pl. a 68. számú nyom­tatvány a pénzUgyminister ur által beadott egyik törvényjavaslatról, s még az sincs letárgyalva. Meglehet, hogy- talán a kormány a hibás, mert a kormánynak, illetőleg az illető szakmini ster­ilek lenne kötelessége a bizottság összehívását sürgetni. Orbók Attila: Hosszul választották meg a bizottságokat ! A tagokat akaratuk ellenére választották meg ! (Ellenmondások.) Ereky Károjy : Én az ilyen kritikát nem fogadhatom el. En nem állitom azt, hogy rosz­szul válogatták össze a bizottságokat, mert nem tudnám ezt igazolni. De tény az, hogy a Nemzetgyűlés munkaképessége elsősorban a bi­zottságok normális működésétől függ. Ezért kérném, hogy mentől előbb alkal­mazzuk az azon szankcióval ellátott összehívást, hogy ha nem jön el valamelyik képviselő a bi­zottsági ülésre, fizessen 200 koronát. Esetleg magamat is érintene ez a dolog, (Egy hang balfelöl : Sokszor ! Derültség.) de mindenesetre helyes, ha kimondjuk azt, hogy 200 koronát fizet az, aki nem jön el a bizottsági ülésre. Elnök : Hencz Károly képviselő ur a ház­szabályokhoz kér szót. Hencz Károly: A házszabályok 139. §-a alapján engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy mégegyszer igénybe vegyem az idejét. Az elnök ur konstatálta a bizottsági előadó ur szavai szerint, hogy négyszer olyan időben nem volt határozatképes a bizottság, amikor a Nemzet­gyűlés nem tartott ülést, s ebből ugy az elnök ur, mint Ereky Károly t. képviselőtársam is messzemenő konzekvenciákat vont le. Elnök (csenget) : Bocsánatot kérek, én semmi konzekvenciát le nem vontam, csak konstatáltam a tényt. Hencz Károly : Igen, a tényt konstatálta az elnök ur. Én is a tényeknek megfelelően konstatálni kivánom azt, hogy ha a bizottság négyszer tartott ülést és négyszer nem volt határozatképes, ez még mindig nem irja elő a bizottsági elnök részére azt a kötelességet, hogy a Háznak bejelentse az illető távollévő képviselőknek a neveit. A házszabályok 139. §-a ugyanis ezt csak arra az esetre irja elő, ha a bizottság kétszer egymás után határozatképtelen volt. Már pedig az igazságUgyi bizottság két­szer egymás után soha sem volt határozatkép­telen. Az pedig minden bizottságban megtör­ténik, hogy egyszer-egyszer határozatképtelen. Ezzel nem a mulasztást elkövető képvise­lőket akarom védelmezni, mert magam is szük­ségesnek tartom azt a lanyhaságot, azt a ren­detlenséget, azt az indolenciát, azt a nemtörő­dömséget itt a Nemzetgyűlés szine előtt meg­bélyegezni, csak arra akarok utalni — s nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom