Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-132

A Nemzet gyűlés 132. ülése 1920. felteszem a kérdést a bizottság jelentésére, váj­jon azt méltóztatnak-e elfogadni, vagy Frühwirth Mátyás képviselő ur inditványát. Ha a bizottság je­lentése elfogadtatik, elesik Frühwirth képviselő ur inditványa, ha nem, akkor Frühwirth képviselő ur inditványát méltóztatott elfogadni. Méltóz­tatik a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem a kérdést : elfogadja-e a .Nemzet­gyűlés a kérvényi bizottság jelentését, szemben Frühwirth képviselő ur inditványával, igen vagy nem ? (Nem !) ISTem ; tehát elesett a bizottsági jelentés és Frühwirth képviselő ur inditványa fogadtatott el. Következik a 29. számú kérvény. Mátéffy Viktor előadó : Borsod vármegye ebben a munkanélküliek mezőgazdasági mun­kára utalását kéri. A kérvényben az foglalta­tik, hogy Írassanak össze a munkanélküliek és köteleztessenek, ha másra nem, mezőgazdasági munkára. A bizottság javasolja, hogy a kérvény kiadassák a földművelésUgyi minister urnák. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, akkor felteszem a kér­dést, méltóztatnak-e a kérvényi bizottság jelen­tését elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A je­lentés elfogadtatott. Következik a 30. szám. Mátéffy Viktor előadó : A balassagyarmati állami nyugdíjasok nyugdíjuk felemelését kérik. A kérvényben előadják, hogy milyen nyomorú­ságos körülmények között élnek a nyugdíjas tisztviselők, amit azt hiszem, mindnyájan tudunk, és épen azért a bizottság javasolja, hogy ezen kérvény adassék ki pártolólag a m. kir. pénz­Ugyministernek, a megfelelő intézkedések meg­-, tétele végett. Elnök : Méltóztatnak elfogadni a hizottság jelentését, igen vagy nem? (Igen!) A bizottság jelentése elfogadtatott. Következik a 31. szám. Mátéffy Viktor előadó : A keresztény-szociá­lis kereskedelmi alkalmazottak szövetsége kéri részükre nyugdíjtörvény megalkotását. A kér­vényben kifejtik azt, hogy mintegy 86.000-en vannak a kereskedelmi alkalmazottak, akiknek munkaképtelensége, vagy öregsége esetére nyug­díjazásuk iránt tételes törvényben nincs még gondoskodás. Kérik ezen törvény mielőbbi meg­alkotását. A bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki pártolólag a m. kir. kereskedelem­Ugyi ministernek. Elnök : Szólásra jelentkezett ? Gerencsér István jegyző : Frühwirth Mátyás ! Frühwirth Mátyás : Mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés ! A szociális biztositás terén óriási jelen­tősége van az aggkori biztositásnak. Nálunk ezt eddig, sajnos, csak társadalmi utón csinál­ták meg. Itt van Magyarországon az u. n. Magyarországi Munkások Kokkant- és Nyug­díjegylete, amely gyönyörű eredményt produ­NEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTET évi nov. hó 18-án, csütörtökön. 97 kált. Talán egész Európában nincs olyan intéz­mény, amely olyan szép- és nagyszabású ered­ményt ért volna el, mint épen ez az egye­sület, és valóban csodálatos valami az, hogy ez az egyesület, amelynek körülbelül 230.000 tagja van, amióta fennáll, 25 esztendő óta, ezen 230.000 taggal összegyűjtött körülbelül 18 mil­lió korona vagyont. Mindenféle más alapjai is vannak és évenként 5—6000 embert lát el nyugdíjjal. Körülbelül 5—6000 embert. Ezek önkéntes tagok, fizetnek hetenként bizonyos díjat, valami­kor fizettek 20—30 fillért hetenként, ujabban pedig a befizetés már pár koronára rug. Ennek az egyesületnek alapján kellene fel­építenünk a kötelező nyugdíjbiztositásL (Ugy van!) Németországban már régen megalkották a kötelező nyugdíjbiztosítást. Mindenki, aki a biztosítási kötelezettség körébe esik, a beteg­segélyző pénztári járulékkal kapcsolatban fizeti hetenként a kötelező nyugdíjbiztosítás után járó nyugdíjtételeket is. Németországban minden ember, akinek törvény szerint bent kell lennie ebben a szervezetben, 65 éves korán túl, akár rokkanttá válik, akár nem válik rokkanttá, meg­kapja az ő nyugdíját. Egy alaposan, jól meggondolt intézkedéssel, törvénytervezettel ebből az egyesületből egy országos, nagyszabású állami intézményt lehetne kiépíteni és senkinek sem fájna az, hogy kerese­teiből hetenként néhány koronával többet adjon le. Hiszen betegsegélyezés címén úgyis elvesz­nek tőle néhány koronát. Ha tehát azt meg is duplázza, de ezzel öreg korára biztosítva volna a nyugdíja, vagy biztosítva volna esetleg özve­gyének és árváinak ellátása, ezzel mi rátérnénk a legsürgősebb szociálpolitikai intézkedések meg­valósításának terére. Griger Miklós : Ugy van ! Frühwirth Mátyás : Van már kész szervezet. Én néhány hét előtt indítványt nyújtottam be, a mélyen t. Nemzetgyűlés el is fogadta azt a tárgyalás alapjául, azonban, sajnos, nálunk min­den csigalépésben megy és az illetékes faktorok sem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, pedig úgy­szólván pénzbe sem kerülne, mert itt csak egy törvényes intézkedésről volna szó, amelyet máról­holnapra meg lehetne tenni. Csak azt kellene, hogy az az állami gépezet, amelynek kötelessége volna, hogy szociálpolitikai intézkedéseket léptes­sen életbe, a törvénynek megfelelően minél ha­marább akcióba kezdjen e téren és az ankétezés helyett a tettek mezejére lépjen. Azzal a tiszteletteljes kérelemmel járulok hozzá az előadó ur indítványához, hogy keres­sük meg itt is a kereskedelemUgyi minister urat, hogy ezen a téren is tegyen minél előbb valamit. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólni, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a kérvényi bizottság 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom