Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-132
À Nemzetgyűlés 13Ê. illése 1920. annak idején a megfelelő javaslatot megtegye : a; ; Nemzetgyűlésnek. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Senki sem kivan hozzászólni, tehát felteszem a kérdést : méltóztatnak a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen, a kérvényi bizottság javaslata elfogadtatott. Következik a 25., 26. és 27. számú kérvények tárgyalása. Mátéffy Viktor előadó: T. Nemzetgyűlés! A József-műegyetem a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében egyesült magyar vasutasok, a győri keresztényszocialista párt felirt a magyar vasutak bérbeadása ellen. A kérvényekben és feliratokban kiemelik azt a nagyfontosságú körülményt, hogy a magyar vasutak és általában minden vasút az országnak vérkeringését képezik és halálos csapást mérne az ország önmagára, ha a magyar államvasutakat bérbeadná. Kérik mindannyian a kormányt, hogy kövessen el mindent ennek a tervnek megvalósítása ellen. A bizottság javasolja, hogy ezek a feliratok kiadassanak az összkormánynak. Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak a kérvényi bizottság jelentését tudomásul venni és azt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Igen, a kérvényi bizottság jelentése elfogadtatott. Következik a 28. számú kérvény tárgyalása. Mátéffy Viktor előadó: T. Nemzetgyűlés! A győri keresztényszocialista szakszervezetek felírnak és kérik a munkásUgyi panaszbizottságok felállítását. A bizottság javaslata az volt, hogy ez a kérvény adassék ki pártolólag a kereskedelemUgyi ministernek. Minthogy azonban időközben megjelent a munkaUgyi panaszbizottságok felállításáról szóló ministeri rendelet, a magam részéről azt javaslom, szemben a bizottság javaslatával, hogy ez a kérvény, mint tárgytalan, irattárba tétessék. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az igen t. előadó ur azt mondotta, hogy a panaszbizottságokról szóló rendelet már megjelent. Ez nyilván tévedésen alapszik. Azt hiszem, hogy a mélyen t. előadó ur a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó panaszbizottságokra gondol, holott a győri keresztényszocialista szervezeteknek kérvénye a gyári, ipari panaszbizottságokra vonatkozik. Ez két különböző dolog. A mezőgazdasági munkásokra vonatkozó egyeztető bizottságokról tényleg megjelent ilyesféle rendelkezés, amely az aratásnál a munkaadó és munkások közötti differenciáknak eltüntetését célozza, amely azonban nem vonatkozik a gyári, ipari üzemre, a gyáriiparra. A keresztényszocialista munkásságnak és általában a munkásság szervezeteinek régóta évi nov. hó 18-án, csütörtökön. 95 kívánsága az, hogy a munkaadó és munkás közötti viszonynak összeegyeztetésére és az össze' ütközését eliminálására ilyen szervezeteket, panaszbizottságokat léptessenek életbe, akár rendeletileg, akár pedig törvény utján. Annak d hogy a munkásszervezetek számtalanszor követelték már ezt a kormánytól és számtalan Ígéretet is kaptak erre vonatkozólag, még mindig nem történt semmi ezen a téren. (Ugy van!) A munkaadók sok tekintetben akadályozzák ós hátráltatják ezt a rendszert, mert megköti a kezüket a munkafeltételek megállapításánál. Ha azonban ipari téren meg akarjuk teremteni a békét, akkor ezen a téren — amint más, külföldi államok is megtették — a gyári üzemekre vonatkozólag okvetlenül meg kell alkotnunk a panaszbizottságokat. A panaszbizottságok szervezete annyira fontos és annyira lényeges ipari téren, hogy anélkül az iparban nem is lehet békét teremteni. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha az a munmunkaadójával csak harc utján tud érintkezni, az szerencsétlenség minden iparra nézve, különösen nálunk Magyarországon, ahol most az ipar le van rongyolódva, s ahol arra kell törekednünk, hogy a munkaadó és munkás között minden ellentétet elsimítsunk. Különösen most van szűkség arra. hogy ilyen panaszbizottságokat létesítsünk, hogy ne sztrájk utján, vagy a másik oldalon kizárás utján legyünk kénytelenek a munkásUgyeket elintézni, mert — sajnos — ma is ez a rendszer divik Magyarországon. Alkalmat kell adnunk arra, hogy a munkaadó és munkás leüljön az asztalhoz és ott egymással szemben tisztelettel és jóindulattal intézzék el az Ugyeket. ( Ugy van !) Az államnak módot kell adni arra, hogy a munkás és munkaadó hivatalos szervezetben üljön együtt és ne adjon alkalmat arra, hogy izgatók, vagy olyan emberek, akik lelkiismeretlenül kihasználják a munkásságnak, vagy a munkaadónak helyzetét, a munkaadók és munkások érdekei közé ékelődjenek. (Helyeslés a baloldalon.) A kereskedelemUgyi minister ur már egypárszor tett Ígéretet a munkások képviselőinek is, de mindezideig nem tapasztaltuk, hogy ezt a szervet felállították volna, holott ezt máról holnapra, rendelettel lehetett volna életbe léptetni, amilyen volt a háború alatt pl. a hadseregszállitással foglalkozó és fegyvereket előállító üzemekben, ahol nagyszerűen bevált és fényesen megállta a helyét az a panaszbizottság, mert a munkás és munkaadó is eme hivatalos szervezet révén tudta az érdekeit és kívánságait előterjeszteni. Es ha a külföldre nézünk, Németországra, Angliára, ott szintén törvényes rendszer a panaszbizottság, amelyet hatósági, Ítélkezési joggal ruháztak fel és fényesen működik. Ez a panaszbizottság igen sok sztrájknak, kizárásnak vette elejét.
