Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-115
A Nemzetgyűlés 115. ülése 1920. Rassay Károly : Ezt a megszavazás előtt is megcsinálták. (Zaj.) Forgács Miklós: De ez még semmi. Ekkor elment a gazdákhoz kérni s a gazdák azt modták : miért jössz hozzám, nekem nincs semmim, ott volt a szalma a falu kertjében, ott volt a község szalmája is, mert a községnek nincs külön helyisége. Elvégre az a szegény ember nem várhatja mig Budapestről szenet kap, mert akkor megdermedhetne, fája sincs, tehát szalmával kell fűtenie. Még azt a gazdaembert is, akit a községben mindenki becsületesnek ismert, aki a háborút végigszenvedte, hazajött mint rokkant, már évek óta beteg, kezeli az orvos, — az orvosi bizonyítványa nálam van — a kisbíró az ágyból költötte fel, mert nem tudott a rendeletről. Hiszen a magyar ember mindig tisztelte a törvényt s a büntetést is elviselte, ha a büntetés igazságos volt s csak az ellen zúgolódott, ha a büntetést ig ertalanul szabták ki. Ezt a gazdaembert a csendőrök felpofozták. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Tűrhetetlen!) Drozdy Győző : Az ilyen eseteket naprólnapra jelentem a belügyministernek, de nem csinálnak semmit a csendőrökkel ! Forgács Miklós : És ha az emberek azt mondják : lássátok, ilyen a keresztény kurzus, ugyebár, ez a mai rend ellen való izgatás? En legalább ebben azt látom, hogy ezek az emberek nem tudnak elhelyezkedni a mai kormányzati rendszer keretében. Ezt meg sem tudom magyarázni. Nagyon vigyázzunk, mert ha mi azt a politikai harcot, amelyet folytatunk, nem tudjuk eredményesen megvívni, ugyanúgy járunk, mint 1918-ban, hogy felbomlik a rend ós megint azok kerekednek felül, akik az elnyomott emberek elégedetlenségét igyekeznek majd felszítani. (Igaz! Ugy van!) Hitelesítették : Thomas Ferenc s. k. naplóbirálő-bi, évi október hó 15-én, pénteken. 87 Nem folytatom tovább a beszédemet; mindez elég ahhoz, hogy a vidék helyzetét feltárjam. Sok minden ilyen panaszról lehetne beszélni, de a nép tűr és lehet is vele okosan beszélni ; nem mindenki irja a parlament rovására ezeket az eseteket, de mégis orvosolni kell a bajokat mindaddig, amig azok kicsinyek és amig túlságosan el nem harapóznak. (Élénk helyeslés.) A következő interpellációt terjesztem elő az összkormányhoz : »Van-e tudomása a kormánynak a rekvirálás elrendeléséről? -— Erre ugyan már válaszolt a közélelmezési minister ur. Ha igen, mivel indokolja azt az egyoldalú eljárását, amely csak az őstermelőket sújtja és miért nem rendeli el az ipari és gazdasági szükségleti cikkek rekvirálását is? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a falusi ellátatlanok augusztus 15-től semmiféle ellátásban nem részesültek ? Hajlandó-e ezeknek az ellátási szükségletüket gabonában kiadni ? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a falun a létfentartáshoz legszükségesebb cikkek hiányoznak? Mit hajlandó tenni, hogy ezeket a falu épugy, mint a város, megkapja? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a falun botoznak és kisgazdákat pofoznak, vagyis a közigazgatás némely alkalmazottai a mai kormányzati rendszerrel szembehelyezkednek? Ha igen, mit szándékozik tenni, hogy a mai kormányzati rendszerhez nem alkalmazkodó közegek a helyeikről eltávolíttassanak ?« (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik az összkormánynak. Az ülést berekesztem. (Az ülés végződik d. u, 1 óra 50 perckor.) Waigandt Antal s. k. ígi tagok.
