Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-114

70 A Nemzetgyűlés 114. ülése 1920. Szmrecsányi György : A hajánál fogva rán­cigálta elő ! (Igaz ! TJgy van ! Felkiáltások bal­felöl: Szereplési viszheteg ! Zaj a jobboldalon.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : A t. képviselő ur Enyingen is azt mondotta és itt is meg­ismételte, hogy az a megállapodás, hogy erről a kérdésről, a királykérdésről — azaz nem is mint olyan volt beállítva, hanem az 1920. évi I. tcikkből folyó közjogi következtetések feletti vitákról volt szó — mielőtt a Nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel komolyan foglalkoznék, senki se beszéljen. Én ezt a nézetet tökéletesen osztom. (Helyeslés a baloldalon.) Szegedi beszámolóm­ban le is szegeztem. Kováts J. István : Tessék betartani a másik részen is! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Leszegeztem azt is, hogy a kormánynak is ez az álláspontja ót a kormány ennek mostantól kezdve minden erővel érvényt is fog szerezni. (Helyeslés és taps.) Azt mondottam ott, hogy ez mindenkit arra kötelez, hogy tartsa ezen megállapodást tiszte­letben és amig a nemzet nem dönt, addig ne akarjon senki saját felelősségére, az egyedül ille­tékes faktor, a Nemzetgyűlés döntése nélkül ezen kérdésnek elébe vágni. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy jobb lett volna a dolgot itt elő nem hozni, mert az ilyen felszólalás a parlament szine előtt bizonyos mértékig a kér­désnek elébe vág; mert lehetetlen, hogy azok a hullámok, amelyek itt ezáltal keletkeznek, kifelé ne terjedjenek. (Mozgás a jobboldalon.) Hogy a Nemzetgyűlés különböző tagjai szivükben külön­böző nézeteket táplálnak a királykérdés későbbi megoldásáról, ezt tudjuk, de azt hiszem, hogy ennek dacára mindnyájunknak egyformán köte­lessége . . . Szmrecsányi György : A haza érdeke ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... az, hogy ezt a kérdést mindenképen elimináljuk, a nyil­vánosság előtt ezt a kórdóst ne tárgyaljuk, ezzel ne foglalkozzunk. (Mozgás a jobboldalon.) Fon­tos ez különösen azért, mert nagy kérdések állanak előttünk. Itt van elsősorban a föld­birtokreform kérdése, amelynek bizottsági tár­gyalását ezelőtt két órával kellett volna meg­kezdenünk. Itt van azután a pénzügyi helyzet kérdése, a költségvetés kérdése, a ratifikáció kérdése, a közigazgatási reform stb. Ezek mind nagy kérdések és olyanok, amelyeknek tárgya­lásánál igen erős ellentétek is fognak egymással szemben állni, erős elvi ellentétek is, és az elvi ellentétben álló képviselők ezen elvi ellentéteket kell hogy, tiszteljék az összes jövő nagy kérdé­sekben. Épen ezért azonban nem szabad, hogy ezen elvi ellentétek és elvi tiszta meggyőződések az egyes kérdésekben befolyásoltassanak, más kérdéseknek felvetése és egy ilyen kérdésnek az alátolása által. (Helyeslés a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Ebből csak a köztársasági pártnak van haszna. évi október hó 14-én, csütörtökön. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Igaza van a képviselő urnák abban, hogy ebben a kérdésben tiszta helyzetet kell teremteni, de csak ugy fogunk tiszta helyzetet teremteni, ha normális utón haladunk. (Mozgás a jobbóldalon.) Egy nézeten vagyunk abban a tekintetben is, amelyre egy közbeszólás célzott, hogy csakis törvényes alapon lehet megoldani ezt a kérdést. (Felkiáltások bal­felől: Ugy van! Természetes !) A képviselő ur is beszámolójára hivatko­zott, tehát én is hivatkozom szegedi beszá­molómra, amelyben azt is kifejtettem, hogy sem a belrend, sem a külpolitika szempontjából nem tartom a kérdést ma felhozhatónak. Végül vannak bizonyos alkotmányjogi kér­dések is, amelyeknek legalább is a megbeszé­lése szükséges előbb. Jelenthetem, hogy ezen az utón is már megkezdtem a munkát, de nem ugy, hogy a nagy nyilvánosság elé léptein, ha­nem ugy, hogy az országnak néhány, ezen alkotmányjogi kérdésekben elsőrangú szaktekin­télyével léptem érintkezésbe. Ezt folytatni fog­juk, de ez annak az útnak az eleje, nem pedig az, hogy ezeket a kérdéseket a nagy nyilvános­ság előtt tárgyaljuk. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Ebből, a szempontból szintén kí­vánok válaszolni. En nem akarok ebben a kér­désben tovább menni, mert saját álláspontom­mal kerülnék ellentétbe, ha ezt a kérdést tovább fejtegetném. Csak arra a kérdésére akarok vála­szolni a tisztelt képviselő urnák, hogy hajlandó-e a kormány a királykérdésben való mindenféle jobbra vagy balra történő, vagy akármiféle személyi irányban való állásfoglalást a cenzú­rával töröltetni. Amennyiben a fakultativ cen­zúrának, ez módjában lesz, kijelenthetem, hogy: igen. (Elénk helyeslés.) Természetesen azt az egy momentumot akarom itt aláhúzni, hogy a király kérdésben nem minősíthetem ilyen állás­foglalásnak azt, ha egyes lapokban képek jelen­nek meg, ha valakinek az arcképét hozzák. Kováts J. István: Horthy jelentést tesz IV. Károlynak ! Kovács József: Ez történelmi tény! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Hiszen a kül­földi illusztrált lapokban is jelennek meg hason­lók. Ami a királykérdésre mint ilyenre vonat­kozik és ami alkalmas arra, hogy a lelkületeket egyik vagy másik irányban felkorbácsolja, erre nézve — amint Szegeden is kijelentettem — az egész kormánynak egységes álláspontja van. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezzel is meg­feleltem a képviselő urnák egyik kérdésére, amikor kijelentem, hog}- a kormánynak ez az egységes álláspontja, mellyel a kormánynak minden tagja egyetért. Ez az álláspontja annak a pártnak is, amely a kormány háta mögött áll. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a tulajdonképeni tárgyra vonatkozó válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a középen.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom